Magyar György: egyértelműen jogellenes a civil szervezetek megbüntetése
Felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be a Kúriához azok a civilszervezetek, amelyeket megbírságolt a Nemzeti Választási Bizottság, miután jogellenesnek tartották, hogy érvénytelen voksolásra buzdítottak a népszavazás kérdéseiben. (A Kúria a műsor elhangzása óta már el is utasította a kérelmet – a szerk.) Az érintettek úgy vélik, el akarják őket hallgattatni. Az ügy hátteréről Magyar György ügyvéd beszélt a Klikk FM Politikai Nagyító című adásában.
Arra a kérdésre, hogy jogos-e büntetés, a közéleti kérdésekben is aktív szakember határozott nemmel válaszolt, mivel véleménye szerint mindez nem több, mint „a hatalom játéka”.
A feltett kérdéssel kapcsolatos álláspontja szerint „a hatalom azt csinál, amit akar, azt büntet meg, akit akar, így a másként gondolkodókat is, de ő persze teheti a dolgát. Nem csak a büntetéssel összefüggésben, hanem úgy általában, bele a nagyvilágba.”
Mint fogalmazott, ebben a „kis magyar közéletben az egyházak, az állami média, maga a kormánypropaganda buzdíthat embereket bármire a népszavazással vagy a választásokkal összefüggésben, de egy civilszervezet ezt nem teheti meg. Hogy van ez...?”
Kérdés, hogy megszabja-e a választási törvény vagy bármilyen jogszabály, hogy a kampányban lehet-e érvénytelen szavazásra buzdítani? Ennek megválaszolásához Magyar György szerint értelmezni kell a népszavazás és az országgyűlési választás meghatározását.
„A Fidesz volt olyan kedves, hogy a kettőt összekutyulta. A népszavazás teljesen más kategória, mint a választás. Ez utóbbi szabályai precízen meghatározzák a lehetőségeket, a választási alapelveket és ennek a betartatásának és szankcionálásának megvannak a következményei.” Ezzel szemben a népszavazási eljárás nincs így „körbevédve”, mivel a népszavazás a nevéből is értelmezhetően a „nép kezdeményezése. A választás pedig egy törvényből fakadó időszakos demokratikus kötelem”.
Az ügyvéd kiemelte, hogy a jogszabályok nem tartalmazzák, „ki mit csináljon, illetve ne csináljon, alapelvek vannak, amikben szerepel, hogy a választók nem befolyásolhatóak. Na de a választók befolyásolása, hogy egy civilszervezet véleményt nyilvánít? Ez joga, dolga egy civilszervezetnek.”
A legkevésbé sem mellékes például, hogy az oltással kapcsolatos személyes adatok megadása nyomán elindult kormányzati propaganda érvényesítése miért is nem befolyásolás? „Ennek következményeként kaptuk az értesítéseket, hogy mit tegyünk, hogyan tegyük, ez szintén a választói befolyásolásként értelmezhető.”
Magyar György szerint a civilszervezeteket sújtó büntetés egyértelműen jogellenes, a megtámadott szervezetek magabiztosan megfogalmazhatják mindennek a megszüntetését célzó beadványaikat. „S ha a Kúria nem olyan döntést hozna, amit várunk, akkor továbbmehetnek az Alkotmánybírósághoz, de akár a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához.”
S vajon ennek a büntetésnek célja lehet-e civilszervezetek megfélemlítése? Magyar György úgy látja, hogy „móresre tanítás, fegyelmezés zajlik, mint annak idején az óvodákban, iskolákban.
„Egy felnőtt társadalom, egy felnőtt demokrácia azonban nem fogja elviselni ezeket az antidemokratikus, jogállamellenes magatartási konstrukciókat. Nem érik el a célt, kontraproduktív lesz a civilszervezetek megfélemlítése” – nyilatkozta a Klikk FM műsorában Magyar György ügyvéd.
