Még mindig elmarad a pedagógusok bére az európai átlagtól

Az OECD - a párizsi székhelyű Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet – olyan nemzetközi gazdasági együttműködési fórum, amelynek a világ 38 országa között Magyarország is a tagja. Kimutatásaik szerint 2021-ben a magyar tanárok keresete nagyjából a felsőfokú végzettségű, teljes munkaidős dolgozók bérének 60 százalékát tette ki, ami a legrosszabb arány volt akkoriban. A legfrissebb jelentés szerint 2023–2024-re javult ugyan a helyzet, de a magyar általános iskolai tanárok tényleges bére még mindig egyharmaddal alacsonyabb volt a felsőfokú végzettségű, teljes munkaidős munkavállalók átlagos kereseténél, ami nagyjából 34 százalékos lemaradást mutat, szemben az OECD e körben mért 17 százalékos átlagával. ​ Az elmúlt évek béremelései után is egy másfél évtizedes tapasztalattal dolgozó magyar középiskolai tanár jövedelme még mindig a legalacsonyabb az OECD-ben: a rangsorban a 34–35. helyen vagyunk, míg az órabérek szerint a mezőny legalsó harmadában tartják számon a magyar adatokat.

A kormány 2022-től több lépcsőben indított béremelési programot, amelynek eredményeként 2025-re az átlagos pedagógusfizetés 75 százalék körüli emelkedést ért el három év alatt. 2025-re a hivatalos kormányzati kommunikáció szerint az átlagos tanári bérek elérték a havi 777–844 ezer forintot, a kezdők esetében ez 705 ezer forintról indult, míg a tapasztaltabbak havonta 800–900 ezer forintos bruttó jövedelmet is elérhetnek. A kormány deklarált célja, hogy a tanári átlagbér belátható időn belül elérje a nemzetgazdasági átlagbér 80 százalékát. ​

A KSH havi gyorsjelentésekből látszik, hogy tavaly az év nagy részében 680–710 ezer forint közötti sávban mozogtak a bruttó nemzetgazdasági átlagbérek, enyhe hullámzással, de összességében 9–10 százalék körüli éves növekedési ütemmel. Márciusban például 714 400, áprilisban 708 300 Ft, augusztusban pedig csak 683 300 forintot mért a Központi Statisztikai Hivatal. Ebből lehet arra következtetni, hogy a pedagógusok bére mára megközelítette azt a színvonalat, amelyet a szakma presztízse megkívánna? Valóban olyan bért kapnak már a tanárok, amely méltó a pályájukhoz? – kérdeztük Nagy Erzsébetet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ügyvivőjét, és Gosztonyi Gábort, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnökét.   

„Az a kérdés, hogy kinek a bére? – fogalmazta át a kérdést Nagy Erzsébet. - Mert elég jelentősen emelkedtek a vezetői megbízási díjak, s ha ebből az aspektusból nézzük a helyzetet, akkor elég magas bérek tudnak kialakulni. Ezek húzzák fölfelé az átlagokat is. De ha azt nézzük, hogy az egyes fizetési fokozatoknak a minimuma hol tart, akkor azért nem lehet azt mondani, hogy a szakma presztízsét az új bérek olyan nagyon jelentősen emelték volna.” 

„2011–12-ben, amikor az első új életpályatörvényt kiadta, a kormány egyszer már a minimálbérhez kötötte a tanári fizetéseket – emlékeztetett Gosztonyi Gábor. - Aztán egy évre rá, hogy ez életbe lépett, el is vette, és kitalálta a vetítési alapot, amivel befagyasztotta a béreket. Most 2031-ig ezt az egyetlen dolgot nem teheti meg a kormányzat. Azért kell harcolunk, hogy végre elérjük legalább a diplomás átlagbérek 100 százalékát, mert nem kellene, hogy egy pedagógusdiploma kevesebbet érjen, mint egy jogászi, orvosi, közgazdászi vagy bármilyen más diploma. Ugyanannyit tanulnak érte, ugyanúgy megküzdenek ezért a végzettségért a pedagógusképzésben résztvevő hallgatók is. Amikor ez az egész rendszer kialakult, egy szempont vezérelte a szakszervezeteket: hogy ne lehessen ismét elinflálni a pedagógusbéreket”.

Nagy Erzsébet arról is beszélt, hogy a pedagógusok többsége most a saját fokozatának megfelelő minimummal van besorolva, ami nettó 400 ezer forintos fizetés körül mozog. Egyúttal egy másik problémára is felhívta a figyelmet: összecsúsztak a fizetési fokozatok. Abban az esetben, ha valaki átminősül pedagógus egyből pedagógus kettőbe, akkor gyakran azt tapasztalhatja, hogy a fizetése jottányival sem nő, ha előtte valamilyen pótlék miatt többet keresett, mint a fokozathoz rendelt minimumérték. „A mostani emelés legsúlyosabb ellentmondása, hogy nincs meghatározva az egyes fizetési fokozatokba tartozóknál az, mennyivel volna kötelező évente emelni a béreket. A rendelet csak 10 százalékos átlagot ír elő intézményenként, ezért könnyen előfordulhat az is, hogy valaki egyáltalán nem kap béremelést, vagy csak nagyon-nagyon keveset” – tette hozzá a PDSZ ügyvivője. 

A KSH adatai szerint egy kezdő pedagógus bére most már 600 000 forint körül mozog, ami a 2013-as számokhoz képest sokkal magasabb, és talán vonzóbbá is tudja tenni a pályát a fiatalok szemében. Az ügyvivő ezt nem is cáfolta, hiszen a gyakornokok esetében lényegesen magasabb az emelés, a frissen végzett tanárok bérét fix összegként határozták meg, ami valóban „szemre való” értelmiségi kezdőbérnek tekinthető. A kezdő 700 ezer fölötti fizetéssel mindenki elégedett lehet, mindaddig, amíg valaki át nem kerül gyakornok státuszból a kötelező pedagógus egybe. A gyakornoki illetményhez még kapcsolódik egy 11 600 forintos kiegészítő pénz is, ugyanis ennyiről indulnak azok a vezetői – osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői - megbízási díjak, amelyeket tavaly vezettek be. Ezt rögtön „bukja” a gyakornok, amikor átlép az első pedagógusi fokozatba, amikor a kötelező minősítésen átesik.

„Ne felejtsük el, hogy ez a béremelési hullám egy európai uniós vállalás volt. Előírták, hogy a gyakornoki fizetéseket lényegesen jobban kell emelni, mint a többi fizetési fokozatot. Ezért van az, hogy az ő esetükben ténylegesen megvalósul most a 10 százalékos emelés is. Valójában ez a mézesmadzag. Az a kérdés, a pályán maradnak-e a gyakornokok, amikor azzal szembesülnek, hogy később lényegesen kisebb lesz a bérnövekedésük, mint amit a gyakornoki időszak alatt megszoktak? Ráadásul azt a kis pótlékot is, amit említettem, elbukják, miközben az ellátandó óraszám húszról huszonnégyre emelkedik, ami igazából fizetéscsökkenést jelent” – folytatta Nagy Erzsébet. 

„Szeretném azzal kiegészíteni: béremelés csak az előző években volt, amiről most beszélünk, az már csak jó esetben is a szinten tartásra elég. Szakmai szempontból nem tekinteném béremelésnek – pontosította az előzőeket Gosztonyi Gábor. Emelkedik a bér, ezt nem is vitatjuk, de ez már csak ahhoz elegendő, hogy az Európai Bizottsággal kötött megállapodásnak megfelelően, a diplomás átlagbérek 80 százalékához fölzárkóztassák és 2031-ig ezen a szinten tartsák a pedagógusok fizetését. Az idén emelésre betervezett 10 százalékos bértömegnövekedés is csak ez a szinten tartás”.    

Az alelnök hozzátette: amikor a bértárgyalásokat folytatták a minisztérium illetékeseivel, azt javasolták, hogy az idei esztendőre is írjanak elő bizonyos egyéni minimum értékeket. „Kidolgozott számokat nem tettünk le az asztalra, de attól szerettük volna eltéríteni az illetékeseket, hogy ne fordulhasson elő az, hogy csak a minimálszintekre egészítsék ki a pedagógusok bérét.”

Gosztonyi Gábor elismerte, Nyugat-Európában is vegyes szinten mozog a tanári pálya anyagi elismertsége. Van, ahol az OECD által felállított táblázat 100 százaléka körüliek a tanári fizetések, olyan is akad, ahol annál is magasabbak, de a többi diplomás pályához viszonyítva átlagosan mégis csak annak a 80 és 90 százalékát keresik az uniós országokban is a tanárok. Németországban egy kezdő pedagógus bére minimum 3500 és 4000 euró között mozog, ennek ellenére másutt pedagógushiány van, mert sok a pályaelhagyó, akik keveslik a jövedelmüket. „Azt gondolom, a pedagógus szakma mindenhol egy kicsit válságban van. Az a kérdés, hogy mennyire tudja a mai oktatás kezelni azt a globális problémát, ami abból fakad, hogy szinte sehol nem sikerült még újra gondolni, mi is a 21. században a pedagógus feladata? Pedig ezzel kellene kezdeni, majd az átszervezésével és a szükséges reformokkal folytatni a megoldást. Magyarországon is erre volna szükség” – vélte a PSZ alelnöke. Hozzátette: nemcsak a béremelésért emelnek szót, mindig igyekeztek hangsúlyozni, hogy a béremelés nem cél, hanem eszköz is. Eszköz ahhoz, hogy egy olyan elhivatott, képzett tanári gárda legyen Magyarországon, amely a 21. századi kihívásoknak meg tud felelni. Csak ehhez még sok mindent át kéne alakítani mind a pedagógusképzésben, mind az Nemzeti alaptantervben. 

De ezt valamiért a szakma sem akarja. Még nem partner a felsőoktatás ebben az átalakításban, pedig az alapjaitól kezdve meg kéne változtatni azt a szemléletet, hogy mindenekelőtt a lexikális ismereteket „tölcsérrel öntsék” a diákok fejébe. Gosztonyi szerint korábban a tudásforrás két dolog volt: a pedagógus meg a könyvek. Ma ez teljesen átalakult, korunkban bárhonnan szerezhető információ. Arra kéne megtanítani a gyerekeket – ez lenne a jövő pedagógusainak egyfajta mentori, tutori feladata –, honnan szerezzék be a tudást. Mire kell figyelni a források hitelességét illetően, legalább három-négy forrást hasonlítsanak össze, és abból szűrjék le a saját véleményüket. Be kellene vonni az oktatásba mesterséges intelligenciát is, ha nem is külön iskolai tantárgyként, sokkal inkább a pedagógusképzésben. A tanárokat kellene megtanítani, hogyan használják a mesterséges intelligenciát, miben tudna nekik segíteni az oktatásban. „Ehhez viszont – még egyszer mondom – gyökeres változások kellenének mind a tananyagban, mind a fejekben” - vélte Gosztonyi Gábor.