Kirekesztő törvények maradtak érvényben a kormányváltás után is
A parlamenti közbeszéd durvulása, a roma embereket is sújtó önazonossági törvény és a kormányváltás után elmaradt intézkedések is szóba kerültek a KlikkTV Hölgyválasz című műsorában. Marjai Judit, Alföldi Andrea és Daróczi Ágnes arról beszélgettek, hol húzódik a határ a jogos politikai indulat és az emberi méltóság megsértése között, és miért kellene megszüntetni a kirekesztő szabályozásokat.
Az indulat nem igazolja az emberi méltóság megsértését
A parlamenti viták hangneméről szólva a résztvevők egyetértettek abban, hogy a politikai szembenállás nem adhat felmentést a személyeskedésre. Alföldi Andrea szerint a képviselőknek akkor is tiszteletben kellene tartaniuk egymás emberi méltóságát, ha alapvetően másként gondolkodnak a közéleti kérdésekről. „Lehet valakivel egyet nem érteni politikailag valami törvénnyel, de a személyét, hogy nő vagy kancsal, vagy szemüveget hord, vagy fogszabályzója van, nem kötünk ilyenekbe bele” – fogalmazott.
Úgy látja, a parlamentben tapasztalható feszültség a hétköznapi viselkedésre is hatással van, hiszen a fiatalok is követik a közvetítéseket. A képviselőknek ezért példát kellene mutatniuk, és érvekkel kellene megindokolniuk, miért utasítják el a másik álláspontját. Az érzelmeknek természetesen van helyük a politikában, de nem válhat elfogadottá a másik ember megalázása.
Marjai Judit ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a mostani indulatok nem előzmények nélkül alakultak ki. A Fidesz ellenzékbe kerülését megelőző időszakban szerinte egyre agresszívabbá vált a politikai kommunikáció, Magyar Pétert pedig rendszeresen lekicsinylő jelzőkkel támadták. A kormányváltás után felszínre kerülő ügyek és a korábbi években tapasztalt visszaélések gyanúja szintén magyarázza a társadalmi felháborodást. Ettől azonban még nem válik kívánatossá a parlamenti személyeskedés. Daróczi Ágnes is azt hangsúlyozta, hogy a felelősségre vonásnak jogállami keretek között, a független igazságszolgáltatásra támaszkodva kell megtörténnie.
A romák hátán jutnak hatalomhoz, aztán ellenük hoznak törvényeket
Daróczi Ágnes különösen élesen bírálta az önazonossági törvényt, amely lehetőséget ad az önkormányzatoknak arra, hogy meghatározzák, kik költözhetnek a településükre. Meglátása szerint a szabályozás a szegénységben élőket és a romákat is súlyosan hátrányosan érintheti, hiszen sokan éppen az olcsóbb ingatlanok miatt próbálnak más településen új életet kezdeni. A beszélgetésben elhangzott, hogy több száz településen továbbra is hatályban lehetnek ilyen korlátozások.
„Ez hanyadik eset, hogy a mi hátunkon, a mi verejtékünkön, a mi szenvedésünkön mennek be a parlamentbe és hoznak ellenünk való törvényeket?” – vetette fel Daróczi, aki szerint a roma közösségeknek összehangoltan kellene fellépniük az őket hátrányosan érintő intézkedésekkel szemben. Úgy véli, a megosztottság gyengíti az érdekérvényesítést, miközben a kirekesztő szabályozások felszámolása közös ügy lehetne.
A történész és roma jogvédő a gyöngyöspatai szegregációs ügyet is felidézte. Az érintett gyerekek kártérítését korábban Orbán Viktor azzal bírálta, hogy a fiatalok munkavégzés nélkül jutottak jövedelemhez. Daróczi szerint ez figyelmen kívül hagyta az elszenvedett jogsérelem súlyát és az elvett lehetőségeket. Elfogadhatatlannak tartja, hogy a hátrányos helyzetű embereknek további terheket kelljen viselniük azért, mert élni szeretnének a jogaikkal.
A fóliázás és a kormányváltás után is érvényes korlátozások
A résztvevők azt is számon kérték az új kormányon, hogy miért nem változtatott az önazonossági szabályozáson és a könyvek fóliázására vonatkozó előírásokon. Daróczi Ágnes szerint ezek olyan alapvető jogokat érintő kérdések, amelyekben indokolt lenne mielőbb lépni. Különösen érthetetlennek nevezte, hogy olyan mesekönyveket is fóliázni kellhet, amelyekben azonos nemű párok jelennek meg. Szerinte a tartalmat kellene megítélni, nem pedig automatikusan korlátozni a hozzáférést.
Marjai Judit úgy vélte, a késlekedés mögött politikai megfontolások is állhatnak, Alföldi Andrea viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy az új kormány rendkívül leterhelt lehet, és ez is magyarázhatja az intézkedések elmaradását. Daróczi szerint azonban vannak olyan szimbolikus jelentőségű ügyek, amelyek rendezését nem lehet sokáig halogatni. A szabad költözés jogának korlátozása szerinte az európai joggal is összeütközésbe kerülhet, ezért a szabályozást jogilag is rendezni kellene.
A beszélgetésben a társadalmi előítéletek oldásának lehetősége is felmerült. Daróczi Ágnes egy rövid svéd film példáján keresztül beszélt arról, hogyan mutathatja meg a művészet egy meleg fiú családból való kirekesztésének tragédiáját. Úgy véli, az ilyen történetek segíthetnek megérteni, milyen súlyos következményekkel jár, amikor valakit a származása, a társadalmi helyzete vagy a szexuális orientációja miatt fosztanak meg az elfogadástól és a közösséghez tartozás lehetőségétől.
