Kutatók segítik a magyar közoktatást – az MTA támogatásával

M.I. 2022. augusztus 27. 07:30 2022. aug. 27. 07:30

A magyar közoktatás jobbá tétele érdekében hét kutatócsoport járt sikerrel az MTA a közoktatás fejlesztését segítő pályázatának harmadik körében. A négy éves támogatást elnyerő kutatócsoportok között van olyan, amely a leszakadó térségek falusi kisiskoláinak helyzetét vizsgálja, egy másik pedig arra keresi a választ, hogyan lehet hatékonyan fizikát tanítani a XXI. században. Tevékenységükkel a tudományosan megalapozott oktatáshoz járulnak hozzá.

A Magyar Tudományos Akadémia azért hirdette meg közoktatás fejlesztését segítő pályázatának harmadik körét, hogy új tudományos eredményekkel alapozza meg a nevelés és az oktatás fejlesztését és megújuljanak a tudásátadás és az értékközvetítés pedagógiai szemléletét és módszereit segítő kutatások. Ezzel a a tudományosan megalapozott oktatáshoz kívánnak hozzájárulni.

Az MTA elnöksége még egy 2019-es határozatában javasolta Freund Tamás elnöknek, hogy a programot az Akadémia tekintse hosszú távú, stratégiai feladatának. A mostani pályázat támogatási szempontjai között prioritásként határozták meg többek között a nemzetközi felmérések által hangsúlyosan jelzett, az olvasás-szövegértés, a matematika és a természettudományok terén meglevő problémák feltárását, vagy az iskolai kudarcok és a lemorzsolódás okainak elemzését, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok felzárkóztatására irányuló programok kidolgozását, az oktatás átfogó digitalizációjával kapcsolatos problémák megoldására irányuló kutatásokat.

Az idén májusban meghirdetett pályázatra 14 érvényes pályamunka érkezett. Közülük a nemzetközi anonim bírálatok alapján, hét pályázat támogatását javasolták az MTA elnökének, összesen évi 76 millió forint értékben.

A közoktatás-fejlesztési kutatási pályázat 2022-es nyertes pályamunkái közül most négyet mutatunk be.

A Czibere Ibolya (Debreceni Egyetem) kutatócsoport-vezető által vezetett „Falusi kisiskolák a leszakadó térségekben” című pályázatban a kutatócsoport a falusi kisiskolák hátrányos helyzetű diákjainak szociokulturális lemaradását és enyhítésének lehetőségeit vizsgálja. Ezzel összefüggésben feltárja a hátrányos társadalmi-gazdasági környezetben működő falusi kisiskolák jellemzőit, társadalomtörténeti kontextusait, a lokális társadalomban betöltött funkcióit. Vizsgálja a kistelepülések kisiskoláiban folyó pedagógiai munkát, elemzi a tanári attitűdöket, a hátrányos helyzettel és az etnikai hovatartozással összefüggő gyermeki hátrányok helyi sajátosságait, valamint az iskolai sikereket hátrányosan befolyásoló tényezőket.

A nemzetközi tudományos eredményeket is felhasználva, a kutatócsoportban több szakmaterület szakemberei közösen dolgoznak ki a hátrányos helyzetű térségek falusi kisiskoláiban alkalmazható fejlesztési programot a gyermekek szociokulturális hátrányaiból fakadó iskolai lemaradások enyhítésére.

A közoktatás szempontjából ugyancsak fontos a Jenei Péter (ELTE) vezette „Fizika a 21. század iskolájában” című kutatás. A kutatócsoport arra keresi a választ, hogyan lehet hatékonyan fizikai tartalmakat tanítani a 21. század iskolájában. Munkájuk két nagy témakör köré szerveződik: a digitális és cselekvésközpontú fizikatanulás, valamint a fizikatanítás mesterséges intelligencia felhasználásával. A cselekvésközpontú fizikaóra célja, hogy a megszerzett tudást tevékenységalapú gyakorlással mélyítse el, így támogatva az ismeretek rögzítését és elsajátítását, valamint a készségfejlesztést.

A mesterséges intelligencia felhasználásával történő fizikatanítás célja egy olyan szoftver fejlesztése és tesztelése nagy mintás kísérlettel, amely a gépi tanulás segítségével tud egyéni gyakorlási utakat kínálni a diákoknak a fejlesztő hatás maximalizálása mellett. A csoport az ELTE fizika tanítása doktori program bázisán szerveződött, célja a program működésének és fejlődésének támogatása.

Az olvasási fluencia, szövegértési képességek és az alsó tagozatos olvasástanítás fejlesztése Steklács János (Pécsi Tudományegyetem) kutatócsoport-vezetésével zajlik majd. Az olvasáskutatás az elmúlt években jelentős eredményekkel járult hozzá az olvasástanítás fejlesztéséhez, ezzel együtt az oktatási rendszerek sikeresebb működéséhez. A kutatócsoport tagjainak meggyőződése szerint a hazai oktatás területén is hatékonyabbá válhat a rendszer, ha az olvasáskutatás eredményeit integrálni tudják az osztálytermi gyakorlatba. A kutatási projekt első lépéseként a hazai terminológia kialakítását, pontosítását tűzték ki célul, ezt követően a fluencia, az olvasási stratégiák, szövegértési képességek vizsgálata, fejlesztésének tapasztalatai, vizsgálata kerül a kutatásuk fókuszába. Ezen a hármas prioritáson túl, pedig számos alprojekt keretében vizsgálnak olyan tényezőket, amelyek segítségével új szempontokkal, új eredményekkel tudnak hozzájárulni a kisgyermekkori és kisiskoláskori olvasási képességek hatékonyabb kialakításához, fejlesztéséhez, ezáltal a magyar oktatási rendszer eredményességének előmozdításához.

A lemorzsolódás csökkentése és a tanulók felzárkóztatása az elkötelezettség, a logikus gondolkodás és a hosszú távú ismeretek fejlesztésével című pályázat tagjai Szabó Csaba (ELTE) kutatócsoport-vezető koordinálásával dolgoznak majd. A tanulási folyamatról alkotott eddigi ismereteket alapvetően megváltoztatták a kísérleti pszichológia és a kognitív idegtudományok 2000-es évek elején született eredményei. Ezek új lehetőségeket nyitnak meg a tudásanyag elsajátításában és a tanulók egyéni fejlődési pályáinak kialakításában.

A hosszú távú tudás megszerzésének eddig ismert leghatékonyabb eszköze az előhívási hatás, amely elérhető rendszeres óra végi teszteléssel. A tanórákon játszott megfelelő társasjátékok elősegítik a formális logikai és geometriai gondolkodás fejlődését, a matematika miatti szorongás csökkenését. A problémafelvető készség ma már az alapkompetenciák közé tartozik, fejlesztése szerepet játszik az általános problémamegoldó képesség és egyéb kompetenciák kialakításában. E célok elérését segítheti elő a flow élmény kialakítása a tanulók elkötelezettségének növelése érdekében, amelynek egyik eszköze a játékosítás. A kutatócsoport célja e négy terület hatékonyságának vizsgálata a közoktatásban.

Az MTA honlapján megismerkedhetnek a többi pályázattal is.