Horn Gábor: mélyre süllyedt Orbán az ellenzék durva gyalázásával
Kampányindító volt, de abban az értelemben szokásos, hogy Orbán Viktor megint csak a sajátjaihoz beszélt. Egy miniszterelnöktől elég furcsa, hogy egyetlenegy, a táborán kívülieknek szóló, nem sértő megjegyzése sem volt. Sértő viszont sok – foglalta össze röviden Orbán Viktor szombati évértékelő beszédét a Klikk FM Politikai Nagyító című műsorában a Republikon Intézetet fenntartó Republikon Alapítvány kuratóriumának elnöke.
Horn Gábor emlékeztetett, kiderült a beszédből, hogy a baloldal a balsors maga, kiderült, hogy Gyurcsány, Bajnai, Soros, Brüsszel ügynökei rágják az ember lelkét. Időnként elvárnánk, hogy a miniszterelnök egyszer-egyszer kilépjen a pártpolitikusi szerepből, az ország egészéhez szóljon. Ez most sem következett be – tette hozzá.
Ez egy pártrendezvény volt, ahol természetesen azt mond a miniszterelnök, amit akar, de normális parlamenti demokráciákban az évértékelő a parlamentben hangzik el és az országról szól – hívta a fel a figyelmet a politológus.
„Mélyre süllyedt Orbán Viktor. Ilyen durva gyalázása a másik félnek, amit most összehordott a baloldalról, még soha nem volt. Pedig most kicsit sem a baloldalról van szó. A kormány ellen nem a baloldal szövetkezett, nem Gyurcsány és szegény Bajnai, aki nagyon messze tartja magát a politikától és évek óta nem vállal benne szerepet. Egy széles körű, nemzeti összefogást látunk, amely a konzervatívoktól kezdve, egészen a radikális zöldekig tart. Szó sincs arról, hogy itt baloldali összefogás lenne. Ez a baloldalizás tudatos törekvése Orbánéknak, hogy beleszorítsák az ellenzéket ebbe a szerepbe. Lényges, hogy ne hagyja magát.”
Az összefogás jelentős és fontos része a baloldali pártok szövetsége, de legalább ilyen fontos része a liberálisok, a konzervatívok, a zöldek összefogása – fejtette ki Horn Gábor. Szó sincs arról, hogy kommunisták uszultak volna a nemzet ellen. Viszont Orbántól mégis egy harci kürtöket fújó, a maga értékrendjével is túlzásba kerülő ember kampánybeszédét hallottuk, ahol csak a sajátjainak beszélt – tette hozzá.
„A baj az, hogy úgy van beállítva, mintha a nemzet nevében, a nemzetről szólna, ennek következtében sokan úgy érezhetjük, hogy mi nem vagyunk a nemzet részei. Orbán azt is gondolja, hogy mindazok, akik nem rá szavaznak, azok, akik nem úgy gondolkodnak, mint ő, azok mind nemzetellenesek.”
Semmi nem véletlen Orbánnál, ellentétben Márki-Zay Péterrel, aki emberi formában beszél, többször hibázik, aztán elnézést kér – hasonlította össze a retorikát Horn Gábor. „Orbánnál minden ki van számolva, mérlegen kiporciózva. Azon sem csodálkoznék, ha ezeket előzetesen fókuszcsoportokban meg is kutatnák, láthatóan még a viccek is kimódoltan be vannak illesztve a rendszerbe, igaz, nem túl szellemesek.”
A beszéd nemzetközi része rémisztő volt, végtelenül zavaros, amit Orbán Viktor kifejtett, néha nem is lehetett értelmezni – folytatta az elemzést a politológus.
„Az egész orosz-ukrán konfliktus számára csak annyi, hogy puffer zónára van szükség az egyébként baráti Oroszország és Magyarország között. Ha barátok vagyunk, akkor minek a puffer, ha ellenségek, akkor mire a nagy barátság, ez teljesen értelmezhetetlen. Egy minimális emberi gesztusa nem volt, hogy mégiscsak egy nagyhatalom 100 ezer katonával fenyegeti a mellette lévő országot, amelynek egy részét már lerohanta, ahol meghalt több, mint 13 ezer ember és százezrek kerültek elképesztő helyzetbe, erről a magyar miniszterelnöknek egy szava nincs. Brüsszelt hibáztatja, miközben mi az Európai Unió részei vagyunk.”
A másik zavaros eleme maga az unió – emelte ki a Brüsszelhez való hozzáállást. „Orbán nem érti az unió lényegét, úgy beszél róla, mintha nem mi lennénk az önkéntes, népszavazással megerősített csatlakozói, mintha nem mi vállaltuk volna azt, hogy korlátozzuk a saját jogrendszerünket az együttműködés érdekében és közben beszél a közös hadsereg felállításáról egy olyan ember, aki évek óta Európa ellen beszél.”
Horn Gábor most is elmondta, hogy a választásokat a bizonytalanok fogják eldönteni. „Hogy számukra mennyire megnyugtató, ha Orbán saját magát nevezi a polgári értékeket nem követő – leegyszerűsítve – vidéki surmónak, hogy ez mennyire szimpatikus azoknak, akik nem lelkes hívei a miniszterelnöknek, azt nem tudom. Én például szeretném, ha miniszterelnökünk a polgári jó modort és értékeket maga számára fontosnak tartó ember lenne.”
Orbán próbálta emelni a tétet az erőteljes, szinte háborús szövegekben, amit felvállaltan, keményen elmondott, de a félelem fontos eleme volt a beszédének – mutatott rá Horn Gábor arra, hogy Márki-Zay Péter nevét nem ejtette ki a beszéd során. „Hogy valaki a kihívójának a nevét nem mondja ki egy egyórás beszédben, az egyfajta frusztrációnak is felfogható. Pedig tudatos, de könnyen negatív oldalra fordulhat az is, hogy úgy csinál, mintha nem lenne az ő kihívója.”
Ezzel együtt, egy magabiztos politikus láttunk a saját színpadán, a saját közönsége előtt, de az is látszott, hogy Orbán eldöntötte, megfutamodik a miniszterelnök-jelölti vitától – tette hozzá. Majd így folytatta: „a beszéd hangvételéből, a lekezelő stílusából, kirekesztő jellegéből nem látom esélyét annak, hogy a magyar választók számára fontos vitával találkozzunk.”
Horn Gábor szerint persze a sikerpropagandának, kormányzati pozícióból így kell szólnia. „De egy mondata nem volt a 42 ezer halottról, akik a járvány áldozataként szerepelnek, kiváló egészségügyről beszélt, miközben tudjuk mindannyian, hogy milyen állapotban van, nem volt egy gesztusa sem a pedagógustársadalom felé, az inflációról úgy beszélt, mintha semmi közünk nem lenne ahhoz, hogy az unióban a harmadik legmagasabb infláció nálunk van, és amihez nem a nemzetközi helyzetnek van köze. Mindez egyszerűen példátlan. Konkrét hazugság volt például az államadósságról – ami 80 százalék felett van és soha nem volt ekkora – úgy beszélni, hogy ezt a csatát is megnyertük.”
Nagyon tudatosan, kimérten, kiszámítottan szólt a sajátjaihoz és az ellenzékéről igen közönségesen, durván és lepusztítóan, háborús retorikával beszélt – foglalta össze a Klikk FM műsorában Horn Gábor, a kormányfő szombati, évértékelőnek nevezett kampánybeszédét.