Kutatókat üldöz el a kormány Magyarországról
Kunhalmi Ágnes MSZP-s képviselő hétfőn az Országgyűlésben a Magyar Tudományos Akadémia kutatóhálózatai kapcsán szólalt fel.
Azt mondta: az elmúlt napokban újabb állomásához érkezett az átalakítás folyamata. A vasárnapi tüntetés egyértelműen azt jelezte, az alapvető kérdésekben továbbra sincs konszenzus, a kormány nem mondott le a kutatóhálózat akadémiáról való leválasztásáról, és egy új szervezeti forma, az Eötvös Loránd kutatási hálózat létrehozásáról.
Miért gondolja a kormány, hogy hatékonyabban biztosítja az állami felügyelet az alapkutatások eredményességét, mint a kutatóintézetek autonómiája? Nem tart a kormány attól, hogy az egy éve tartó bizonytalanság és az átszervezés elutasítása számos kutatót véglegesen külföldi munkavállalásra, a tudományos szféra elhagyására ösztönöz? - kérdezte a szocialista politikus.
Cseresnyés Péter, az innovációs tárca államtitkára azt mondta, nehéz hitelesnek elfogadni az MTA sorsáért és a kutatás szabadságáért való aggódást az MSZP soraiban helyet foglaló képviselőtől. Felidézte, hogy 2006-ban a szocialisták futottak neki "egy elvetélt tudományprivatizálási kísérlet ajtajának", és szövetségesükkel karöltve a földdel kívánták egyenlővé tenni azokat a kutatási struktúrákat és kapacitásokat, amelyek védőjeként tetszelegni szeretnének.
Az államtitkár rögzítette: az alapkutatásokra fordítható pénzek nem fognak megváltozni, azt szeretnék, ha az eredményeket jobban lehetne az alkalmazott kutatások terén alkalmazni. A hatékonyabb kutatások, a gazdasághoz való jobb alkalmazkodás érdekében nő 32 milliárddal a kutatás-fejlesztésre fordítható összeg a jövő évi költségvetésben, annak elfogadása esetén.
