Megkezdődött a „bosszútörvény" vitája a Parlamentben

A törvény szavazásra bocsátására annak ellenére került sor, hogy azt még a javaslat megszületésekor is élesen elítélték a szakmai szervezetek, pedagógus-szakszervezetek, és miképp ma is, több hónapja szinte állandó demonstrációkra kerül sor az elfogadása ellen – írja a Mérce.

A Tanítanék Mozgalom és az Egységes Diákfront ma délután 5 órára hirdetett demonstrációt a a Kossuth térre.

Élő közvetítés a parlamenti vitáról:

Kunhalmi: a Fidesz hatalomtechnikai kérdésként tekint az oktatásra

Kunhalmi Ágnes a Magyar Szocialista Párt vezérszónoka említette, hogy Hollik szerint mindenki más hazudik, majd említette a Klebelsberg Központ Telexnek véletlenül kiszivárogtatott levelét, amelyben arról értekeznek a KK vezetői, hogy hogyan kellene vagy nem kellene hazudni a sajtó kérdésére.

Ezután kiabálás tört ki az ülésteremben.

Kunhalmi szerint tele van a kormányzat minden szintje hazugságokkal, és hazugságra épül a státusztörvény is.

Említette, hogy Orbán Viktor maga vonta vissza korábbi ígéretét, miszerint a minimálbérhez kötik a pedagógusbéreket.

Kritizálta továbbá a státusztörvényt, ami az egyik utolsó nagy, közalkalmazotti státuszt élvező társadalmi csoporttól veszi el a jogviszonyt.

Véleménye szerint ettől nem lesz vonzóbb a pálya, de attól sem, hogy számos területen megkötik a kezüket. Említette továbbá a központosítás hátrányait – melynek noha az volt a célja, hogy megszüntessék az iskolák közötti különbségeket, ezzel szemben minden csak rosszabb lett.

A Fidesz vezérszónoka beszólt a tiltakozóknak, majd rögtön módosítót is benyújtott

Dunai Mónika méltatta a „bosszútörvény" bevezetését megelőző társadalmi egyeztetést, amit a legtöbb érintett nem tekintett valódi egyeztetésnek.

A Fidesz vezérszónoka beszólt a tiltakozó pedagógusoknak és diákoknak, kiemelve a kormánypárti sajtó slágertémáját, miszerint a tüntetések erőszakosak, de nem felejtett el baloldalazni sem, miközben bőszen szidta azokat, akik nem értenek egyet a bosszútörvénnyel és bevezetése módjával.

Maruzsa Zoltán előterjesztő: cél, hogy javuljon a gyermekeket oktatók társadalmi, szakmai és anyagi megbecsülése
    
Maruzsa Zoltán, a Belügyminisztérium köznevelési államtitkára expozéjában elmondta: az új életpályamodell célja, hogy a gyermekeket nevelők, oktatók társadalmi, szakmai és anyagi megbecsülése is javuljon. Ismertette: a törvényjavaslat létrehozza a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt. Az új szabályok minden, a köznevelésben foglalkoztatottra ki fognak terjedni.

Az államtitkár a javaslat legfontosabb elemeként beszélt az új, teljesítményalapú bérrendszerről. Közölte, az új bérrendszer megtartja a korábbi, ötfokozatú előmeneteli rendszert, azokhoz azonban széles bérsávot rendel. Az életkor nem lesz meghatározó elem ebben – mondta.

Maruzsa Zoltán hozzátette, a sávos bérstruktúra azért is fontos, mert – az Európai Bizottsággal kötött megállapodás szerint is – a következő időszakban több lépcsőben jelentős béremelés lesz, ennek végrehajtásában a kormány indikátorokat vállalt, a teljesítéshez szükség van a rugalmasságra.

Közölte, a béremelést elindították, januártól tíz százalékos emelést előlegeztek meg a költségvetésből, a javaslat elfogadása után, július 1-jétől ismét biztosítják a többletet a költségvetésből addig, amíg Magyarország hozzáfér a neki jogosan járó uniós forrásokhoz.

Párbeszéd: siralmas állapotban az oktatásügy

Mellár Tamás, a Párbeszéd politikusa arról beszél, hogy siralmas állapotban van az oktatásügy, hiszen minden szereplő autonómiáját megcsonkították és pedagógushiány is van. Ehhez képest pedig ez a törvény semmilyen megoldást nem jelent, ráadásul látszólagos és rövid egyeztetés után nyújtották be.

Tordai Bence szerint a bosszútörvény nem szakjavaslat, hanem hatalomtechnikai lépés. A képviselő Maruzsa államtitkárt „szerencsétlennek” nevezve kitért rá, hogy a kormányzat hazugságai kiderülnek a törvény kapcsán. Cinikus a „bosszútörvény", és az is, hogy éppen a ballagások napján nyújtotta be a kormány. Tordai szerint rengeteg család fontos napját tették tönkre az időzítéssel.

Momentum: a pedagógusok nem lesznek hálásak ezért a törvényért

Tóth Endre (Momentum) azt mondta, hogy a kormánypártok bosszút akarnak állni a pedagógusokon az elmúlt másfél év tiltakozásai miatt. Hogyan lehetne másként érteni, hogy ahelyett, hogy teljesítenék a tiltakozó pedagógusok követeléseit, csak tovább rontják a helyzetüket, hogyan lehetne másként érteni a törvénybe foglalt fegyelmi eljárás és hat havi pénzbüntetés lehetőségét? – tette fel a kérdést.

Az ellenzéki képviselő a kormánypártokra utalva kijelentette, a „kicsinyes bosszújuk" az egész ország jövőjét fenyegeti, mert 4976 pedagógus tervezi beadni a felmondását, amennyiben elfogadják a törvényjavaslatot. Hozzátette, egy mozdulattal sikerül húszezer fölé növelni a pedagógushiányt.

LMP: a javaslatnak hatalompolitikai céljai vannak

Kanász-Nagy Máté arról beszélt, hogy a magyar közoktatás válságban, de legalábbis nagyon-nagyon nehéz helyzetben van, mert nem tudja teljesíteni azokat a célokat, amelyekre hivatott.

Az első cél az lenne, hogy a közoktatás mindenkinek, egyenlő színvonalon adja át a nemzeti tudáskánont, de a különböző iskolatípusokba járó diákoknak nincs lehetőségük arra, hogy ugyanahhoz a tudáshoz jussanak hozzá.

Az oktatásnak a gazdaság érdekeit is szolgálnia kell, de ha a magyar munkaerőpiac leszűkül, ha „összeszerelő üzemmé" válunk, akkor ez gyakorlatilag húzza magával a magyar oktatást, s „butítja azt le". A politikus hozzátette, hogy az oktatás a meglévő társadalmi egyenlőtlenségeket sem tudja csökkenteni.

Az elmúlt 13 évben az oktatási rendszert gyökeresen megváltoztatták, teljesen megváltozott a fenntartás, mert az önkormányzatoktól elvették az iskolákat. Megváltozott a finanszírozás is, a GDP-arányos finanszírozási adatok romlottak – tette hozzá.

MSZP: vonják vissza a javaslatot, dolgozzák át!

Hiller István helyesnek tartotta, hogy a gyermek mindenekelőtt álló érdeke kifejezés ismét szerepel a javaslatban. Nem kellett volna 2011-ben kivenni – jegyezte meg.

Kitért arra is, hogy az első elemzéseken vannak túl, mit jelentett a Covid. Az akkor alsós, hat-nyolc éves gyerekek nem iskolában tanultak, és ebből kifolyólag nem tanultak meg rendesen írni, olvasni, számolni. Szerepelnie kellene annak is, hogy erre a problémára milyen szakmai és finanszírozási figyelmet fordítanak. A gyerekek és pedagógusok terhelése egyaránt rosszul szabályozott – jelezte. Az, hogy egységesen 24 órában szabályozzák a kötelező óraszámot, azt jelenti, hogy az alsó tagozatos pedagógusoknak felemelik kettővel a kötelező óraszámot. A pedagógusok bérrendezése szükséges, de nem elégséges feltétele a közoktatás színvonala javításának. A magyar pedagógusok bérét azonban a magyar központi költségvetésből kell állni, mindig – jelentette ki. A javaslatot így nem támogatják, vonják vissza a felvetett elemekkel kiegészítve és nyújtsák be újra – mondta.

A jelek szerint az ellenzéki képviselők obstrukcióba kezdtek az ülésteremben

Elmúlt nyolc óra, és a kormánypárti képviselők továbbra is kénytelenek válaszolni a rájuk zúduló ellenzéki kérdésekre és kritikákra a Parlament üléstermében. A jelek szerint az ellenzék – kihasználva a házszabály réseit – megpróbálja addig nyújtani a bosszútörvény vitáját, ameddig csak tudja, hogy akadályozza a folyamatot, amelynek végén a kormánypártok minden bizonnyal majd erőből átnyomják a tanárokat fegyelmező passzusokat.

A Parlament előtt lassan megtelt a Kossuth tér

A tüntetők a parlamenti vitát figyelték. A hangulat 18 óra előtt pár perccel is kedves-csendes, senki sem kiabál, miközben a tömeg már párezresre duzzadt. A tömeg 95 százalékát kitevő diákok, tanárok és egyéb civilek szerteszét álldogálnak, vannak pártaktivisták is.

Alább élő videós bejelentkezés látható a Kossuth térről:

A Tanítanék szónokai beszédével kezdődött a Kossuth téri demonstráció, amely az éppen vita alatt álló bosszútörvény ellen tiltakoznak szakszervezetek, oktatók és diákok.

A mozgalom alapítója, Törley Katalin elmondta, az oktatásért felelős miniszter „hiába nőtte ki magát MSZMP-rendőrből miniszterré, csak a bilincshez ért”. „A pedagógus nem darabárú, a gyerek nem rabszolga” – mondta Törley.

A Mérce tudósítója szerint nagyjából ötezer tüntető tartózkodik a Kossuth téren.

Sas Bíborka a meghurcolása ellenére folytatja a tüntetést, míg nincs változás

Sas Bíborka elmondta, hogy nem élhet tovább olyan országban, amelyben börtönnel fenyegetik és meghurcolják a rendőrségen – ezzel szemben még mindig itt van. Pedig meghurcolták, mert nem fogadta el az ultimátumot, ami megfosztotta volna alapvető jogától.

De ő ott lesz minden tüntetésen, míg nem történik változás. Azt szeretné, ha olyan tanárok maradnának a pályán, akik szeretik amit csinálnak – és nem szeretné elveszíteni azokat, akiktől a legtöbbet kapták.

Pankotai Lili megint slamet adott elő

A múlt század nyolcvanas éveinek közepén megjelent performatív, szókimondó stílusú szövegelőadás, azaz a néhányak által kedvelt slam poetry műfajában adott elő a színpadon Pankotai Lili, a nemrég egy tüntetés után erősen megbírságolt diákszervező.

Ilyen mondatok voltak benne:

„A közvéleményt is csak olyan méreggel lehet etetni, ami ízlik neki.”

„Csessze meg a kurva, korrupt kordonkormány. Meg csessze meg, hogy káromkodom.”

Sinkó Edit: jó sokáig maradunk még a Kossuth téren

„Ennek a törvénynek semmi más értelme nincs, mint a tiltakozásokat megtörni. A gerincünket megtörni.” Sinkó Edit pedagógus beszámolt róla, hogy a Parlamentben éppen a KDNP képviselői folyamatosan gyurcsányoznak a „bosszútörvény" vitáján, miközben már vagy 14 éve nem Gyurcsány Ferenc a miniszterelnök.

Szűcs Tamásnak elege lett, 31 év után távozik a tanári pályáról

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete képviseletében Nagy Erzsébet és Szűcs Tamás választmányi tagok léptek a színpadra.

Nagy elmondta, az Országgyűlésben folyamatosan hazudnak a kormánypárti képviselők, miszerint egyeztettek – miközben szerinte álegyeztetések voltak, vita nélkül. Az úgynevezett egyeztetések után pedig egészen más törvénnyel szembesültek, mint amit korábban bemutattak nekik.

De ezután pedig már az egyeztetésekből is ki kívánják zárni a szakszervezeteket, hogy le se kelljen ülni velük.

A szakszervezeti vezető jelezte, hogy a Ne dolgozz ingyen oldalukon ismertetik a legfontosabb tudnivalókat arról, hogyan kerülhetik el a pedagógusok hogy kiszúrjon velük a státusztörvény.

Szűcs Tamás pedig a bizalmatlanságról beszélt. Ennek jegyében elmondta, hogy a mai napon beadta a rendkívüli lemondását.

31 év tanítás után döntött úgy, hogy elege van. Úgy látja, hogy amit most a pedagógus-szakmával csinálnak, azzal átlépte a kormány a Rubicont. Holnap, holnapután ki fog tanítani, és mi lesz ezzel az országgal?

Az Egységes Diákfront tagjai közölték: nem kérnek a bosszútörvényből

Képviselőjük elmondta, Novákkal és a kormánnyal csak akkor egyeztetnek, ha kijönnek hozzájuk. Mindazonáltal üzenetüket papírrepülőkre írták, és bedobták a Parlamenthez.

Sas „Pillepalack-dobáló” Bíborka pedig reményét fejezte ki, hogy a papírrepülőket nem tekinti fenyegetésnek a rendőrség.

A Pedagógusok Szakszervezetének vezetői vádbeszédet tartottak a kormány fölött

Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezete egyik alelnöke, valamint leendő alelnöktársa, Tóth Tünde is felléptek a tüntetésen.

Egy vádbeszédet hoztak a kormány ellen. Az ismertetésébe a tüntetőket is bevonták. Ennek keretében az oktatáspolitika számos hibáját, bűnét sorolták fel. Ezeket – ígéretük szerint – nem hagyják szó nélkül, a forró nyár után forróbb ősz elé nézünk. „Összefogunk, folytatjuk, nem félünk!” – mondta Gosztonyi.

A tüntetés szónokai közösen búcsúznak a színpadról

A Grundot énekelve búcsúznak a színpadról a demonstráció főbb szónokai és résztvevői.

Ellenzéki politikusok tettek szóbeli vizsgát a tüntetők előtt

Miközben az ülésteremben a jelek szerint vígan zajlik az obstrukció, az ellenzéki pártok képviselői is megjelentek a pódiumon.

Simkó Edit szóbeli vizsgára hívta a politikusokat – miután közölte, hogy Maruzsa már az írásbeli részen megbukott. Ezután felsorolta a vizsgázókat, akik fejenként két percet kaptak.

• Szabó Tímea – Párbeszéd
• Ander Tamás – Jobbik
• Dukán András Ferenc – Momentum
• Barkóczi Balázs – DK
• Kunhalmi Ágnes – MSZP
• Sudár Orsolya – Szikra
• Kanász-Nagy Máté – LMP

Először Kunhalminak kellett válaszolnia Simkó kérdésére. Az MSZP politikusa elmondta, a legnagyobb ellenfél a kétharmad, ami visszaél hatalmával. Mint mondta, a KDNP politikusai azt vágták az arcukba, hogy a tiltakozók hazudnak – mire ők azzal vágtak vissza, hogy a kormánypártiak hazudnak.

Mindazonáltal véleménye szerint Orbán hazudott leginkább, mikor nem tartotta meg korábbi ígéretét, miszerint a minimálbérhez köti a mindenkori pedagógus bértáblát. Kitért arra is, milyen visszás, hogy a kormány Brüsszelből várja a pedagógusbérek finanszírozását.

Barkóczi kritizálta a kormányt, ami erőszakkal tartja fenn a rendet – de véleménye szerint tovább nem hátrálhat. Most azon múlik a jövő, hogy meddig tartanak ki a státusztörvény ellen tiltakozók. Mint mondta, Orbán hagyta szétrohadni az oktatást az elmúlt 13 évben.

Ander közölte, hogy a miniszterelnök módszeresen leépíti az ország aranyfedezetét, az oktatást. Kitért arra, hogy a kormány kiárusítja a multiknak az országot.

Kanász-Nagy kifejtette, szerencse hogy a hazugságnak van természetrajza, legfontosabb tulajdonsága pedig, hogy lelepleződik.

Sudár szerint a bosszútörvény célja, hogy egy huszárvágással minden társadalmi csoport bátorságát letörje a szerveződéshez. Mint mondta, a rendszer attól fél, hogy a bérből és fizetésből élők együttesen lépnek fel az elnyomó rendszer ellen.

Szabó kijelentette: a mai nap a szégyen és gyávaság napja, mert másfél év tiltakozás után szinte változtatás nélkül tárgyalja az Országgyűlés a jelenlévők jövőjét tönkretevő „bosszútörvényt". Ráadásul hermetikusan lezárták a Parlamentet, nehogy valaki bemenjen tiltakozni az Országházba a „bosszútörvény" ellen.

Dukán pedig közölte, hogy 200 napja nem tartott egyetlen matematikaórát sem. December 1. óta engedetlenkedik, és addig így fog tenni, míg nem szolgáltatnak igazságot az elbocsátott kollégáknak. Pedagógus munkát ugyanakkor végez – ingyen, a szabadidejében. Marosi Beatrix tankerület-vezető és Pintér Sándor is tudják ezt, ennek ellenére hazugságokat terjesztenek a tiltakozókról és erőszakosan verik szét a diákok tüntetéseit.

Simkó ezután kijelentette, hogy a szóbeli vizsgán átmentek a politikusok, de most jön a gyakorlat. Ennek keretében elmondta, összefogást várnak el a politikusoktól, akik megfogták egymás kezét és a magasba emelték, miközben a közönség is így tett.

Este kilenc után Törley lezárta a tüntetést, de aki akar, maradhat velük virrasztani

A Himnusz elhangzása után Törley Katalin kifejtette, hogy a Parlamentben még mindig tart a munka. És noha a színpadot el kell bontani, a szervezők ottmaradnak a téren virrasztani, míg tart a vita.