Látszólagos az egység Németországban

Sebes György 2021. április 23. 07:45 2021. ápr. 23. 07:45

A német politika egyik kiváló magyar ismerője azt sem tartja lehetetlennek, hogy felbomlik a német keresztény pártok eddigi egysége. Horváth István nagykövet erre következtet a legújabb fejleményekből. A hét elején ugyanis létrejött a megállapodás arról, hogy Armin Laschet lesz a közös kancellárjelöltjük, de az elemző a Hírklikknek kifejtette, szerinte még ez sem tekinthető véglegesnek.

A kocka el van vetve, Armin Laschet lesz a keresztény uniópártok kancellárjelöltje. E szavakkal jelentette be Markus Söder bajor miniszterelnök, hogy pártja, a Keresztényszociális Unió (CSU) – amelynek ugyancsak ő az elnöke – beáll a nagyobb testvér, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) mögé. Ezzel látszólag lezárult a másfél hetes kemény, és rég nem látott csatározás a két – elvileg – testvérpárt között. Korábban ugyanis mindkét pártvezető jelezte, hogy aspirál Angela Merkel megüresedő helyére a szeptemberben esedékes szövetségi parlamenti választás után.

A kocka még nincs teljesen elvetve. Ez viszont már a német belpolitikát jól ismerő Horváth István, egykori bonni és berlini magyar nagykövet véleménye. Ő már korábban is arról beszélt portálunknak, hogy nagy esélyt ad Markus Södernek a kancellár-jelöltségre. Most viszont úgy vélekedett, rossz döntés született. Szerinte ugyanis Armin Laschet szürke, közepes politikus. Nehezen elképzelhető tehát, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzetben méltó módon képes irányítani az Európai Unió egyik meghatározó tagállamát. Hozzátette, hogy tapasztalatai alapján, ezt a nézetet osztja a német közvélemény jelentős része is. A bajor miniszterelnök ugyanis a felmérések szerint változatlanul sokkal népszerűbb, mint a CDU elnöke, aki egyébként Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnöke is.

Horváth István utalt rá, hogy a kereszténydemokrata unió választmánya kényszerpályán mozgott, amikor sok órás online ülésezés után arról határozott, hogy Laschet legyen az uniópártok listavezetője. Ám a titkos szavazás is jelezte, hogy nem teljes az egység. A 46 voksolásra jogosult közül 31-en választották Laschetet, kilencen viszont Södert, hatan pedig tartózkodtak. A 77 százalékos eredmény már csak azért sem nevezhető túlzottan nagy győzelemnek, mert több CDU tag mégiscsak egy másik párt jelöltjét támogatta, vagy inkább nem voksolt egyikükre sem. A magyar nagykövet úgy látja, a nagyobbik uniópártnak szembe kellett volna néznie a tényekkel, és nem a mundér becsületét kellett volna védenie ebben az esetben.

Az elemző arra is felhívta a figyelmet, hogy most az a kérdés, miképpen állítható helyre a CDU és a CSU korábbi egysége. Elképzelhető, hogy sehogyan, mert valami véglegesen eltört közöttük. Még az sem kizárható, hogy az őszi választásig a bajorok mégis úgy döntenek, elindítják kancellár-jelöltnek Södert. Ez pedig szakadást jelentene és megkérdőjelezné azt is, hogy a német kormányt évtizedek óta vezető keresztény pártok meg tudják-e nyerni a választást. Sokakban felmerül, érdemes-e feláldozni Laschetért a majdani győzelmet, amely – szerintük – a bajor politikussal biztosabb lehet.

Nem elhanyagolható tényező az sem, hogy a közvélemény-kutatások alapján egyre jobban jönnek fel a Zöldek. A párt a 2017-es Bundestag-választáson az utolsó, ötödik helyen végzett, 8,9 százalékos eredménnyel, azóta azonban mind népszerűbb. Most a második helyen áll 20-23 százalékkal, az első helyezett uniópártok támogatottsága nagyjából 30 százalékos. Horváth István szerint nem lehetetlen, hogy akár nyerhetnek is szeptemberben 38-39 százalékkal. Az 1980-ban alapított ökopárt erősödését jelzi, hogy először vág neki kancellárjelölttel a kampánynak. A posztra a párt társelnökét, Annalena Baerbockot jelölték, s néhány nap elteltével már meg is támadták őt azzal, hogy Soros György bábja. Mindezt azért, mert – már korábban – nyilvánosságra került egy fénykép, amelyen az Amerikában élő magyar milliárdossal látható.

Ebből látszik, hogy a német politikában sem kímélnek senkit a választási kampányban, még akkor sem, ha az illető hölgy. Baerbocktól bizonyos erők azért is tarthatnak, mert a német választók jelentős része az utóbbi években jó tapasztalatokat szerzett a női vezetőkről. Angela Merkelnek kancellárrá választása után komoly ellenállással kellett megküzdenie még saját pártján belül is. Néhány évvel később azonban általános volt vélemény, hogy kiválóan vezeti az országot. Most viszont éppen emiatt is vannak nehéz helyzetben az uniópártok. Egyelőre nincs jele annak, hogy a CDU januárban megválasztott elnöke, Armin Laschet képes lesz betölteni azt az űrt, amelyet Merkel hagy maga után. Persze Söder esetében is sok a kérdőjel, kivált, hogy most úgy látszik, pillanatnyilag képes a háttérbe vonulni az egység érdekében. Ha ugyan az utóbbi hetek csatái után sikerül azt helyreállítani.

A következő fél év a jelek szerint még sok érdekességet tartogat a német belpolitikában. Meglehet, Angela Merkel jókor lép le, de ami utána következik, az jelenleg teljesen bizonytalannak látszik.