Meztelen a király? Kívül-belül recseg-ropog az ország, Orbán pedig nem találja a válaszokat 

„Soha nem volt még az Európai Unió olyan migrációs nyomás alatt, mint most, sosem érte a nyomás egyszerre három irányból, és ez óriási kihívás az egész EU számára... Délről, a szubszaharai térségből a feláramlás folyamatos, a tengeren keresztül az NGO-hajók folyamatosan szállítják a migránsokat az európai partokhoz, a nyugat-balkáni útvonal pedig megint tele van” – ilyen drámai hangúnak szánt mondatokat mondott az MTI és a kormány Facebook oldala szerint Orbán Viktor az általa összehívott rendkívüli V4 csúcsértekezleten, kedden, Budapesten. A cél persze az egész eseménnyel pont a drámai hatás fokozása volt.

Miként az is, hogy a miniszterelnök – megágyazva az egy nappal későbbi felszólalásának – hétfőn „Migráció és járványok kora” címmel tett fel a Facebook oldalára egy videót, amelynek forrása egyébként a lengyel kormány. A képsorok a lengyel-belorusz határon történteket mutatják be – azaz ez is migránstéma. 

Előre eltervezett a koreográfia

Orbán előre eltervezett koreográfia alapján „táncol”, amit az is mutat, hogy éppen most jutott az eszébe levelet írni Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének – végső soron szintén migránstémában. Ebben olyan drámai mondatok olvashatók, mint „A biztonságunk és területi integritásunk forog kockán.... Gazdaságaink nehézségekkel küzdenek, és a migrációs nyomás nemcsak délen, hanem keleti határainkon is növekszik... Magyarország rendíthetetlenül védte Európa és annak állampolgárai biztonságát”. A lényeggel persze a végén rukkolt elő. „A súlyos és sürgősen megoldandó válság fényében arra kérem a Bizottságot, hogy... függesszen fel minden olyan kötelezettségszegési eljárást, amely aláássa a tagállamok területi és nemzeti integritásuk, valamint polgáraik biztonságának védelmét célzó intézkedéseit.” (Megj.: merthogy pénz kell neki a választások előtt, s ezek az eljárások nem könnyítik meg az uniós pénzcsapok ismételt és gyors megnyitását Magyarország felé.) Az persze már más kérdés, hogy Orbán Viktor hiába írta meg a levelet. Margaritisz Szkínász bizottsági alelnök, egy Strasbourgban tartott sajtótájékoztatón keményen helyre tette a magyar kormányfőt, mondván, „Politikai okokból vagy levelekkel nem lehet leállítani egy kötelezettségszegési eljárást.”

Pedig nincs itthon migránsellenes hangulat

Szemmel láthatóan, immár sok fronton, közegben, idehaza és külföldön is a migráns-témát igyekszik sulykolni Orbán. Felmérések szerint azonban a migránsriogatással ma már nem lehet annyira megmozgatni és félelemben tartani a lakosságot, mint a 2015-ben a tényleges menekülthullám idején elindított durva propaganda-hadjárattal. Például a Policy Solutions és a Friedrich-Ebert-Stiftung által készített idei kutatásból az derült ki, hogy még a Fidesz-KDNP támogatói közül is csak 40 százalék tartja a népvándorlást a három legnagyobb kihívás egyikének, az ellenzéki szavazóknak viszont csak a negyede, míg a bizonytalanoknak csupán 23 százaléka gondolja ezt. Mint írják, „Ez azt jelzi, hogy a migráció tematizálásával 2021-ben a kormánypártok nehezebben tudnák mobilizálni a párt nélküli szavazókat, mint az elmúlt évek során.”

Ha valahol, hát a Fideszben – ahol mindig, mindent napra készen mérnek – ezt pontosan tudják. Akkor mégis miért helyezik a kampányuk középpontjába a migráció témáját? Ez vajon annak a jele, hogy látják, 2010 óta most a legnagyobb számukra a hatalom elvesztésének veszélye? Vagy ha nem, akkor mit mutat? Minek szól ez? Horn Gábort kérdeztük.

A magyar gazdaság állapota

„Jelenleg nem az egyébként kellően béna, az előválasztás óta szinte eltűnt ellenzék jelenti Orbán és a Fidesz számára a kihívást” – szögezte le a Republikon Intézet vezetője. Merthogy három erős problémahalmazzal kell a kormányzó pártnak megküzdenie. 

Az első a magyar gazdaság állapota. Mint kifejtette: ezzel az inflációs rátával, ezekkel a gazdasági adatokkal, világgazdasági trendekkel kellene megbirkóznia a kormánynak, miközben hosszan elhúzódónak kinéző válságjeleket kezd mutatni a magyar gazdaság. Erre pedig könnyen rámehet Orbánék hatalma.

Ugyanakkor a nemzetközi megítélés nem ilyen, elég ha a hitelminősítők „ítéletét” vagy az IMF-nek, a magyar gazdaság korábbinál gyorsabb ütemű növekedést valószínűsítő, legfrissebb előrejelzését hozzuk fel példaként – vetettük közbe. Horn elismerte, hogy vegyes a megítélés, de a hazai választás szempontjából szerinte nem ez számít. „Az nem jó a kormánynak, ha a gazdasági helyzet irányát nem tartják megfelelőnek a választópolgárok, s egyre inkább ez tapasztalható” – vélekedett. Igaz, a várakozásokat Orbánék termelték ki, kitapétázták az országot azzal, hogy megoldották a problémákat – ám a valóság ezzel szembemegy. Ebből a szempontból az már nem is annyira lényeges, hogy ténylegesen hogyan alakul a magyar gazdaság helyzete, a percepció a fontos, az, amit az emberek érzékelnek, s ez pedig mostanság nem más, mint hogy a helyzet nem javul. Sőt! „Az emberek ugyanis látják a drágaságot, hiába ígérnek béremelést jövőre, ha ma úgy érzik, hogy nem tudják megvenni, amit akarnak, akár azért, mert drágább vagy azért, mert nincs.” 

Koronavírus-járvány

Akkor még itt van a nagy kérdés: mi lesz a járvánnyal? Látjuk, hogy Ausztriában már hoztak egy sor szigorú intézkedést (megj.: a beszélgetés után Szlovákiában és Csehországban is). De nem tudni, hogy nálunk mi lesz? Meg persze az sem tudható, hogy meddig bírja kezelni a lezárás nélküli helyzetet az egészségügy – tért át az Orbánék előtt álló második problémahalmazra, a koronavírus-járványra Horn Gábor.
Mint kifejtette: ma már a társadalom nagy többsége egyre inkább azt gondolja, hogy rosszul kezelt, nem kézben tartott helyzet kezd nálunk is kialakulni. Igaz, ez nem egyedi magyar jelenség – tette hozzá, rámutatva: talán a legeklatánsabb példa Románia. De az Orbán által mintaországként számon tartott Ausztriában is durvul a helyzet. Ott a nálunk bevezetett szigorításoknál sokkal durvább korlátozásokat voltak kénytelenek életbe léptetni. Ezektől viszont Orbán megpróbálja magát és minket is megóvni.

Nemzetközi környezet

„A nemzetközi helyzet fokozódik” – ezzel a Tanú című filmből közkinccsé vált idézettel jellemezte a harmadik problémahalmazt Horn. Ez alatt azt érti, hogy egyre jobban elszigetelődik az Orbán-féle filozófia, a világban és az Európai Unióban. Ami pedig a V4-eket illeti: Mikuláš Bek szenátor (STAN), a leendő cseh kormány európai ügyekért felelős miniszterjelöltje a minap éppen azt fejtegette, hogy gyengíteni szeretné Csehország kapcsolatait a jelenlegi lengyel és magyar kormánnyal, s leszögezte: „a visegrádi négyek túlértékeltek”. 

„Össze lehet persze hívni a V4-ek rendkívüli csúcsértekezletét, de attól még az egész recseg-ropog” – ezt már Horn szögezte le. Emlékeztetett rá, hogy például a lengyel-belorusz határhelyzet kapcsán Orbán a barátnak tekintett lengyel kormánnyal keveredett konfliktusba Oroszország eltérően megítélt szerepe miatt („Persze tudjuk, hogy mi Orbán véleménye a keleti diktatúrákról, amelyeknek ő nagy barátja”).

De nem hajtja Orbán malmára a vizet az új német kormány összetétele sem. A berlini vezetés ugyanis egyértelműen nem lesz olyan Orbán-barát, mint a Merkel-féle volt. Horn Gábor úgy látja: kevéssé hihető az is, hogy a franciáknál Orbán számára kedvező fordulat lesz.

Az Európai Unió pedig már most is egyre határozottabban lép fel Orbánnal szemben. Nem kaptunk pénzt a helyreállítási alapból, s úgy tűnik, áprilisig ez a konfliktus nem is oldódik meg. Annak ellenére, hogy hitellel pótolják ki a hiányzó pénzeket, és abból megy az osztogatás, azért látszik, miként roppantja össze az országot az elmaradó pénzek hiánya – mutatott rá Horn Gábor. Egy ennyire eladósodott ország gazdasági kilátásai pedig tovább romlanak a globális helyzet rosszabbodásával. Ez utóbbinak kézzel fogható jelei vannak – már csak azért is, mert új típusú válságtünetek mutatkoznak, például az alapanyaghiány, amire senki nem számított korábban.

Márki-Zay összezavarta a képet

Összességében tehát most nem az ellenzék a legnagyobb kihívás a Fidesz számára, hanem a külső és a belső környezet. A fenti problémákra pedig Orbán nem találja a jó választ, ezért tér vissza a migráns-kérdéshez – véli Horn Gábor, aki szerint látszik az is, hogy nincsenek ötleteik arra sem, hogyan kezeljék a Márki-Zay Péter-féle jelenséget. 

Szerinte a Városháza-ügy is azt mutatja, hogy vannak betárazott ügyeik, amelyeket kénytelenek elővenni, pedig megváltozott a helyzet. Karácsony Gergely ellen egy láthatóan felépített, titkosszolgálati módszerekkel megtámogatott „botrányt” rángattak most elő, merthogy nincs más a tarsolyukban. A Márki-Zay-jelenség is fejtörést okozhat, de ezzel együtt, egyelőre, nem az ellenzék a legnagyobb problémájuk – összegezte a Republikon Intézet vezetője.