Kőbe vésett 200 ezer
Elindultak a 2022-es minimálbérrel és garantált bérminimummal kapcsolatos egyeztetések a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán – közölte napközben (szeptember 14.) az Innovációs és Technológiai Minisztérium. A Portfolio úgy értesült a tárgyalásokról, hogy a bruttó 200 ezres minimálbér már „kőbe van vésve", a garantált bérminimum emelésének a mértéke azonban még kérdéses. Ezt most megerősítették a munkáltatói szervezetek.
A lényeg tehát eldőlt, az egyenlet megoldottnak tekinthető, csak a számítás lényeges részleteit és az eredményalakító tényezőket nem ismerjük. A bérügyi választási kampány hamar meghozta gyümölcsét.
A portfolio.hu értesüléséből kiindulva, kérdések fogalmazódtak meg bennem, amelyek elsősorban nem a minimális bér nagyságára/összegére vonatkoznak, hanem a szokatlan kommunikációra és az eljárási rendre.
1. Miként lehetséges, hogy a Versenyszféra és a Kormány Konzultációs Fórumának (VKF) idei első bértárgyalási fordulójában már meg is van a végeredmény? Nem lehet több, nem lehet kevesebb?
2. A „kőbe vésett” összeg (bruttó 200.000,--Ft/hó/fő) zökkenőmentes eléréséhez jelentős kormányzati közreműködés szükséges. Tudják-e a szociális partnerek (munkaadók, munkavállalók), hogy milyen kompenzációban részesülnek a terhet viselő vállalkozások? Látták/olvasták-e az idevonatkozó hatástanulmányokat? Ha nem, akkor milyen megfontolásból fogadták el a bruttó 200 ezer forintos végösszeget?
3. Mennyi szociális hozzájárulási adó, személyi jövedelemadó, egészségbiztosítási- és nyugdíjjárulék többletet hoz ez az államháztartásnak? A kiáramló többletbér alapvetően a hazai fogyasztást szolgálja. Mekkora általános forgalmi adó-többletet generál az intézkedés? Tudja valaki, számolta valaki?
4. Hogyan kell értelmeznünk azt a munkáltatói megközelítést/kinyilatkoztatást, hogy „a 200 ezer forint nem kérdés, hanem feladat”? Ki határozta meg a feladatot, és kinek kell ezt megoldania? Valaki diktált, és a diktátumot kötelező volt azonnal elfogadni? Mit ígértek cserébe?
5. A tudósítások szerint Parragh László részt vett a VKF ülésén. Milyen minőségben, milyen mandátummal? Hol foglalt helyet? A munkaadók oldalán, a szakszervezetek között, vagy leült a kormányzati csapat valamelyik szabad székére? Senki nem kifogásolta jelenlétét és jogosítvány nélküli szerepvállalását?
6. Az elmúlt években a bruttó átlagkeresetek dinamikusan növekedtek az üzleti szektorban: 2017. év: 11,6 százalék, 2018. év: 10,9, 2019. év: 11,6, 2020. év: 9,8 és 2021. év I. félév: 8,1 százalék. A 200 ezres minimálbér és a hozzákapcsolódó 240-250-260 ezres garantált bérminimum (szakmunkás minimálbér) nemzetgazdasági szinten és közvetlen módon több mint 1 millió munkavállalót érint, a tovagyűrűző hatás is számottevő. Senki nem hozta szóba, hogy ez az erőteljes bérkiáramlás kedvezőtlen hatással lehet a már meglódult inflációra? És az sem merült fel, hogy a csaknem 20 százalékos kötelező tarifanövekedéssel a munkavállalók és a nyugdíjasok közötti jövedelmi olló tovább nyílik?
