Keszthelyi András: az ellenzéknek el kell végeznie a házi feladatait

Amikor együttműködésről beszélünk, akkor nem elég, hogy van közös jelölt, kell lennie egy közös sztorinak is. Nyilván lehetnek árnyalatai, az egyik zöldebb, a másik balosabb, a harmadik liberálisabb, de ugyanazt kell üzennie az MSZP-nek, DK-nak, Momentumnak, és ha egységes ellenzékről akarunk beszélni, legalább Orbán Viktorral kapcsolatban ezt kell tenni. Az ellenzéki pozíciók tele vannak ellentmondásokkal, amikről nem beszélnek őszintén, nem is próbálják meg feloldani, ezért nem hitelesek – mondta Keszthelyi András. 

A politikai elemző szerint a tanárokkal, azaz az oktatással és az egészségüggyel kapcsolatban is egy véleményt kellene megfogalmazniuk. Szerinte az egészségügyben senkinek nem hisznek. „A DK úgymond tönkretette a fizetős egészségügy bevezetésével, amit a népszavazáson döntő többséggel utasítottak el, miközben kétségkívül az lett volna az egyik járható út, amerre annak idején Gyurcsány elindult”. Korábban Keszthelyiék is kutatták, hogy miért nem tudnak jobban érdeket érvényesíteni a tanárok, és az volt az egyik legalapvetőbb toposz, hogy jó-jó, keveset keresnek, de ott van nekik az egész nyár, ami szabad. „Amiről tudjuk, hogy hazugság”, mert mindenféle egyéb feladataik vannak. Azonban tiltakozik tízezer, néha húszezer tanár az összeshez képest, ezért maga a tanári társadalom sem egységes. Ehhez képest most kezdődött egy tanársztrájk Romániában, ahol a pedagógusok fele sztrájkba lépett, és még hozzájuk 70-80 ezer kisegítő személyzet csatlakozott. Leállt gyakorlatilag az egész kormányzás. Most éppen koalíciós vita van Romániában, mert ezt meg kell oldani – hívta fel a figyelmet.

Ahogy a korábbi miniszterelnöki tanácsadó látta, nálunk Orbánék lesöprik magukról, vagy a magyar társadalom többi része nem hajlandó támogatni a tanárokat, mert úgy érzik, hogy nekik is nagy bajaik vannak. Nem tudják maguk mellé állítani az éppen elégedetlenek, a joggal tiltakozók azokat, akiknek lennének bajaik, valahogy ez együtt soha nem képes megnyilvánulni. Ennek az az oka Keszthelyi szerint, hogy nincs átfogó, általános elégedetlenség. Ezt látják a kutatásokból is. Meglepően magas az arányuk még most is azoknak, akik azt mondják, hogy az ország jó irányba megy. Orbán Viktor épít egy magyar mítoszt: mi magyarok mások vagyunk, furfangosak, talpraesettek, kiállunk az érdekeinkért, és megharcolunk értük, és ez tetszik a társadalom egy jelentős hányadának. Az az elégedetlenség, ami a Fideszt 2010-ben hatalomra segítette kétharmadosan, az tapintható volt ahhoz képest, ami most van, és ez a számokban is látszott.

Nyilvánvalóan végig kell gondolni, hogyha valami nem működik, akkor mit kell másképp csinálni. A szétforgácsolt sok kis párt egyike sem domináns, az országgyűlési választásokon a közös részvételt „bár csinálták, de nem élvezték”. Az ellenzéknek el kell végeznie a házi feladatait. Például fel kellene oldaniuk azt a dilemmát, hogy beszélnek-e továbbra is diktatúráról, miközben másfél milliós fizetésük van, vagy rendezniük kell az egymáshoz való viszonyokat. Amiben persze nagyon szkeptikus vagyok, mert hiszen ugyanazok a szereplők. Aztán ami a jövőbeli építkezést segítheti: az ügyek képviselete. Meg kell találni, hogy helyben mi az ügy, és abba kell beleállni. Nagyon kevés ilyen példát tudunk mondani, mert jellemzően a korrupciós ügyeket leplezték – fogalmazott Keszthelyi. 

Majd hozzátette, ott van az akkumulátor-ügy. Nem tömegeket kell, hogy magával ragadjon, hanem az adott közösséget, várost. Ez nem egy DK-s, nem egy LMP-s, nem egy Párbeszédes, Momentumos dolog. Hogyha van annak a közösségnek erre önszerveződése, képviselete, akkor amögé be kell állni. Az ellenzéknek értenie kell, hogy nem magas a presztízse, tehát nem véletlen, hogy a különböző civil mozgalmak egy része nem föltétlenül vágyik arra, hogy ennek a része legyen. A Facebookon nem lehet közösséget szervezni. Azt a pénzt, amit arra elköltenek hetente 10 milliós nagyságrendben, egy részéből olvasókört szervezhetnének Tatabányán, vagy bármilyen kis közösségi életet működtethetnének. Vannak irodáik. Miért nincsenek azok kinyitva? – kérdezte.

A harmadik, amiben szintén nagy deficitje van szerinte az ellenzéknek az a képzés. Ha most hirtelen összeomlana a Fidesz-kormány, és ki kéne nevezni ötezer állami tisztviselőt, lenne olyan, aki ért is hozzá? Nyilván nem – gondolkodott hangosan –, mert azok, akik annak idején kormányoztak, nagyrészt kiöregedtek, és az ellenzéki önkormányzatok száma is nagyon csekély. „Végtelen lehangoló történeteket lehet arról hallgatni, hogy milyen nehéz egy ellenzéki településen mondjuk jegyzőt találni. Ha nincs képzés, ha nincs valamilyen módon kitalálva az, hogy ha majd egyszer odajutunk – vagy az utódaink –, hogy kormányozzunk, akkor legyen ezer ember, akire ezt rá lehet bízni, különben az az ellenzéki kormány fél éven belül meg fog bukni.”

Ezekre azért van szükség – összegezte Keszthelyi András -, hogy ne legyenek az emberek bizalmatlanok, és ne gondolják azt, ebből nem fog jó dolog kisülni. Attól tart, hogy a 2024-es önkormányzati választás, ha így megy tovább, elég sok keserű tanulsággal fog járni, különösen vidéken. Budapestet megőrizhetik, sőt, Kőbányát akár meg is lehet nyerni. Ott most is ellenzéki többség van, csak a polgármester fideszes.

A Klikk TV műsorát itt tekinthetik meg.