Mindenki tudja, ez így nem mehet tovább az oktatásban
A pedagógus szakszervezetek szervezik a március 16-ára meghirdetett általános sztrájkot, de hogy meg is tartják-e, az a kormányon múlik. Eközben a sztrájkbizottság folytatja a tárgyalásokat a kormánnyal, mert a szakszervezetnek ez a feladata, és azon vannak, hogy megegyezzenek a kormánnyal. Minderről Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke beszélt a Hírklikknek a hétfői figyelmeztető sztrájk kapcsán.
– Csak 20 ezer, vagy több mint 20 ezer pedagógus sztrájkolt két órában figyelmeztetésül hétfőn?
– Több mint 20 ezer, bár pontos számokat csak később tudunk mondani, hisz' a PDSZ adataival még egyeztetnünk kell. Az viszont biztos, hogy meghaladja a húszezret a sztrájkolók száma.
– A „csak”-ot jelen esetben az Emberi Erőforrások Minisztériumára értettem, ők azt mondták, országosan az iskolákban foglalkoztatott pedagógusok kevesebb, mint egyötöde vett részt a hétfői sztrájkban.
– Emlékeztetnék mindenkit, hogy 2016-ban is ugyanígy magyarázta a minisztérium az akkori sztrájkot. Ugyanazt az eredményt egyszer így, egyszer úgy indokolja. Ha ezt a mostanit így lekicsinyli, akkor azt kérdezik a szakszervezetek, miért kellett annyi energiát beleölni, hogy minden eszközzel ellehetetlenítsék a kétórás figyelmeztető sztrájkot? Maga Maruzsa Zoltán államtitkár nyilatkozta, hogy sokkal többen sztrájkoltunk volna, ha rendezettek a körülmények. Ezzel egyet tudunk érteni. Csak azt felejtette el közölni, hogy a rendezetlen körülményeket a kormány teremtette. Egyébként pedig 20 ezer oktatásban dolgozó, valamint az őket támogató szülők és diákok a kormány szerint lebecsülendők? Ennyi ember véleménye nem fontos?
– Ezek után bekeményítenek a szakszervezetek?
– Mi továbbra is folytatjuk a tárgyalásokat, mert a szakszervezetnek ez a feladata, és „ezerrel” azon vagyunk, hogy megegyezzünk. Ha ez nem sikerül, akkor szervezzük a március 16-ai sztrájkot.
– A minisztérium tegnap estig még beadhatta a fellebbezést az elégséges szolgáltatásról.
– Teljesen felesleges beadnia az EMMI-nek, mert már okafogyott, megvolt a sztrájk. Ezt valószínűleg ők is tudják. Vagyis ez a beadvány öt perc alatt „visszapattanna”. Talán még egy ilyen pofonba nem akarnak beleszaladni. Elég nagy pofon volt nekik, hogy a még elégséges szolgáltatás ellenkereseteként benyújtott politikai állásfoglalásukat a bíróság egy az egyben visszautasította. Mert ez nem egy ellenkérelem, hanem politikai állásfoglalás volt. Egészen addig az abszurditásig elmentek, hogy arra kérték a bíróságot, nyilvánítsa jogellenesnek a szakszervezetek mind az öt sztrájkkövetelését. Ha a kormány így gondolja, akkor miről tárgyaltunk hat-hét alkalommal? A sztrájktárgyalásokon egyetlen egyszer nem mondták, hogy jogellenesnek tartanák bármelyik követelésünket.
– A március 16-i sztrájkhoz új sztrájkbizottságot kell létrehozni?
– Nem, ugyanaz a sztrájkbizottság folytatja a munkáját, amelyik megszervezte a hétfői figyelmeztető sztrájkot. Szervezi a március 16-i sztrájkot, azzal párhuzamosan pedig folytatja a tárgyalásokat a kormánnyal. Tőlük olyan érdemi ajánlatot várunk, amelyre a szakszervezetek, illetve az oktatásban dolgozók azt mondják, ezt el tudjuk fogadni.
– És mi lesz az elégséges szolgáltatással?
– A PSZ és a PDSZ már tanácskozik arról, milyen elégséges szolgáltatást nyújtunk be. Az ajánlatunkat elküldjük a kormánynak, kérünk tőle egy jövő heti időpontot egyeztetésre. Amennyiben ezt nem vállalják, abban a pillanatban a szakszervezetek joggal adhatják be a bíróságra az ajánlatukat. Még egyszer nem vagyunk hajlandóak eljátszani ezt az időhúzásos cirkuszt. Ha a hatalom megint időhúzásba kezd, a mi számításaink szerint a jogerős ítéletnek akkor is meg kell születnie március 16-áig.
– Március 16-tól milyen sztrájkot szervez a szakszervezet?
– December 12-én, a sztrájktárgyalás végén azt mondtuk, hogy határozatlan idejű sztrájkot szervezünk. Ez lehet egy nap, egy hét, egy hónap vagy akár egy év is. A pontos időintervallum még a két szakszervezet közötti tárgyalástól, a tagsággal való megbeszéléstől is függ. Azért azt tudjuk, az oktatásban dolgozók nem engedhetik meg maguknak, hogy a fizetésükről, akár annak egy részéről is lemondjanak. Ha szakszervezetek anyagi helyzete lehetővé tenné, vagy kapnánk máshonnan támogatást, akkor ki tudnánk őket fizetni, és még hosszabb idejű sztrájkot is tudnának vállalni a kollégák.
– A szakszervezetnek van sztrájkalapja?
– A PSZ-nek több napra elég sztrájkalapja van.
– A PSZ és a PDSZ is védelmet ígért azoknak a szülőknek és pedagógusoknak, akiket valamilyen sérelem ért azért, mert részt vettek a sztrájkban. Fordultak ez ügyben a szakszervezethez akár pedagógusok, akár szülők?
– Én csak a PSZ eseteiről tudok nyilatkozni. Ez ügyben jönnek hozzánk kérdések. Az egyik intézményben például a gyermekfelügyelet alatti időben az intézményvezető tesztet íratott a gyerekekkel, amit aztán „odalökött” a sztrájkban résztvevő kollégáknak, hogy javítsák ki. Közülük néhányan ahelyett, hogy megtagadták volna ezt – mivel nem ők íratták a tesztet –, kijavították. Kaptunk arról is jelzést, hogy az egyik intézményben az első két órában a felső tagozatos szakos tanár sztrájkolt, a Kréta rendszerbe az volt beírva, hogy a pedagógus távol van. Ez idáig teljesen korrekt, de az is be volt írva: „egy pedagógiai asszisztens, gyermekfelügyelet”. Csakhogy nem volt gyermekfelügyelet, mivel az adott osztályban egyetlen diák nem volt benn, így nem volt kit felügyelni. Mivel a Kréta egy elektronikus nyilvántartórendszer és közokiratnak minősül, én azt javasoltam, nézzenek utána, mert ez akár a közokirat-hamisítás is lehet. A kormány úgyis olyan szinten próbál fogást találni rajtunk, hogy ennek az erőlködésnek a szaga már a Kárpát-medencén túl is érződik.
– A szülők hogyan viszonyultak ehhez a figyelmeztető sztrájkhoz?
– Hihetetlen mértékben támogattak minket. Ott, ahol a nevelőtestület több mint a fele sztrájkolt, ahol az oktatásban dolgozó kollégák beleálltak a sztrájkba, ott nem küldték a gyerekeket az iskolába. Volt olyan intézmény, ahol a nem sztrájkoló pedagógus ült két órát a portásfülkében, mert a portás sztrájkolt. Számos olyan visszajelzést kaptunk szülőktől, nagyszülőktől, hogy egyszerűen felemelő volt látni, ahogy a gyerekek fegyelmezett és csendes tömegként áramlottak be 10 órakor az iskolába. Ez azt mutatja, hogy a szülők is mellettünk vannak. Nagyon köszönjük nekik! Mondhatok egy extrém példát is Pest megyéből: az intézményvezető a sztrájkbizottsággal való egyeztetés nélkül kiküldött a szülőknek egy levelet, hogy nincs sztrájk, a gyerekek jöjjenek az intézménybe. A pedagógusokat is megfenyegették annyira, hogy egyetlen egy sem sztrájkolt közülük. Ám 10 óráig egyetlen gyerek nem ment be az iskolába, nem engedték be őket a szülők. Vagyis a szülők felülírták az intézményvezető autoriter magatartását. Már mindenki látja, mi folyik itt!
– Mára Miskolcon szervezett közös demonstrációt, „Rendkívüli fogadóórát” a PSZ és a PDSZ. A kerékpáros felvonulás után a résztvevőkkel 18 órától a közalkalmazotti tanácsok nevében Pilz Olivér, a PDSZ nevében Kulcsárné Szabó Katalin és Szűcs Tamás, a PSZ nevében Béres Ildikó és Molnár Zoltán osztja meg a gondolatait. A miskolci fogadóórára elmegy a PSZ vezetése?
– Igen, ott leszünk, a PSZ vezetősége részt vesz rajta. Ez a 2016. február 3-i miskolci felvonulásra, gyűlésre való emlékezés lesz. Azért fontos, mert akkor indult a „tanárlázadás”, amelynek a követelései ma is időszerűek. Azt nem tudom megmondani előre, ott mennyien leszünk. Ami tény, hogy Magyarországon január végén volt több mint 20 ezer bátor ember, aki ki mert állni a jogaiért, voltak kevésbé bátrak, akik sztrájkolni ugyan nem mertek, de szolidaritást hirdettek, kockás ingben voltak egész nap, és lélekben velünk voltak. Azt gondolom, itt ez a lényeg! A miskolci rendezvénnyel ébren tudjuk tartani a lelkesedést március 16-ára. Ha a kormány nem hajlandó normális megállapodási javaslatokkal előállni, akkor számításaink és reményeink szerint a 20 ezernél jóval többen fognak beleállni a sztrájkba. Mindenki tudja, hogy ez így nem mehet tovább az oktatásban.
Érkeznek a hírek a túlkapásokról a PDSZ-hez is „Beszámoltak a kollégák például arról, hogy a tankerület utólag arra adott utasítást, hogy a hétfői első két óráról hiányzó tanulóknak igazolatlan mulasztást könyveljenek el, és az órákat jelöljék úgy, mintha megtartották volna” – áll a PDSZ közleményében. Olyan esetről is írnak, hogy egy iskolavezető meg akarta büntetni azt a tanárt, aki értesítette a szülőket a sztrájkról. A PDSZ szerint a vezető csak a többi kolléga kiállása miatt hátrált meg ettől. Több helyen „fegyelmi eljárást” helyeztek kilátásba, noha ez egy már rég nem létező dolog az iskolákban. Arról nem tudnak egyelőre, hogy történt-e olyan, amikor sztrájkolótól, sztrájkszervezőtől juttatást, illetményrészt vontak volna el, bár olvastak már olyat, hogy ilyet kilátásba helyeztek. Nagy Erzsébet, a PDSZ választmányának elnökségi tagja a Mércének azt mondta: a tankerületek azt követelik az iskolaigazgatóktól, hogy ne töröljék az adminisztrációs Kréta-rendszerből a két elmaradt tanórát, mint ahogy azt egyébként tanítási szünetben szokás. „Ha ezt elvégzik az iskolák, a sztrájknak nem marad nyoma az iskolák adminisztrációs rendszerében, és ebből kifolyólag azt állíthatná a hatalom, hogy az adatok szerint nem is volt nagy a hétfői sztrájk.” |