Magyarország nem kaphat fontos posztot az új Európai Bizottságban
Az uniós vezetők megelégelték, hogy Orbán Viktor állandóan akadályozza Ukrajna támogatását és azzal kívánják megbüntetni, hogy Magyarország csak gyenge tisztséget kap a jövendő Európai Bizottságban. Meg nem nevezett diplomatákra hivatkozva, erről adott hírt a Politico hírportál. Az uniót vezető testületben minden tagállam egy biztosi pozíciót kap. Jóllehet Orbán Viktor szeretné megtartani az öt éve általa jelölt Várhelyi Olivért a bővítési biztos tisztében, de Brüsszelben hallani sem akarnak arról, hogy akár ő, akár más magyar jelölt ilyen fontos pozíciós kaphasson, lévén a magyar kormányfő Putyin orosz elnök szoros szövetségese és állandó akadályozója az uniós együttműködésnek.
Magyarország július elsejével veszi át fél évre az unió soros elnökségét és Budapest abban reménykedik, hogy Várhelyi Olivér, akit 2019-ben neveztek ki, helyén maradhat, és tovább irányíthatja az unió bővítési politikáját, A magyar biztost azonban többször vádolták azzal, hogy aláássa az uniónak a tagjelöltekkel szemben folytatott politikáját. Legutóbb azzal keltett zűrzavart, amikor nem kívánt állást foglalni a georgiai új törvény kérdésében, amikor orosz mintára, „külföldi ügynöknek” bélyegeznek minden civil szervezetet, amely anyagi támogatásának legalább egy ötödét külföldről kapja. Várhelyi megpróbálta saját javaslatával befolyásolni az ügyben hozott döntést, de szembekerült az európai államokkal és európai igazságszolgáltatási intézményekkel.
A Várhelyi-féle katasztrófa után, és ahogyan a magyar kormány Orbán Ursula von der Leyent, a Bizottság elnökét támadja, szó sem lehet arról, hogy Leyen (aki várhatóan helyén marad) adna Orbán emberének bármilyen komoly posztot – írja az amerikai portál európai kiadása. A Politico állásfoglalást kért Várhelyitől, illetve a magyar Külügyminisztériumtól, de választ nem kapott.
Várhelyi öt évvel ezelőtti jelölését általában gesztusnak látták, hogy a magyar kormányt Brüsszel oldalán tartsák, hasonlóan ahhoz, amikor a növekvően euroszkeptikus Nagy-Britanniának annak idején vezető gazdasági pozíciót adtak a Bizottságban.
Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter a napokban felhívta Magyarországot: ne akadályozza tovább az Ukrajnának szánt katonai támogatást. Landsbergis elmondta a Politiconak, véleménye szerint Magyarország van amögött is, hogy Európa képtelen egységes álláspontot képviselni a gázai kérdésben, illetve az orosz agresszió ügyében. „Csaknem valamennyi döntésünket, határozatunkat egyetlen ország blokkolja”, mondta a litván miniszter.
Miután Magyarország eddig is megvétózta az Ukrajnával kapcsolatos döntéseket, a júliusban kezdődő elnöksége alatt sem fog másképpen tenni. Így miután a most lejáró belga elnökség előkészítette, hogy június végén, az utolsó csúcstalálkozón jóváhagyják Ukrajna belépési tárgyalásának első szakaszát, azzal kell számolni, hogy a magyar magatartás miatt 2025 elejéig semmiféle haladás nem lesz a kérdésben, írta a bécsi Kurier. A lap emlékeztetett, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter a napokban maga is dicsekedett azzal, milyen vihart váltott ki magatartásával a külügyminiszterek tanácskozásán – ismét egyszer. Az ügy egyfajta politikai rutinná vált: az unió 26 tagállama egységesen kíván megoldani valamit, aztán a magyarok vétójukkal mindent elgáncsolnak.
Ha közelebbről megnézzük a megvétózott határozatokat, látható, milyen veszélyes a magyarok által ácsolt barikád. A budapesti akadályoztatás nem azt jelenti, hogy a különböző, Ukrajna támogatásához létfontosságú pénzeket nem tudják folyósítani. Összesen hét ilyen határozatot blokkol már Magyarország, emlékeztetett Josep Borrell, az unió külügyi főképviselője. Hozzátette, hogy „ezek a késleltetések emberéletekbe kerülnek.” Összességében kerek 7 milliárd euró fekszik már kihasználatlanul, az összegből fegyvereket, lőszereket és egyéb fegyverzetet akarnak vásárolni az ukránoknak. Ugyancsak befagyasztották a magyarok a kerek ötmilliárdos védelmi alapot, amelyből Ukrajna maga vásárolhatna fegyvereket.
Az Orbán-kormány további vétókat tart talonban, azokat bármikor kijátszhatják. Erre különböző lehetőségek nyílnak, hisz' bármilyen kül- vagy védelempolitikai döntéshez a 27 tagállam egyetértésére van szükség. Így a magyarok feltehetően megakadályozzák majd azt is, hogy a befagyasztott orosz vagyon kamatait Ukrajna támogatására fordíthassák. Ugyanilyen sors vár az Oroszország ellen tervezett újabb szankciókra, amelyekről Budapest úgyszintén nem akar hallani.
