Magyarországon a legtöbb adományt a Fidesz kapta négy év alatt
Tanulmány készült arról, hogy az Európai Unió mely politikai pártjaihoz mennyi pénz jut különféle magánadományozóktól. Kiderült, hogy a 2019-2022-es években az összes vizsgált párt összesen mintegy 664 millió eurót kapott magánadományozóktól. Ennek negyede (150 millió) került jobbos vagy balos populista pártokhoz. A legtöbbet – nagyjából 97 millió eurót – a szélsőjobb kapta. A vizsgált időszakban Magyarországon toronymagasan a Fidesz kapta a legtöbb adományt – közel másfélmilliárd forintot.
A tanulmányt egy 27 európai szerkesztőségből álló csoport és a Follow the Money szervezet tanulmányt készítette. Az unió 25 országában több mint 200 politikai párt pénzügyi beszámolóját ellenőrizték – írja az Euractivra hivatkozva az economx.
A jelentés készítői arra külön felhívták a figyelmet, hogy a legtöbb politikai párt nem ad tájékoztatást arról, hogy mely személyek vagy cégek járulnak hozzá pénzzel tevékenységükhöz. Az átláthatóság hiánya ugyanakkor növeli a korrupció vagy más potenciálisan veszélyes gyakorlatok kockázatát.
Az összegyűjtött adatok azt is jól mutatják, hogy a pártok bevételei ráadásul jelentősen nőttek ezekből a forrásokból. Franciaországban 2019-ben még csak a támogatások 13 százaléka érkezett láthatatlan adományozóktól, 2022-ben ez a szám már 38 százalék volt. Ennek fő kedvezményezettje pedig elsősorban az erősen jobboldali Marine Le Pen- féle Nemzeti Tömörülés, az Eric Zemmour-féle Visszahódítás, valamint a szélsőbalos Engedetlen Franciaország volt.
Lettországban – amely amúgy az átláthatóság egyik mintapéldája – még ennél is nagyobb mértékben nőtt a szélsőséges és populista pártok magánpénzből történő támogatottsága. Míg 2019-ben 9 százalék, 2022-ben pedig már 36 százalék volt, aminek nagy része a populista jobboldali Nemzeti Szövetség számlájára folyt be.
Szlovéniában, Lengyelországban, Portugáliában, Görögországban a szélsőjobboldali, szélsőbaloldali és populista pártok kapják a politikai pártoknak juttatott összes magánadomány több mint felét.
A négy olasz párt helyzete hasonló: Giorgia Meloni olasz testvérei, Matteo Salvini Ligája , a Forza Italia és az Öt Csillag Mozgalom – a támogatásaik 55 százalékot kapják a szinte követhetetlen magánadományokból. Lengyelországban az előző kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) a finanszírozásának 44 százalékát kapta nem állami forrásból.
Görögországban és Portugáliában viszont annyiban más a helyzet, hogy ott egyértelműen a szélsőbal kapja a legtöbb magánadományt. A Görög Kommunista Párt és a Portugál Kommunista Párt esetében is ez a büdzsé több mint 50 százalékát jelenti.
Spanyolországban, Portugáliában és Magyarországon a pártok bevételének háromnegyede viszont közpénzekből származik.
A nemzetközi vizsgálat Magyarországot pártfinanszírozás szempontjából a transzparensebb országok közé sorolta, mivel a magyar pártok kötelesek minden évben feltölteni a weboldalukra a költségvetési adataikat, az ötszázezer forint feletti összegek adományozóinak nevét pedig nyilvánosságra kell hozniuk. A Direkt36 szerint – amely szintén rész vett a munkában – azonban ez sem biztosítja ugyanakkor a teljes átláthatóságot, ugyanis a pártok csak neveket közölnek, viszont olyan adatokat – például születési dátum vagy lakcím –, amelyek alapján be lehetne azonosítani a támogatókat, nem tesznek közzé.
A kutatás alapján egyébként itthon messze a kormánypárt van a legkevésbé kiszolgáltatott helyzetben: 2022-ben a pénzeik 55 százaléka nem állami forrásból érkezett.
A Fidesz több mint kétszer akkora összeget gyűjtött össze a négy év során, mint az őket a sorban követő DK, amely több mint 611 millió forintot kapott.
A harmadik legnagyobb összeget az MSZP gyűjtötte, a pártnak több mint 502 millió forintot adományoztak magánszemélyek.
A vizsgált időszakban tehát toronymagasan a Fidesz kapta a legtöbb adományt – közel másfél milliárd forintot – melynek nagy része ötszázezer forint alatti összeg volt, tehát ezek esetében nem ismert az adományozó személye. A nevesített adományozók között a HVG korábban beazonosított állami üzletekben érdekelt vállalkozókat is, például a WHB építőipari csoport tulajdonosát, Paár Attilát.
Ahogy a tanulmány írja: nem ritka, hogy az Európai Parlament képviselői – akik havonta bruttó több mint 3,8 millió forintnak megfelelő összeget keresnek – a tagdíj mellett adományokat is fizetnek a pártjuknak. Az ötszázezer forint feletti adományok listájából látszik, hogy a vizsgált négy év alatt a Fidesznek például Trócsányi László közel 4 millió forintot, Deli Andor több mint 4,5 millió forintot, Kósa Ádám több mint 5,7 millió forintot adományozott. A Momentum másfél millió forintot kapott Donáth Annától, és szintén ekkora összeget Cseh Katalintól.
A 2019 és 2022 közti időszak legbőkezűbb adományozója egyébként a politikai karrierje előtt vállalkozásaiból meggazdagodott korábbi miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc volt, aki csak 2021-ben közel 49 millió forintot adományozott pártjának, a Demokratikus Koalíciónak. Dobrev Klára, a DK európai parlamenti képviselője a 4 év során közel 9 millió forintot adományozott a pártnak.
A magyar helyzetet emellett bonyolítja, hogy a politikai kampányokban a pártoktól elvileg független, de velük együttműködő, vagy legalábbis őket támogató szereplők is részt vesznek. Rendszeresek például az olyan, a Fidesz érdekeit szolgáló kampányok, amelyeket civil szervezetek – például a CÖF –, vagy kormánnyal szimpatizáló közösségi médiás szereplők hajtanak végre, gyakran kormányközeli forrásokból. Sőt, Magyarországon az is általánossá vált, hogy közvetlenül a kormány folytat nyilvánvalóan politikai célú hirdetési kampányokat. Az ellenzéki oldalon is megjelentek olyan szereplők – például internetes kiadványok –, amelyek nyilvánvalóan politikai célokat szolgálva működnek.