Kökény Mihály: az oltás szükséges, de nem elég a járvány leküzdéséhez

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint nem valószínű, hogy az idén véget ér a koronavírus-világjárvány – ezt Mike Ryan, a szervezet vészhelyzeti igazgatója közölte kedden. Azt is mondta, hogy még mindig a vírus van előnyben. Ez nem túl rózsás kép.

Nyilván arra alapozta, hogy ugyan januárban és februárban a világ régióiban alapvetően a lassú csökkenés volt a jellemző, ez a trend most változni látszik.

Hány régió van?

A WHO hat régióra oszlik, amelyek nem egészen egyeznek meg a földrészekkel, de a szervezet a regionális irodák által összefogott területek adatait veti egybe. Nos, a hatból négy területen – idetartozik az amerikai régió, amelyben a teljes amerikai kontinens van, az európai régió a szovjet utódállamokkal, a közel-keleti régió, amelyben Észak-Afrika és a közel-keleti országok vannak, valamint a dél-kelet-ázsiai régió Indiával és Indonéziával – a járvány emelkedésbe váltott át, ami az esetek számát, vagy a heti átlagokat illeti. Tulajdonképpen csak Afrikában, és abban a régióban stabil a helyzet, ahová Kína, Ausztrália, Új-Zéland, és a Csendes-óceáni-szigetek tartoznak. Ez utóbbi régióban rendkívül szigorú, szinte drákói intézkedések voltak a járvány korábbi szakaszaiban. Afrikában pedig kisebb a mobilitás, mint más kontinenseken, és az átlagéletkor is sokkal alacsonyabb, mint másutt. A többi területen – és ez igaz Európára és Amerikára is –, újra emelkedik. Amerikában ez leginkább Latin-Amerikában, Európában sajnos leginkább Közép-Európában, Csehországban, Szlovákiában, Magyarországon mutatkozik meg. De vannak nyugat-európai országok is – csak a mértékek különbözőek –, ahol újra jobban terjed a vírus. 

Mi ennek az oka?

Egyetértek a WHO-val, túl azon, hogy most már nagyon sok helyen elterjedtek a különböző, szinte exponenciálisan is gyarapodó számú vírusmutánsok, amelyek esetenként sokkal fertőzőképesebbek, mint az eredeti vírus volt, alapvetően gazdasági, politikai megfontolásokból sok országban elkezdték a lazításokat, enyhítéseket is. Hozzájárul, hogy a lakosság is fárad, és egyre kevésbé tartja be a személyes higiénés szabályokat, a maszkviseléstől kezdve a fertőtlenítő kézmosásig és a távolságtartásig. Ezeket a szabályokat a járvány egy szakaszában a világ nagy részén megfelelően követték, de most már látható valamiféle lazulás ezen a téren. 

Már elkezdődtek az oltások…

Bár az oltások megkezdődtek, főleg az első körös oltásoké, arról, hogy növekszik az átoltottság, még nem lehet beszélni. Még egyetlen olyan ország sincs – talán Izraelt kivéve, ahol már a kívánatos átoltottsági mértéket, a nyájimmunitási értéket közelítik –, ahol beszélhetnénk arról, hogy az oltások korlátozzák a vírus terjedését. Itt még egyáltalán nem tartunk. Ezek olyan trendek, amelyekre sokkal jobban oda kell figyelni, és igaza van a WHO-nak, hogy erre figyelmeztet.

Tudunk-e valamit a vírus útjáról? Mert úgy néz ki, mint egy ördögi kör. Valahol felüti a fejét, aztán eljut máshová, ott mutálódik, aztán így visszajön oda, ahonnan elindult, de már sokkal gyorsabb, vagy  súlyosabb megbetegedést okoz. Miféle vírus ez? 

A vírus útját nagyon nehéz követni. Ugyan vannak lezárások, de ezek a világ egy jelentős részén elég könnyen kijátszhatók. Az utazási korlátozások sem egészen teljes körűek, hiszen van, amit egyszerűen nem lehet megállítani. Mert, ha teljesen leállítjuk a kereskedelmet, az áruforgalmat, akkor gyakorlatilag még súlyosabb a válság. De ezeknél az eseteknél sem mindenhol következetes a tesztelés, és nem is tudják az áruforgalomban vagy a fuvarozásban résztvevőknél a hosszabb karantént érvényesíteni. Emellett pedig az üzleti célú utazásoknál ugyan különböző korlátozások vannak, de vannak olyan országok, ahol ezt elég jól ki lehet játszani. Mindezek az ön által kérdezett folyamatban biztosan szerepet játszanak, de az esetek egy részében csak gyanítható, vagy még csak nem is gyanítható. Nincs olyan adat, amiből tudni lehetne, hogy milyen útvonalon cirkulál ez a vírus. A járvány kezdetén, egy évvel ezelőtt, lehetett tudni, hogy Kínából milyen kereskedelmi útvonalon indult el, miért pont Olaszországban ütötte fel a fejét először, és jutott el Európából az USA-ba. Ma ez gyakorlatilag követhetetlen, annak ellenére, hogy a turizmus, a normál utasforgalom – egy-két kivételtől eltekintve, ami biztosan nem jelent komoly kaput – nem működik. Már réges-rég az egyes országokon belül sem gócokról beszélünk. Ha megnézzük a Magyarország fertőzési térképének az alakulását, a megyei bontásokat, ott is egy folyamatosan változó, egyáltalán nem bizonyos gócok mentén, a közösségben terjedő fertőzésről beszélünk. Nálunk – és néhány más országban is – egy trend viszonylag jól kirajzolódik, ha a gyermekintézmények, az általános iskolák és az óvodák működnek, akkor az mindenképpen fertőzési csatornát jelent. 

Akkor mégis csak be kellene zárni az óvodákat és az iskolákat, de az utóbbiaknál legalább át kellene térni az online oktatásra…

Ezt már több, mint egy hete én is mondom, és a szakszervezetek, szakértők szintén több alkalommal kérték. Egyelőre úgy tűnik, hogy bár a kormány és a védekezés irányítói időnként belengetik, hogy lesznek még szigorúbb korlátozások, de egyelőre inkább arra figyelnek, hogy az oltások számát futtassák fel, tegyék azt tömegessé. Most úgy látom, egyelőre ez a fő csapásirány. 

A WHO is fölhívta a figyelmet a korlátozások fontosságára…

A WHO is azt mondta, hogy oltani, oltani, oltani, de ez nem azt jelenti, hogy elfelejthetjük a járványvédelem összes többi, eddig alkalmazott eszközét, a tesztelést, a kontakt-kutatást, a személyes védekezést. Ezeket még hosszú ideig be kell tartani, és egyáltalán nincs itt az ideje annak, hogy ebben lazítsunk. 

Azt tudjuk, hogyan haladnak az oltásokkal az egyes országok?

Az biztos, hogy óriási a türelmetlenség. Ennek ellenére, azt nem lehet mondani, hogy a kínai vakcinával sok országban oltanának. A legtöbb kormány ragaszkodik ahhoz, hogy kellően bevizsgált, a tudományos bizonyítékok alapján is hatékony oltóanyaggal tegye. Vannak persze a világon olyan országok, ahol ezt nem veszik annyira komolyan, de az Európai Unióban csak mi vagyunk ilyenek. Orosz vakcinával sokkal több helyen oltanak. Az oltások beadásában a  március elsejei összesítés szerint Izrael vezet, ahol legalább egy dózist a teljes lakosság 55 százaléka megkapott. Az Emirátusok beoltottsága a teljes lakosságot tekintve 35 százalék, az Egyesült Királyságé 30 százalék – ahol már régóta csinálják azt, amit mi most kezdünk, hogy később adják be a második részletet –, az Egyesült Államoké 15 százalék. Szerbia, ahol a kínai vakcinával is oltanak 13,6 százalék, Magyarország 7,5 százalék, Lengyelország 5,8 százalék, Szlovákia szintén 5,8 százalék, Ausztria 3,6 százalék, és az Európai Unió átlaga 5 százalék. A teljes vakcinációban is Izrael vezet 40 százalékkal, az USA 7,5 százalék, az angolok 1.2 százalék, Lengyelország 3,1 százalék, Ausztria 2,4 százalék, Szlovákia és Magyarország 2,6 százalék. Az Európai Unió átlaga 2,5 százalék. A világ még messze van a nyájimmunitástól akkor is, ha további gyorsulás várható az oltásokban, hiszen már tudjuk, hogy az Európai Gyógyszerügynökség március 11-én teszi rá a pecsétet a Johnson and Johnson vakcinájára. Ebből az Európai Unió és Magyarország is nagyon sokat kötött le, tehát javulni fog a vakcinaellátás, és jönnek további vakcinák is. 

És a magyarok „oltakozási" kedve is nőni fog?

Olyan nagyon nem nő a regisztráltak száma. Ismereteim szerint összességében mintegy 2,5-3 millió körül lehet jelenleg. Azért Magyarországon a 18 év fölöttiek száma 8 millió. Hol vannak ezek az emberek? Nem vagyok benne biztos, hogy egyáltalán nem akarják beoltatni magukat, csak valami zavarja őket ebben a jelentkezési eljárásban. Az eljárási rendben az egészen példátlan, hogy a regisztráció  egy központi, a miniszterelnökség környékén üzemeltetett honlapon történik. Engem őszintén szólva zavar, hogy regisztrálni csak egy központi honlapon lehet. De az is zavaró, hogy mint azt a visszajelzésekből tudjuk, a háziorvosoknak kiadott listák tele vannak hibákkal. 

Magyarországon milyen a halálozási mutató?

Nem olyan fényes a helyzet, elég rosszul állunk. A február 28-ával zárult két hétben – ami nem olyan régen volt –, az egymillió lakosra vetített kétheti halálozási adat Magyarországon 131 volt, az Egyesült Királyságban 83, az USA-ban, ahol lefelé megy a járvány 81. Ebből is látszik, hogy a Trump-féle politikai puffogtatások helyett csendesebben, de nagyon is hatékony lépéseket tesz a Biden-adminisztráció. Az Egyesült Államokban javul a helyzet. Az Európai Unió adata 72, a „laboratóriumnak” tekintett Ausztriáé 38.

Eléggé önmagukért beszélő adatok…

Mindenképpen figyelmeztetés, nagyon összefügg azzal, hogy az egészségügy az ott dolgozók hősies helytállása ellenére, a teljesítőképessége határán van. Ha még erre a nagyon szerencsétlenül időzített, értelmetlen jogállási törvénnyel összefüggésben a tömeges felmondások is rájönnek, az egyáltalán nem biztató kilátás a járvány harmadik hullámának még felfelé ívelő szakaszában. A hivatalos adatok szerint is a dolgozók öt százaléka letette a lantot, nem írta alá ezt a szerződést, és még nagyon sokan vannak, akik jogfenntartással írták alá. 

Karikó Katalin, a Pfizer-vakcina kifejlesztésében kulcsszerepet játszó biokémikus azt mondta, lehet, hogy minden évben oltatni kell magunkat, mert a vírus örökre velünk marad…

Lehet. Lehet, hogy majd csak a veszélyeztetett korosztályokat. Lehet, hogy olyan lesz, mint az influenza oltás. Ez még majd kialakul.