Matematikából soha ilyen rosszul nem teljesítettek a magyar tanulók a PISA-teszten
A magyar diákok teljesítménye szövegértésből és matematikából tovább romlott, míg természettudományokból sikerült valamennyit javítaniuk – ez derült ki a legfrissebb, 2022-es PISA-felmérés eredményeiből. Matematikából még sosem teljesítettek ilyen rosszul. A szövegértés-eredmény a második legrosszabb a mérés kezdete, 2000 óta. A természettudományok területén a magyar tanulók javítottak, az eredményük 5 ponttal több, mint amennyi a legutóbbi, 2018-as teszt eredménye volt.
Bár Pintér Sándor előre igyekezett mindenkit megnyugtatni, hogy a koronavírus-járvány miatt mindenképpen rosszabb lesz az idei teljesítmény, bár szerinte az idei PISA-eredményekben még így sem lesz olyan mértékű a romlás, mint az európai átlag, első ránézésre csalódnia kellett. Azt persze, nem tudni, hogy ismerte-e már az eredményt, amikor a kulturális bizottság meghallgatásán erről beszélt, de valószínű, hogy már láthatta, legalább is így gondolja Nahalka István oktatáskutató, aki hozzátette, lehet, persze az is, hogy csak találgatott. Hiszen a Covidnak biztosan van hatása, csak nagyon nehéz megállapítani, hogy mi annak a következménye és mi a magyar oktatás romlásáé. A Covid biztosan rontott az egész világ eredményén, de az is kiderült, hogy egy ország mennyire volt felkészült a digitális pedagógia eszközeinek használatára. Azt pedig tudjuk, hogy Magyarországon ezzel kapcsolatban voltak problémák. Igaz, könnyen elképzelhető, hogy Európában voltak más országok is, ahol nehezen oldották meg a számítógépekkel, internettel kapcsolatos feladatokat. Viszont, ahol felkészültebbek voltak, előrébb tartottak már a fejlesztések. Ahol jobb volt az eszközháttér, ott könnyebben meg tudták valósítani a feladatot, jobbak lettek az eredmények is.
Arra, hogy Pintér Sándor a bizottsági meghallgatáson megígérte a digitális fejlesztést jövőre, Nahalka István megjegyezte: „igen, az olyasmi, amire lehet pénzt is szerezni, látványos, és persze lehet túlárazni is. Ismerjük ezeket a folyamatokat.”
Nézzük is a kedden közzétett PISA-teszt eredményeket. A legfrissebb felmérés szerint matematikából egyáltalán nem biztatóak, soha ilyen alacsony eredményt – mindössze 473 pontot – még nem értek el a magyar diákok. Meglehet, Pintér Sándor a meghallgatásán arra utalt, hogy viszont az OECD-országok átlaga az előző méréshez képest matematikából 489-ről 472 pontra zuhant, így a magyar eredmény – ha csak egy hajszálnyival is – átlag felettinek számít.
A szövegértés területén a magyar diákok szintén 473 pontot szereztek, ami nem éri el még a nagyot romló OECD-átlagot (476 pont) sem. A természettudományok területén azonban a magyar tanulók javítottak: 486 pontot értek el, ami 5 ponttal több, mint amennyi a legutóbbi, 2018-as teszt eredménye. Az OECD-átlag ezen a területen 2022-ben 485 pont lett, így a magyar diákok az átlagnál egy kicsivel jobban szerepeltek.
Az is kiderült, hogy az eredményekre feltehetően nagy hatással volt a koronavírus, hiszen a járvány miatt nemcsak itthon, hanem sok országban több hónapig online tanultak a diákok. A magyar iskolák a 2020-as második félévben és a 2020/2021-es tanévben a szokásos tanítási idő körülbelül 52 százalékában voltak zárva.
A PISA-felmérést (Programme for International Student Assessment – Nemzetközi Tanulói Teljesítménymérés Program) a tagállamok oktatási rendszerének összehasonlíthatósága céljából indította el 2000-ben az OECD. A három évente megtartott felméréseknél a 15 éves diákok kompetenciáit három tudásterületen: szövegértés (2000 óta), matematika (2003 óta), természettudományok (2006 óta) mérik fel. A kedden az OECD által közzétett PISA-adatok szerint a magyar diákok a 2022-ben felvett PISA-teszteken a mérés 2003-as elindítása óta matematikából még sosem teljesítettek ilyen rosszul átlagosan. A szövegértés-eredmény a második legrosszabb 2000 óta.
