Komoly aggályokkal, de élesedett az új orvosi ügyeleti rendszer Budapesten
Elvileg működhetne jól is a Budapesten mától élesedett új ügyeleti rendszer, de egyelőre ott tartunk, hogy vannak hiányosságai és komoly aggályok is övezik – mondta Kökény Mihály, aki szerint érdekes, méltánylandó megoldást választott a XVI. kerület azzal, hogy egy úgynevezett Kertvárosi Sürgős Ellátást indít, miután a kerületben nincs ügyeleti pont. A korábbi egészségügyi miniszter azonban felhívta a figyelmet arra, hogy az önkormányzatok többsége nincs olyan helyzetben, hogy fenn tudna tartani ilyen nem ügyeletnek nevezett ügyeletet, ugyanis évi 50-70 millió forintjába kerül majd az önkormányzatnak. Igaz, a XVI. azon kevés budapesti kerületek egyike, amelynek kormánypárti a polgármestere, s így lehet, hogy más számára nem hozzáférhető forrásai is vannak.
Mint ahogy a Hírklikk is beszámolt róla, október 1-től új ügyeleti rendszer lépett életbe a fővárosban is. Keddtől az Országos Mentőszolgálat szervezi a felnőtt ellátást, 15 kijelölt ügyeleti központban, háromban pedig gyermekügyeleti ellátás lesz. Az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) szerint az új rendszernek – mint azt a Telexnek Győrfi Pál szóvivő írta – az egyik előnye, hogy eltűnnek a kerület-, illetve városhatárok: ha szükséges, a beteget arra az ellátóhelyre irányítják majd, amely éppen a legközelebb van hozzá. Leszögezte: „Budapesten október elsejétől a nap 24 órájában elérhető lesz a 1830-as központi ügyeleti szám, amit abban az esetben kell hívni, ha a háziorvos rendelési idején kívül jelentkező, és a következő háziorvosi rendelésig nem halasztható egészségügyi probléma alakult ki. Életveszély esetén továbbra is a 112 hívása jelenti a legjobb megoldást”.
Az új rendszerben hétköznap délután 4 és este 10 között, hétvégén és ünnepnapokon reggel 8 és délután 2 óra között háziorvosok dolgoznak majd az ügyeleti pontokon. Ezeken az időablakokon kívül pedig mentők – nem kizárólag orvosok, hanem többek között diplomás ápolók, mentőápolók és mentőtisztek – biztosítják majd a sürgősségi ügyeletet.
Ugyanakkor nem elégedett az új rendszerrel a XVI. kerület polgármestere. Kovács Péter a közösségi oldalán jelezte, hogy miután a mentőszolgálat Budapest 23 kerületében csak 15 helyen jelölt ki ügyeleti pontot, voltak olyan kerületek – a XVI. is ilyen –, ahol nincs a mentőszolgálat által üzemeltetett ügyeleti pont. Emiatt úgy döntött, hogy az önkormányzat a kerületi lakosoknak továbbra is biztosítja 24 órás orvosi ügyeletet. Ennek a neve Kertvárosi Sürgős Ellátás. Ennek köszönhetően, hétköznap 8 és 20 óra között továbbra is lesz kivonuló szolgálat, míg a 20 órától reggel 8-ig terjedő időszakban, illetve hétvégén a mentőszolgálat vonul ki. A szakrendelő épületében a Kertvárosi Sürgős Ellátás keretében éjjel-nappal fogadják a pácienseket a hét minden napján. Ez fizetős szolgáltatás lesz, alkalmanként ötezer forintba kerül, de a XVI. kerületi lakcímkártyával rendelkezők számára az önkormányzat fizeti az ellátást.
Megoldás lehet-e a XVI. kerület döntése? És egyáltalán, mit vár az új rendszertől a fővárosban? Kökény Mihályt kérdeztük.
A Budapest keleti szélén elhelyezkedő XVI. kerületben, sem annak a területén, sem a közelében nem találtak ügyeleti pontot, így, ha valakinek el kellett volna mennie egy ügyeleti pontra, akkor a VII. kerületi Péterffy Sándor utcai kórházba kellett volna eljutnia, ami onnan komoly távolság, betegen különösképpen. A helyi önkormányzat érzékelte ennek tarthatatlan voltát, s úgy döntöttek, hogy megoldják saját maguk ezt a problémát – emlékeztetett a szakember, megjegyezve: ugyan nem ügyeletnek hívják – az törvényellenes lenne, hiszen már a fővárosban is az OMSZ-hez került az orvosi ügyeleti rendszer –, ezért Kertvárosi Sürgős Ellátásnak nevezték el. „Ez érdekes és méltánylandó megoldás, de számításaim szerint évi 50-70 millió forintjába kerül az önkormányzatnak, hogy a magánszereplőkkel fenntartsa, s az önkormányzatok többsége nincs olyan helyzetben, hogy ezt ki tudja fizetni” – mondta. De a XVI. kerület azon kevés kerületek egyike, ahol kormánypárti a polgármester, s lehetnek más számára nem hozzáférhető forrásaik is – jegyezte meg, hozzátéve: az is kétségtelen, hogy ez egyfajta megoldás, mindamellett, hogy figyelemfelhívás is, s azt mutatja: a felelős önkormányzatok nem igazán nyugodtak az új rendszert illetően. Nem hallani arról, hogy másutt is lennének követői a XVI. kerület megoldásának, de persze a kerületek többségében vagy közel a területéhez van ügyeleti pont, sőt, van, ahol több is.
A korábbi egészségügyi miniszter úgy látja: az új rendszenek vannak pozitív oldalai is. Ide sorolta az egységes – 1830-as – telefonszámot, amelyet szakképzett egészségügyi dolgozók vesznek fel, olyanok, aki jártasak a betegirányításban, betegosztályozásban. Ők adnak tanácsot, s megmondják azt is, hogy a hozzájuk forduló mit csináljon, ha nem olyan nagy a baj, akkor mi a teendő, illetve átirányíthatják a következő napi háziorvosi rendelésre, ha pedig sürgősnek ítélik a problémát, akkor a 112-re, a mentőkhöz – magyarázta. Hozzátette: szó van arról is, hogy mobil egységek is lesznek, ha úgy ítélik meg, hogy nem kell feltétlenül mentő, de talán jobb nem megvárni a másnapi háziorvosi rendelést, s akkor az ügyelet majd kiküldheti a mobil egységet.
Ugyanakkor a volt miniszter szerint vannak komoly a hiányosságai az új rendszernek, s megmaradtak aggályok is. Szerencsére valamelyest módosult a szisztéma, miután nagy nehezen végül csak egyeztetettek a Magyar Orvosi Kamarával, de sajnálatos módon elmaradt a lakosság nagyon pontos és részletes, „szájbarágós” tájékoztatása, amire pedig szükség lett volna. Miként jobb felkészülés is kellett volna az új rendszerre. Így most a lakosság inkább csak azt látja, hogy viták és bizonytalanság övezi a változást – ezt pedig oldani kellett volna, erőteljesebben kellett volna kommunikálni – szögezte le. Hibának tartja azt is, hogy kevés volt az egyeztetés a szakmai, társadalmi partnerekkel, „több empatikus egyeztetésre lett volna szükség a szereplőkkel, de azt tudjuk, hogy ez nem erőssége ennek a kormánynak; sajnos nincs bene a szocializációjukban a szakmai, társadalmi partnerekkel folytatott egyeztetés”.
Ezen túl, az is problémás, hogy Budapesten jellemzően nagyon sok az idős háziorvos, s még ha borzasztó és megoldhatatlan plusz terhek nem is hárulnak ezzel most rájuk, de sokuknak nincs tapasztalata sürgősségi ellátásban. Ezzel együtt is, a törvény szerint havi két alkalommal délután 4-10 között azért el kell látniuk a szolgálatot ügyeleti ponton, s félő, hogy inkább visszaadják majd a praxisukat, holott már ma is a létszám egytizede hiányzik a budapesti háziorvosi rendszerből. Igaz – tette hozzá –, hallani már arról is, hogy a mentőszolgálat indokolt esetben felmentést adhat ez alól, s toboroznak is már fiatalokat a klinikákon.
Ezen túl, ezzel az új szisztémával újabb teher hárul Budapesten az amúgy is létszámhiányos, kapacitásproblémákkal küzdő mentősökkel. Ezek után pedig felmerülhet a kérdés: hogyan fogják tudni ellátni ezt az újabb feladatot?
Vidéken korábban vezették be ezt a fajta rendszert, s ott már megszokták azt – mondta Kökény Mihály. Ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy milyen zavarok voltak Pest megyében, a Dunakanyar környékén, ahol ugyan létesítettek ideiglenes pontokat, de ezzel együtt sincs még tejesen és jól megoldva az ügyeleti ellátás. „Meglátjuk, mi lesz, én bízom abban, hogy ha felmerülnek konkrét gondok, akkor gyorsan és rugalmasan lesznek képesek változtatni” – mondta.
