Milyen újabb korlátozások jöhetnek?

„Kell itthon újabb szigorításra számítani, csak még nem tudni, milyenre” – közölte szokásos péntek reggeli Kossuth rádiós „interjújában”  Orbán Viktor. Közlése szerint, az operatív törzs tesz javaslatot a behurcolás elleni védekezés ügyében, és „ma, holnap döntéseket tudunk hozni”. Részleteket nem árult el, bár annyit azért mondott, hogy „több Balaton, kevesebb Adria” és akkor a járvány is féken tartható lesz. Figyelik Ausztria intézkedéseit, ahol karantén, mintavétel, határellenőrzés együtt szerepel a kombinált csomagban. 

Vajon mire számíthatunk? Milyen lépéseket tartana logikusnak? – kérdeztük Pusztai Erzsébetet, aki több ilyet is felsorolt. 

Például – mondta – ismét be lehet vezetni a járvány első fázisában alkalmazott korlátozást, hogy bizonyos fertőzött országokból csak negatív koronateszttel engedik be Magyarországra az embereket. Ehhez persze – fűzte hozzá – pontosan ismerni kell, mégpedig napra készen azt, hogy hol vannak aktuálisan járványgócok. Mint rámutatott, ez sem jelentené feltétlenül a határok teljes lezárását. 

Határzár eddig sem volt igazán, eddig sem volt olyan, hogy senki nem jöhetett át, csak éppen kellő ellenőrzés után léphettek be az emberek országba. „Minél kevésbé érintjük ugyanis a gazdasági mozgást, a gazdaság működését, minél inkább a gócokra koncentrálunk, annál könnyebben és enyhébb következményekkel úszhatjuk meg a járványt”

Orbán külön kiemelte Szerbiát, Romániát és Horvátországot, amikor arról beszélt, hogy  határokon túlról hurcolják be leginkább ma Magyarországra a vírust. Pusztai Erzsébet ennek kapcsán, érthetetlennek nevezte, hogy Szerbiából miért jöhetnek minden megkötés nélkül az emberek akkor, amikor ott az elmúlt időszakban nagyon komoly járvány bontakozott ki. Ami Horvátországot illeti, a szakértő rámutatott, hogy ott nem az egész országban alakultak ki járványgócok, nyomon követhetően például Zágrábban egy éjszakai szórakozóhelyen, illetve Zadarban egy sportrendezvényen fertőződtek meg nagyobb számban az emberek.  „Fontos tehát mindenfajta tiltó intézkedés meghozatala előtt, pontosan tisztában lenni azzal, mely térségekből érkezőkre kell nagyon figyelnünk” – mondta.

Egy további, általa logikusnak tartott intézkedés lenne a tömeges rendezvények betiltása. „Augusztus huszadika még előttünk áll, s tisztában vagyok persze azzal, hogy a kormány grandiózus rendezvény-sorozatot tervez, amire – várhatóan – százezrével mennének ki az emberek; de az – még ha szabadtéren is tartják – óhatatlanul komoly góc kialakulását eredményezheti” – figyelmeztetett a szakértő. 

„Összességében tehát nem általános korlátozásokra lenne szükség, hanem szelektívekre” – mutatott rá, hozzátéve: ezt annál is inkább meg lehet tenni, hiszen ma már jobban ismerjük a vírust, mint a kezdetekor, a többi ország is sokkal jobban felkészült például a kontaktuskutatásokra, amit – nem árt elégszer hangsúlyozni – nagyon figyelmesen kell végezni.  Hozzáfűzte: Magyarországon a járványügyi hatóságok nagyon jól képesek feltárni a kontaktokat, ahol szükséges, szűrnek, s el is rendelik a karantént, ezzel megakadályozva a csoportokba, gócokban kialakult újabb fertőzések tovaterjedését.

Nem szabad azonban elfeledni, hogy a fertőzések egy része nem az országba újonnan behurcolt vírus, hanem a saját környezetünkből jön. Ugyanis a vírus nem tűnt el, csak éppen kevés a fertőzött ember. Éppen ezért, az állampolgárok fegyelmezettségén is nagyon sok múlik. Nem lehet elégszer hangsúlyozni a szociális távolságtatás, a maszkviselés, s a zárt térben tartott rendezvények elkerülésének fontosságát. Különösen vonatkozik ez a sportra, a táncra és a zenére – sorolta Pusztai Erzsébet.