Kevés embernek jut eszébe egy plüssjátékról a nemváltoztatás

A magyar kormány 2021-ben elfogadott gyermekvédelminek nevezett törvénye az alapja a most megjelent kormányrendeletnek. Ez az a törvény, amely valójában LMBTQ-ellenességet jelent – emlékeztetett a Háttér Társaság jogi programjának vezetője. Polgári Eszter azt is felidézte, hogy az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított miatta, a bírósági eljáráshoz 15 tagállam és az Európai Parlament is csatlakozott, így ez lett az eddigi legnagyobb emberi jogi témájú per az Európai Unió Bírósága (EUB) előtt. A Hírklikknek elmondta, hogy ebben az ügyben még nem tűzték ki a meghallgatás időpontját. Ennek következtében még a főtanácsnoki véleményt sem látták. Úgy gondolta, hogy az év vége előtt nem is lesz döntés az EUB-ban.  

Nem lehet köze ennek az ügynek a mostani jogszabály-módosításhoz? – kérdeztük. Lehet – mondta Polgári Eszter –, de a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendeletnek a Magyar Közlönyben megjelent módosítása azért alapjaiban nem írja felül azt, ami korábban volt. Inkább az látszik, hogy olyan új szabály került bele, ami a gyerekjátékokra alkalmazható. De egyébként javítgatják a törvény pongyola szövegét, amivel a korábbi bírósági döntésekre reagál így a törvényalkotó.

A Háttér Társaság munkatársa emlékeztetett, hogy a Líra könyvesboltnak volt két megnyert bírósági eljárása, az egyik a Fővárosi, a másik a Győri Törvényszéken. A módosítás pedig mind a két ítéletben foglaltakra reflektál. Az elsőben egy vesszőhibára, amely alapján a Fővárosi Törvényszék hatályon kívül helyezte a könyvesbolt ellen kiszabott 12 milliós bírságot. A másodikban mondatszerkezetileg volt megkérdőjelezve, hogy a népszerűsítés és a megjelenítés kifejezések mire vonatkoznak, a transzneműségre is, vagy csak a homoszexualitásra. A Győri Törvényszék szerint csak a homoszexualitásra vonatkozott, a transzneműségnek csak az öncélú ábrázolása lett volna tiltott egy könyvnél. Ezeket a hibákat javította ki a mostani törvénymódosítás – sorolta a jogi program vezetője, aki felhívta arra is a figyelmet, hogy az öncélú ábrázolásnak sincs jogi definíciója, csak a Médiatanácsnak van erre egy ajánlása. 

„Ezt kifogásolta a Velencei Bizottság is, és mi is sokat támadtuk ezt a törvényt, mert olyan fogalmakkal operál, amelyek idegenek a magyar jogtól és emiatt nem nagyon tudjuk meghatározni azt sem, hogy például mit jelent jogilag pontosan a népszerűsít szó.” Ami biztos, ez a módosítás tovább bővíti az LMBTQ termékek kereskedelmi forgalmazásának korlátait. Már 2021 szeptembere óta tilos volt a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint homoszexualitást megjelenítő, népszerűsítő tartalmakat kirakatba vagy közszemlére tenni, zárt csomagolás nélkül, illetve iskolák, templomok 200 méteres körzetében forgalmazni. Ehhez kapcsolódik most már, hogy a jövőben azok a termékek sem kerülhetnek kirakatba, amelyek kialakítása, külseje vagy csomagolása a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását vagy a homoszexualitást jól látható módon jeleníti meg. 

Felmerül tehát a kérdés, vajon ezek közé tartoznak olyan gyerekeknek készült plüss figurák, élőlényt megjelenítő játékok is, amelyekről nem állapítható meg egyértelműen a nemük, mint a plüss bölény vagy a teletabik a tévében? Nem tudjuk pontosan – mondta a szakember –, hiszen a játékok és plüssfigurák mindegyikére azt lehet mondani, hogy azok nem-binárisak. Azt sem tudni, hogy ezek hogyan jelenítik meg például a nemváltást. Mint ahogyan azt sem, hogyan jeleníthetik meg a homoszexualitást. Például, ha két Ken baba fogná egymás kezét a kirakatban, akkor arra már mondható? Ezzel olyan szürke zónát nyitott meg a kormányrendelet, amely megint önkényes jogalkalmazásra ad lehetőséget – fejtette ki Polgári Eszter. 

Van bármiféle olyan vizsgálat, ami alátámasztaná, hogy ha nincs egy állatfigurán egyértelműsítve annak neme, akkor az károsíthatja bármilyen szinten is a gyerekek mentalitását? „Szerintem nincs ilyen, legalábbis mi nem tudunk róla, hogy bárki, bárhol készített volna ilyen kutatást. De az is fura, hogyha nincs egyértelműsítve egy játék figura neme, tehát a játékgyártó nem helyezett el egy-egy konkrét testrészt például a plüssfigurákon, akkor az a baj, de, ha rajta lesz, akkor meg abból lesz gond. Szerintem maga a jogalkotó sem tudja megmondani, hogy mi nevezhető egy plüssjátéknál kirakat-kompatibilisnek, hisz' még egy játék babának sincsenek elsődleges nemi jellegei. Lehet, hogy nem szándékosan írták így a kormányrendeletet, de sikerült egy meglehetősen abszurd szabályt létrehozniuk, aminek az alkalmazása abszolút kiszámíthatatlan” – magyarázta a programvezető. 

Az, hogy önmagában nincs rajtuk nemi jelleg, az nem feltétlenül jelenti azt, hogy egyébként például egy plüssbölény a transzneműséget jeleníti meg. Ehhez azonban meg kellene teremteni azt az értelmezési keretet, amelynek segítségével ezt a szabályt alkalmazni lehet – fűzte hozzá Polgári Eszter, majd megjegyezte, azért az nagyon kevés embernek jut eszébe egy plüssfiguráról, hogy annak azért nincs nemi jellege, mert a nemváltoztatásra utalnak ezzel. Tehát az, hogy vajon milyen termékekre gondolhatott a kormány, az rejtély. De a gyermekek védelmét nem a tilalom szolgálja, hanem a témáról szóló előítéletektől mentes, tárgyilagos és nyitott társadalmi párbeszéd.

A szakember felidézte: amiatt indított eljárást a Médiatanács, mert a Netflixen futott egy olyan mese, amelyben szerepelt egy nemileg nem meghatározható bölény is. A TV csatorna viszont nem Magyarországon van bejegyezve, ezért a Médiatanácsnak nincs joghatósága eljárni velük szemben. Az egyetlen dolog, amit tehetnek, hogy a holland társhatósághoz fordulnak és kérik azt, hogy a holland hatóság érvényesítse a magyar jogszabályokat. „Nem tudunk olyan ügyről, amikor ezt bármelyik külföldi társhatóság megtette volna, ezért vélelmezem, hogy ebben az ügyben sem. De ezek olyan ügyek voltak, amikor az életkor besorolását fel akarták emelni egy mesének például 6-ról 10-re, nem a propaganda törvényt akarták alkalmaztatni. Amiket láttunk, azoknál az ügyeknél mindig az volt a válasz, hogy nem kívánnak ezen változtatni, mert máshol sem tartozik abba a kategóriába, ahová kérte a Médiatanács.”

A módosítás kísérletet tesz arra is, hogy meghatározza milyen tartalmak esnek a korlátozás alá. Eszerint ez a szabály a jövőben csak azon termékekre vonatkozik, amelyeknek „meghatározó eleme” az LMBTQ téma. Ezzel azonban újabb bizonytalanságot vezet be a jogalkalmazásba, hiszen nem tisztázott hány százalékban kell egy könyvnek, vagy filmnek az LMBTQI témáról szólnia ahhoz, hogy a korlátozás hatálya alá essen. Például elég már egy meleg mellékszereplő is, vagy kell, hogy a regényben az egész meleg baráti társaság megjelenjen – érvelt Polgári Eszter, aki elmondta azt is, hogy a jövőben a könyvkiadók feladata lesz tájékoztatni a kereskedőt arról, ha egy könyv meghatározó eleme az LMBTQ téma. Ahogy mondta, legalább a DVD-forgalmazók megúszták, mert rájuk nem ró ilyen felelősséget a kormány.

A kormány 2022-ben népszavazáson kívánta megerősíteni LMBTQ-ellenes lépését, de a népszavazás érvénytelen lett, miután több mint másfél millióan szavaztak érvénytelenül. A legfrissebb, 2023 novemberi Medián közvélemény-kutatás szerint a magyarok 48 százaléka szerint vissza kellene vonni a „gyermekvédelmi” törvény LMBTQ-ellenes rendelkezéseit, 31 százalék szerint nem kellene rajta változtatni, és mindössze 21 százalék szigorítana tovább rajta.