Kivennék Orbán kezéből a vétó fegyverét, de várhatóan nem fog sikerülni
Az Európai Unióban drasztikusan el kell tolni a döntéshozatalt a konszenzus helyett a többségi szavazás irányába több tucat területen, így például a védelem, az adózás és a külpolitika kérdéseiben – ez az egyik fő pontja annak a javaslatnak, amelyet az uniós szerződések megváltoztatására dolgozott ki az Európai Parlament képviselőinek egy csoportja, de elfogadására nem sok esély van.
A csoport, amelynek élén Guy Verhofstadt, a föderalizmust támogató belga politikus áll, a Politico birtokába jutott, augusztus 17-én keltezett, 116 oldalas tervezetet még ebben a hónapban be szándékozik nyújtani, éppen akkor, amikor újra sok szó esik a bővítésről.
A tervezet említett része más szóval azt jelenti, hogy – a parlament szigorú ellenőrzése alatt – legyen végük a nemzeti vétóknak, éljen a többségi döntéshozatali mechanizmus. A szöveg számos más olyan részletet is tartalmaz, amely várhatóan nagy vitát kavar majd. Szó van benne arról, hogy az EU Bizottságának elnevezését változtassák Európai Végrehajtó Testületre, jelentősen bővítsék az Európai Parlament kompetenciáit, és például adjanak az uniónak kizárólagos kompetenciát minden klímával összefüggő és környezetvédelmi kérdésben.
A tervezetet Verhofstadt mellett Sven Simon német kereszténydemokrata, Gabrielle Bischoff német szociáldemokrata, Daniel Freund német zöld, Helmut Scholz német baloldali és Jacek Saryusz-Wolski lengyel (PiS) képviselő dolgozta ki, bár az utóbbi közben már visszavonta a támogatását.
Várható, hogy a nagykövetek elutasítják majd a tervezetet, különös tekintettel arra, hogy az jelentősen növelné a parlament hatalmát, egyebek mellett azzal, hogy a testület tenne javaslatokat a tanácsnak a magasabb tisztségek betöltésére, és nem fordítva.
Egy vezető uniós diplomata, akit a Politico tájékoztatott a tervezet néhány részletéről, egyenesen provokációnak nevezte azt, és leszögezte, hogy a szerződések módosításához nincs meg a többség a tanácsban. Hozzátette: a tanács jogi szolgálata már hónapok óta hangsúlyozza, hogy a lisszaboni szerződés kiállja a bővítést.
A tervezet kidolgozói szerint azonban a bővítés „elkerülhetetlenné” teszi a szerződések megreformálását. Pedig, miközben bármely szerződésmódosításra vonatkozó javaslatot minden bizonnyal élesen elutasít majd sok uniós diplomata, a szerzőknek van igazságuk, amikor azt mondják, hogy az EU jelentős bővítése messzemenő változtatásokat követel az unió működésében.
A nagy tagállamok ezt nem tagadják, mi több, egyes fővárosok, mint például Berlin határozottan kiállnak amellett, hogy változtatni kell a többségi döntéshozatal irányába, de úgy vélik, hogy a változtatások megoldhatók az úgynevezett Passerelle-záradékkal, amely lehetővé teszi a szerződések módosítását a választókkal folytatott konzultáció nélkül.
