Kettészakadt ország: a magyar választás öt tanulsága

1. Budapesten az ellenzéknek lehetne kétharmada, az országban a Fidesznek lett

A mostani választásokon folytatódott, és tovább erősödött az a tendencia, hogy a főváros lakói teljesen máshogy látják a kormánypártok teljesítményét, és mást támogatnának, mint az ország többi részén élők – írja az Euronews.

Míg 95 százalékos feldolgozottságnál az adatok szerint a Fidesz-KDNP szerezte meg országszerte a voksok 53,16  százalékát, addig Budapesten ez az arány 41,42 százalék.

Az ellenzéki közös listára országosan 34,93 százalék szavazott, Budapesten ezzel szemben 47,16 százalék. Ha megnézzük az egyéni választókerületi eredményeket, akkor fölényes ellenzéki győzelmet látunk a fővárosban. A 18 egyéni választókörzetből ugyanis csak kettőt nyert kormánypárti jelölt.

Szintén fontos különbség az ellenzék javára az, hogy Budapesten a Magyar Kétfarkú Kutyapárt átlépte az öt százalékos parlamenti küszöböt, míg az Mi Hazánk nem.

2. A Jobbik szavazói nem erősítették az ellenzéket, a Mi Hazánk parlamenti tényező lett

Hogy a két tény között vélhetőn ok-okozati összefüggés lehet, azt Török Gábor pedzegette a Telexnek adott interjújában: „Most ki fog derülni hamarosan, hogy mi történt az akkori ellenzéki szavazókkal, különösen a Jobbik egymillió szavazójával” – mondta Török, aki szerint a Jobbik szavazói lemorzsolódhattak, és vagy a Mi Hazánkhoz, és/vagy a Fideszhez pártoltak át nagy számban.

Az a kampány felületes megfigyelői számára is feltűnhetett, hogy a Jobbik szinte már az előválasztás óta alig vett részt Márki-Zay kampányában, állítólag anyagilag is kevésbé segítette a kampányt, mint azt a stáb várta tőle.

Logikusnak tűnik, hogy szavazótáborának egy része mégsem békélt meg a baloldallal való összefogással, és utolsó pillanatban inkább a nagyobbik kormánypártot és a kisebb ellenzéki erőt választotta. Nagyon valószínű, hogy a Jobbik szavazótábora nélkül nem kerülhetett volna be a törvényhozásba a nála is szélsőségesebb Mi Hazánk.

A Toroczkai László és Dúró Dóra nevével fémjelzett párt teljes egészében a „Covid-diktatúra" témára fűzte fel kampányát, és nemcsak a kötelező oltás ellen lépett fel, de sikerrel magához vonzotta a teljesen oltásszkeptikus rétegeket is. Ez kétségkívül a kormány Covid-politikájának kritikája is, de épp ellenkező nézőpontból, mint tette az éppen több szigort követelő baloldali ellenzék.

Paranoid elméleteikre, a globalizmus, a nagytőke és a romák elleni időnkénti kirohanásokra a jelek szerint van politikai kereslet, kérdés, a Fidesz hogyan viszonyul majd ahhoz, hogy immár tőle jobbra is van párt az Országgyűlésben.

3. Orbán háborús lavírozása megerősítette itthon, de izolálttá tette Európában

Oroszország február végi agressziója alaposan átrendezte a magyar választási kampányt. Teljesen új megvilágítást kapott a kormány egyik legfontosabb üzenete, a rezsicsökkentés mindenáron való megtartása, hiszen a miniszterelnöknek immár egy háborús agresszorral sikerült nem sokkal előtte olcsó gáz- és olajszállításokban megállapodnia.

Az energia kérdésén túl, azonban Orbán az ország békéjét és biztonságát is a kampány fő témájává tudta tenni, míg az ellenzék nem profitált a „pávatáncból", abból, hogy Orbán félszívvel határolódott csak el a háborútól, nem ítélte el valójában Putyint, a sorok között bírált ukránoktól pedig megtagadta a legfontosabb segítséget, a fegyverszállítást.

Választótábora vasárnap egyértelműen megjutalmazta ezt az irányt, amit az állami propaganda természetesen fel is erősített, az ellenzéket felelőtlen, veszélyes tényezőként bemutatva, amely „háborúba sodorná" az országot.

A Fidesz választóit a jelek szerint nem zavarta, vagy nem jutott el hozzájuk, hogy a NATO és tagállamai nagyon is szállítanak fegyvereket az ukránoknak, ez nem valami szélsőséges, különc álláspont – nem a Nyugat, hanem Orbán van egyedül.

Az elmúlt hetekben nemcsak a V4 illant el Magyarország mellől, de a NATO keleti külügyminiszterei is számon kérték Szijjártón az egyértelmű kiállást, az orosz háború óta látványosan összezáró Európai Unión belül pedig Orbán amúgy is izolálódott pozícióba került, az ismert okokból (jogállamiság, elszámoltathatóság, európai normák felrúgása, melegellenes kampány).

A választás paradox helyzetet eredményezett tehát: egy kétségtelenül ismét erős legitimitást nyert magyar kormány kénytelen egy politikai senkiföldjén lavírozni Európában.

Azt, hogy Orbán fel fogja használni ezt a nagy arányú, magas részvételi arány mellett aratott győzelmet előrevetítik a választási éjszakán elmondott beszédének mondatai. Egyrészt üzent az EU-nak azzal, hogy „hatalmas győzelmet arattunk, akkorát, hogy még a Holdról is látszik, de Brüsszelből egészen biztosan". Másrészt kiemelte a kormánypárt ellenségei között is „a brüsszeli bürokratákat" és még az ukrán elnököt is.

4. Nem sikerült Márki-Zaynak az áttörés

Hiába nyerte meg az ellenzéki előválasztást 2021 őszén Márki-Zay Péter, nem sikerült az ellenzéki szavazókat olyan mértékben mozgósítania, mint ahogy akár csak a Fidesz kétharmados győzelmének megakadályozásához sem. A Fideszre leadott szavazatok száma nem csökkent, tehát ha sikerült is elvonzania szavazókat a kormánypárttól, akkor legalább annyi új támogatót szereztek, miközben az ellenzéknek nem sikerült most összefogva, annyi voksot szereznie, mint külön.

A propaganda az, ami megnyerte ezt a választást a Fidesznek, nem a tisztesség és nem a becsület – mondta a választási eredményeket értékelő beszédében Márki-Zay. A politikus rendkívül egyenlőtlennek nevezte a választási küzdelmet, de azt mondta, nem vitatják az eredményt, azt azonban igen, hogy demokratikus és szabad lett volna a verseny.

Az ellenzék miniszterelnök-jelöltjének magányát valószínűleg hitelesen mutatja az a tény, hogy a bukást beismerő beszédét egyedül, a háta mögött fagyoskodó családja körében mondta el, egyetlen, őt eddig támogató politikus se ment fel vele a színpadra vállalni az eredményt.

Pedig arra nincs semmi bizonyíték, hogy akár Karácsony Gergely, akár Dobrev Klára nagyobb sikert tudott volna elérni. Márki-Zay valószínűleg joggal állapította meg a Fővárosi Műjégpályán: ők mindent megtettek, de „ezt lehetett elérni".

A politikai outsiderként jelöltté vált konzervatív politikus öntörvényű személyisége, szókimondásával párosuló ellentmondásos nyilatkozatai nyilván szerepet játszottak abban, hogy nem tudta elérni azokat a vidéki szavazókat a kis- és közepes településeken, akik kulcsfontosságúak lettek volna a győzelemhez.

Kampánya koordinálatlan volt és improvizatív, Márki-Zayt magára hagyták győzni akarásában, nem tudta átvinni a főbb gazdaságpolitikai üzeneteket, sem adó-, sem rezsi-ügyben, a háború ügyében pedig nem tudta betölteni azt a gigantikus űrt, amit Orbánék hagytak egyre nyilvánvalóbb Putyin-párti elkötelezettségükkel.

5. Várhatóan érvénytelen lesz a népszavazás, de ettől még hivatkozási alap lehet belőle

Az adatok 92,94 százalékos feldolgozottságánál az érvényesen szavazók aránya 44,35 százalék. Ahhoz, hogy a népszavazás érvényes legyen ennek az aránynak 50 százaléknak kell lennie. Valószínűleg ezt nem fogja elérni, azonban közel lesz hozzá a végső érték. Ráadásul a kormány álláspontját képviselő négy „nem" szavazat elsöprő többségben van, aminek egyik oka az, hogy a népszavazással nem egyetértők vagy érvénytelen voksot adtak le, vagy nem is adták le a szavazólapot.

Ettől függetlenül, a korábbi – bevándorlók elosztási kvótájáról szóló – népszavazáshoz hasonlóan, a kormány részéről úgy fogják értékelni, hogy sikeres volt a népszavazás, hiszen hárommillió felett van a feltett kérdésekre nemmel válaszolók aránya.