Két mandátum sorsát is eldönthetik az idén a levélszavazatok
„A 2022-es országgyűlési választáson legalább egy, de valószínűleg két mandátum sorsát döntik el a levélben szavazók. A külképviseleteken leadott voksok pedig átfordíthatják egy-egy egyéni mandátum sorsát, habár ilyen a korábbi választásokon egyszer sem fordult még elő” – mondta a Hírklikknek László Róbert. A Political Capital választási szakértője szerint az idén akár csaknem félmillió kettős állampolgárnak is postázhatják a levélcsomagot, ami ötödével több választót jelenthet 2018-hoz képest. Múlt csütörtökön kezdődött el a külképviseleti névjegyzékbe vétel is.
Az utóbbi választásokon komoly adok-kapok volt a kormányzó pártok és az ellenzék pártjai között amiatt, hogy a kettős állampolgárok számára a lehető legegyszerűbb módon tették lehetővé a szavazást a magyarországi országgyűlési választásokon, miközben a külföldön munkát vállaló magyar állampolgárok komoly idő- és esetenként anyagi áldozatok árán tudják csak leadni a voksaikat. Az előbbiek ugyanis levélben küldhetik el a kitöltött szavazólapot, az utóbbiaknak pedig el kell menniük a lakhelyüktől esetenként akár több száz kilométerre fekvő külképviseletre, hogy voksolhassanak. Ez utóbbi még akkor is borítékolható, ha tudjuk, hogy 98 országban, összesen 146 szavazóhely lesz – igaz, ezek között kettő például Kazahsztánban, miközben csak négy abban a Németországban, ahol a legtöbb külföldön dolgozó, 190 ezer magyar él.
Miközben a külföldön élő és dolgozó magyarok száma meghaladja a félmilliót, a határon túli magyar állampolgárok száma meghaladja már az 1,1 milliót is. A fenti szavazási feltételekben való lényegi eltérés lehet az egyik oka annak, hogy nemcsak a számukban, hanem az arányaiban még inkább tetemes a különbség, ha a ténylegesen szavazók adatait nézzük.
A hivatalos választási honlapról kigyűjtött adatok szerint 2018-ban az országgyűlési választásokon a külképviseleteken ténylegesen szavazók száma 51 854 fő volt (eredetileg 58 310-an regisztráltak) – eközben a levélben szavazóké 267 233 (a névjegyzékében lévők száma 378 449 volt).
Csak az arányok kedvéért: a magyarországi választójogosultak száma a szavazóköri névjegyzék indulása napján 7 968 059 volt, majd a választási részvétel 70 százalékos.
Mindezek alapján (is) felmerül a kérdés: mi múlhat a választás kimenetele szempontjából a levélben szavazókon, illetve a külképviseleteken szavazóktól? Hány mandátum sorsát dönthetik el ők? László Róbertet kérdeztük.
„Közhely persze, hogy minden szavazat számit, de most ez hatványozottan igaz” – szögezte le a Political Capital választási szakértője, emlékeztetve arra, hogy 2006 óta először lesz nyitott a küzdelem, először nem egyértelmű az eredmény, most tehát minden voks súlya nagyobb, mint bármikor korábban volt.
A szakértő mandátumbecslésre a levélszavazatok esetében vállalkozott, mivel – mint mondta – azokról több információval rendelkezünk. Tudjuk, hogy 2014-ben egy mandátum sorsát döntötték el (enélkül nem lett volna a Fidesznek kétharmada), 2018-ban pedig – bár mintegy kétszer annyian szavaztak, mint négy évvel korábban – véletlenül úgy jött ki a matek, hogy egyet sem. A 2022-es választáson minimum egy, de valószínűleg inkább két mandátum sorsáról fognak a levélszavazók dönteni – prognosztizálta.
Magyarázata szerint ugyanis ezúttal már a félmilliót is megközelíti a regisztrálók száma, miközben 2018-ban még csak 378 ezren voltak (2022. január 31-én 431 464-nél tartunk). Kérdés persze, hogy hányan szavaznak majd ténylegesen, de a négy évvel ezelőttinél bizonyosan jóval többen, és a 2018. nyári törvénymódosítások miatt érvénytelen szavazatból is kevesebb lesz – fejtegette.
Ezzel szemben, a külképviseleti szavazók hatása gyakorlatilag prognosztizálhatatlan – mondta. Ebben a körben ugyanis nagyon kevés az információ. Merthogy az ő voksaikat nem számolják külön, azokat hazahozzák, majd összeöntik a 106 kerület egy-egy szavazókörének szavazólapjaival – emlékeztetett. Egyedül az EP-választások adataiból indulhatunk ki, mert akkor a külképviseleti szavazatokat is külön számolják meg. Saját országos teljesítményéhez képest 2019-ben messze a Momentum teljesített a legjobban, míg a DK és a Fidesz jóval a magyarországi szavazataránya alatti eredményt el (a többieknél kisebb volt az eltérés). Szó sincs tehát arról, hogy az ellenzéknek olyan fokú előnye lenne Nyugat-Európában, mint a Fidesznek a jóval népesebb, aktív külhoni szavazók körében, ahol 95 százalékos támogatást szerzett.
Plusz, az sem látható előre, hogy a külképviseleteken szavazók hogyan oszlanak el a 106 egyéni kerület között – tette hozzá László Róbert. A választási szakértő azt is elmondta, hogy még egyetlen olyan választás sem volt, amikor a külképviseleti szavazatokat is tartalmazó urnák megszámlálása (ez körülbelül egy héttel a választás napja után történik meg) utólag megváltoztatta volna akár csak egyetlen mandátum sorsát, igaz, ez most azért előfordulhat – szögezte le.
