Magyar transznemű ügy az EU bírósága előtt
Az Európai Bíróság meghallgatást tartott a transz emberek nemének jogi elismerésével kapcsolatban, a magyar Fővárosi Törvényszék által kezdeményezett előzetes döntéshozatali eljárásban.
Ahogy arról a Hírklikk korábban beszámolt a Fővárosi Törvényszék tavaly tavasszal előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett egy transz menekült ügyében, akitől a magyar hatóságok megtagadták a nem jogi elismerését. A transz férfit 2014-ben Magyarországon menekültként ismerték el, mivel hazájában transzneműsége miatt üldözésnek volt kitéve. 2021-ben az EU adatvédelmi rendeletének (GDPR) 16. cikke alapján kérte a nemének és nevének megváltoztatását az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóságtól (OIF). Az elutasítást követően a Háttér Társaság és a Magyar Helsinki Bizottság segítségével bírósághoz fordult.
Az előzetes döntéshozatali eljárásban a Fővárosi Törvényszék három kérdésben kérte az Európai Bíróság állásfoglalását: egyrészt, következik-e a GDPR 16. cikkéből, hogy a nyilvántartásban való rögzítést követően megváltozott személyes adatot, így az érintett nemét, köteles a hatóság kérésre helyesbíteni. Másrészt, ha igen, a kérést milyen bizonyítékkal kell alátámasztani. Végül, szükséges-e igazolni, hogy az érintett átesett nemi megerősítő kezelésen.
Az Európai Bíróság meghallgatásán a magyar, francia, holland és spanyol kormány és az Európai Bizottság mellett a Háttér Társaság és a Magyar Helsinki Bizottság képviselői is részt vettek, és kifejtették álláspontjukat – tudatta a Háttér Társaság hétfői közleményében.
Az Európai Bíróság előtt folyamatban lévő eljárás fontos mérföldkő a nem jogi elismerés visszaállításáért folytatott küzdelemben – hangsúlyozta a szervezet, majd megjegyezte: a magyar jogalkotó ugyanis a mai napig nem tett eleget az Alkotmánybíróság hasonló ügyben 2018-ban hozott döntésének, illetve az Emberi Jogok Európai Bírósága 2020. júniusi ítéletének. A menekültek továbbra sem férnek hozzá semmilyen eljáráshoz, amely lehetővé tenné számukra a nem és név megváltoztatását, sőt, 2020 májusában a magyar állampolgárok számára is megszűnt a nem jogi elismerésének 2000-es évek eleje óta elérhető lehetősége.
„Az előzetes döntéshozatalra irányuló döntés túlmutathat a konkrét ügyön, hiszen az Európai Bíróság pozitív döntése nyomán a jogalkotónak nemcsak a menekültek, hanem a magyar állampolgárok kapcsán is át kell gondolnia a nem jogi elismerésére vonatkozó szabályozást, és azt összhangba kell hoznia az EU joggal, így a GDPR vonatkozó rendelkezéseivel” – jegyezte meg Polgári Eszter, a Háttér Társaság Jogi Programjának vezetője.
A főtanácsnoki vélemény 2024. szeptember 12-én, az Európai Unió Bíróságának döntése az ősz folyamán, később várható.
