Kényelmetlen az álomgyilkos jelmez a Fidesznek
Bármennyire is sporteseményről van szó, egyértelműen politikai kérdéssé vált, hogy Budapest esetleg pályázzon a 2036-os nyári olimpia rendezésére – véli a Republikon Intézet szakpolitikai elemzője. Fűzfa Csaba úgy látja, az egymásra mutogató és a rendezést állítólag ellenző nyilatkozatok ellenére, a Fidesz és a Tisza párt is meg fogja szavazni, hogy a főváros tárgyaljon a Magyar Olimpiai Bizottsággal.
A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) és a Magyar Paralimpiai Bizottság (MPB) a múlt héten arra kérte a Fővárosi Önkormányzatot, hogy nézzék át az olimpia rendezéséhez szükséges feltételeket, és legkésőbb 2026. szeptember 30-ig készítsenek közös jelentést az esetleges pályázatról. A Fővárosi Közgyűlés szerdán dönt arról, tárgyalnak-e egyáltalán a MOB-bal. A szerdai ülésre Karácsony Gergely főpolgármester meghívta a bizottság elnökét, Gyulay Zsoltot, és az MPB elnökét, Szabó Lászlót is. A kezdeményezést a közgyűlés legalább 16 tagjának kellene támogatnia. A tízfős Fidesz-frakció vezetője, Szentkirályi Alexandra szerint azonban a főváros költségvetése nem áll készen egy olimpiai pályázat benyújtására.
„A Fővárosi Közgyűlés fragmentált, nehezen lehet többséget teremteni. A kormány hirtelen irányváltása – Szentkirályi Alexandra nyilatkozatával – abból fakad, hogy nem szeretnék, hogy a választók azt lássák, együtt mozognak Karácsony Gergellyel. Nekik az is szempont, hogy az olimpiát ők kezdeményezzék, hiszen, ha mindenki a főpolgármester kezdeményezéseként fog erre emlékezni, akkor ezt a presztízsrendezvényt nem a Fidesszel azonosítják. De az kormánynak is fontos – bármennyire Budapest-ellenes politikát folytatnak – hogy azt lássák az emberek, hogy Magyarország fővárosa méltó hely egy presztízs-sportrendezvénynek” – mondta a Hírklikknek Fűzfa Csaba, a Republikon Intézet szakpolitikai elemzője.
A közgyűlésbe szintén tíz főt delegáló Tisza párt elnöke, Magyar Péter hónapok óta azt állítja, hogy tud egy Párbeszéd-DK-Karácsony-Fidesz paktumról, aminek keretében a pártok vezetői már egymás kezébe csaptak a háttérben az olimpia rendezése kapcsán. Az elemző szerint jól kommunikálható az a narratíva, hogy közeledik egymáshoz a Fidesz és a Karácsony által jelképezett „régi baloldal”. „Az elmúlt hetekben több olyan reakció érkezett – köztük a Vitézy Dávid-LMP féle frakcióból és Magyar Péter részéről – hogy a Fidesz és Karácsony mennyire egymásra találtak, például az árvízi védekezés kapcsán is” – mondta. Ennek ellenére nem számít arra, hogy a Fidesz-frakció leszavazná a kezdeményezést a szerdai közgyűlésen, sőt, úgy látja, a Tisza Párt is beállhat amellé, hogy a közgyűlés párbeszédet indítson a MOB-bal.
A közvéleményen már nem múlik az olimpia
A kormány által 2017-ben benyújtani kívánt olimpiai pályázat ötlete többek között azért bukott el, mert a NOB akkori felmérése szerint a budapestiek nem akartak olimpiát a magyar fővárosban. A MOB ezúttal elébe ment a nemzetközi szervezetnek, és hetekkel ezelőtt megbízta a Závecz Research kutatóintézetet, hogy reprezentatív felméréssel vizsgálja meg a budapestiek és a Magyarországon élők hozzáállását egy esetleges olimpiai rendezéshez. Mint kiderült, a budapestiek 61 százaléka azt szeretné, hogy alapos tájékozódás és felmérés előzze meg az elköteleződést a 2036-os olimpiai pályázathoz. Az alapfokú végzettségű budapestiek között csak 47 százalék támogatná az alapos tájékozódást és felmérést, de az ő körükben is ez a legnépszerűbb vélemény, országosan pedig a válaszadók 53 százaléka gondolja ezt.
Orbán Viktor augusztusban még arról beszélt, hogy ha a kormány akarja, akkor Budapest meg tudja rendezni a 2036-os olimpiát. Karácsony sem zárkózott el az ötlettől, de két feltételhez kötötte az együttműködést: az államnak el kell végeznie a szükséges beruházásokat, a fővárosnak pedig vissza kell kapnia azokat a forrásokat, amikből a saját fejlesztéseit el tudja végezni. „Karácsony érdeke, hogy azt tudja kommunikálni az ellenzéki pártok felé, hogy az olimpia megrendezése jó esély Budapest fejlesztésére, így próbálja elérni, hogy a kormány fordítson forrásokat Budapestre” – mondta Fűzfa Csaba. Például, az olimpiai faluként szolgáló Diákváros később lakhatási célú ingatlan lehetne kollégiummal, vagy szolgálati- és bérlakásokkal, és a játékokig a vasúti, a metró- és villamos-kapcsolatokat is bővíteni kell. Az előbbiekhez jött egy harmadik feltétel is a főpolgármestertől, aki alapvetőnek tartana egy budapesti népszavazást a pályázat benyújtása előtt. A népszavazást legkorábban jövő nyárra időzítené.
Hadházy Ákos közösségi oldalán arra kérte a főpolgármestert, akadályozza meg a budapesti olimpiát. A Momentum elnöke, Tompos Márton pedig emlékeztetett: az ő álláspontjuk 2017 óta változatlan, továbbra sem támogatják az esemény budapesti rendezését. A Momentumnak azonban már csak elméleti beleszólása van az ügybe, hiszen nincs képviselőjük a Fővárosi Közgyűlésben. „Hadházy parlamenti képviselő, és bár budapesti a választókörzete, ennél szorosabb értelemben nincs köze a várospolitikához. Az ő szerepe speciális a magyar politikai térben, de azt nem érdemes túlértékelni” – mondta az elemző.
Négy város már pályázott
A budapesti olimpia kérdése nem csak a MOB és a főváros lehetséges közös projektje miatt került napirendre az utóbbi napokban. A szlovák kormány a múlt héten konzultációt indított a magyar kormánnyal egy nyári olimpia szervezéséhez szükséges sportinfrastruktúra-hálózat létrehozásáról. A konzultáció nem közös pályázati szándékot céloz, de Karácsony Gergely ezzel együtt is kiváló ötletnek tartja a szlovák kezdeményezést. Sőt, közös pályázat esetén a hálózatfejlesztést kiterjesztené Horvátországra is, hiszen a tengerpart miatt ott egyszerűbb néhány sportesemény megszervezése.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) nemrég leegyszerűsítette a 2036-os nyári olimpia megrendezésére pályázni kívánó országok számára a jelentkezési folyamatot. Eddig négy pályázat érkezett a szervezethez: az újonnan épülő indonéz főváros, Nuszantara mellett Isztambul, Ahmedabad és Santiago is szeretne otthont adni az eseménynek.
