Misetics Bálint: kegyetlenség, ha az önkormányzat maga tesz hajléktalanná valakit

Mi volt az oka annak, hogy a 68 éves Károlyt kilakoltatta a csepeli önkormányzat?

Ahogy az albérlet nem fizetése felmondási jog, úgy az is ok lehet, ha a bérbeadó megítélése szerint a bérlő nem tartja be a közösségi együttélés szabályait. Utóbbira hivatkozva mondta fel az önkormányzat a bérleti szerződését tavaly ősszel. 

Miben nyilvánult meg az együttélés szabályainak be nem tartása?

Ez az ügy egyik lényeges pontja, mert, ha valaki nem egy önkormányzati bérlő, hanem egy társasházban a saját tulajdonában él és ott megsérti a közösségi együttélés szabályait, akkor ezért nem veszíti el a saját lakását. Ha például folyamatosan hangosan hallgat zenét és ezzel zavarja a többi lakó nyugalmát, akkor csendháborítás szabálysértést követ el. De van számos másfajta társasházi konfliktus is, amiből szabálysértés lehet. Ez az enyhébb bűncselekmények közé tartozik. Ám nagyon sok garancia van beépítve a törvénybe pontosan azért, hogy ettől még ne veszíthessék el otthonukat. Megismerheti, hogy pontosan miért indult el ellene szabálysértési eljárás, lesz tárgyalás, ahol lesz joga a védekezéshez, lehet fellebbezni, és ennek az egésznek az a tétje, hogy a lakó kap-e egy figyelmeztetést, esetleg 50 ezer forintos szabálysértési bírságot, néha szabálysértési elzárást is. De ez így még mindig kisebb büntetés, mint az, ha valakit hajléktalanná tesznek, mint most Csepelen egy 68 éves embert. Károly létminimum alatti nyugdíjából él, tehát ez egy életfogytig tartó ítélet az ő esetében.  

A csepeli önkormányzat betartotta a hivatalos utat, figyelt a beépített garanciákra?

Nem. Súlyos a tétje annak, ha valakit hajléktalanná tesznek, ebben az esetben állami erőszakkal egy olyan eljárás végén, amikor nem vették figyelembe a garanciákat. Nem tájékoztatták Károlyt arról, mi volt az a konkrét magatartás, amely olyan súlyosan érintette a közösségi együttélés szabályait, hogy amiatt együttélésre alkalmatlanná nyilvánították őt. Ez azóta sem derült ki. 

Ma sem lehet tudni, hogy pontosan mi volt az oka Károly kilakoltatásának?

Amikor a kilakoltatás előtt három nappal megtudtuk, hogy milyen bajban van Károly, akkor A Város Mindenkié önkéntesei a tízemeletes panelháznak abban a lépcsőházában, ahol Károly lakott, minden lakásba becsöngettek, mindenkitől megkérdezték, mit tudnak és aláírnának-e egy olyan nyilatkozatot, amiben a kilakoltatás leállítását kérik az önkormányzattól és azt, hogy találjanak más olyan megoldást Károly számára, ami nem jelenti a lakhatásának elvesztését. Az otthon talált szomszédok többsége aláírta a nyilatkozatot. Viszont egyetlen szomszéd sem számolt be olyan problémáról, ami a megítélésünk szerint igazolta volna, hogy Károlyt kilakoltassa az önkormányzat. Volt olyan szomszéd is, akinek voltak panaszai, de nem gondolta, hogy ettől még utcára kellene tenni valakit, mert az nem arányos büntetés a felmerült problémákra. Ez alapján állítjuk azt, hogy ez egy igazságtalan és indokolatlan kilakoltatás volt. 

De akkor mi volt az indok?

A csepeli önkormányzat kiadott egy közleményt a kilakoltatás napján, csak erre tudunk hivatkozni. Nincsenek konkrét okok, csak általánosságban vannak felsorolva benne miért volt alkalmatlan az önkormányzat szerint az együttélésre. A közleményben azt írják, hogy a volt bérlőt sokszor „megkérték”, „felszólították”, hogy hagyja abba a kifogásolt viselkedést, de érdemi segítő munkát az illetékes intézmények tudomásunk, illetve Károly elmondása szerint nem végeztek. Meggyőződésünk, és a hasonló helyzetek rendezésében szerzett tapasztalataink szerint ezek a problémák odafigyeléssel, segítséggel orvosolhatóak.

A közleményben azt állítja az önkormányzat, hogy Károly elmaradt a bérleti díjjal, hangoskodott, fenyegetőzött és szerintük nála lehetett az ágyipoloska-fertőzés gócpontja, de nem írtatta a bogarakat. Mi igaz ebből, és ezek az indokok elegek arra, hogy valakit hajléktalanná tegyenek?

Nem volt Károlynak semmilyen elmaradása. Az ötven lakásból 17-ben írták alá a nyilatkozatot és senki sem számolt be olyan panaszról, ami élhetetlenné tenné a szomszédságot. Az önkormányzat hivatkozik arra, hogy abban a tömbben, lépcsőházban több, mint százan laknak. Mi 1-9 emeletig jártuk végig a lakásokat. Károly az 5. emeleten lakott. Azok írták alá a kilakoltatás megszüntetését kérő nyilatkozatot, akik a közvetlen szomszédai és alatta vagy fölötte laknak, illetve akikkel rendszeresen találkozott, ismerték. Ha volt probléma, hangoskodás, akkor az közvetlenül őket kellett, hogy érintse. De például a nyolcadik emeleten vagy a földszinten már találkoztunk olyan szomszéddal is, akinek fogalma sem volt, hogy kicsoda Károly. Egy önkormányzati bérlakásban a poloskairtás alapvetően önkormányzati feladat. Ha az volt a probléma, hogy Károly nem működött együtt az irtást végző céggel, az sem ad okot egy ember hajléktalanná tételére. Mi felajánlottuk ebben is a segítségünket.

Mi lesz Károllyal?

Ő most hajléktalanszállón van, és a tapasztalatunk szerint, ha valaki elhagyja az otthonát ilyen idős korban ekkora jövedelemmel, akkor már szinte biztosan nem fog tudni kilépni a hajléktalanságból. Segítség nélkül nem létezik más megfizethető lakhatási forma számára, mint egy önkormányzati bérlakás. Egy önkormányzatnak az a törvényi feladata, hogy megelőzze a hajléktalanná válást, ezért gondoljuk, hogy a legkegyetlenebb dolog az, ha egy önkormányzat maga tesz hajléktalanná valakit.

Nem lehet a csepeli önkormányzatot döntésének megváltoztatására bírni?

A kilakoltatás pillanatáig folyamatosan egyeztettünk az alpolgármesterrel, de nem voltak nyitottak még arra sem, hogy egy-két hónapot adjanak Károlynak Mi vállaltuk az önkormányzat helyett a szociális munkát, azt is, hogy a szomszédok által megfogalmazott panaszok rendezésében is közreműködünk, akár a poloskairtást is vállaljuk, de sajnos nem jártuk sikerrel az egyeztetéseken. Ennél sokkal súlyosabb ügyeink is voltak már és több önkormányzatnál el tudtuk érni, hogy adjanak még egy kis időt, akár úgy, hogy ha nem tudunk változást elérni, akkor még legyen idejük végrehajtani a kilakoltatást a téli kilakoltatási moratórium előtt. Csepelen a döntéshozók részéről sajnos nem volt erre nyitottság. Úgy látjuk, ezt az embert hajléktalanná akarták tenni és ezért nem adtak lehetőséget arra, hogy másik bérlakásba (cserelakásba) költözzön, pedig ez is megoldás lehetett volna, ha azt gondolták, hogy annyira ellehetetlenült az ottléte a szomszédsági konfliktusok miatt. Abban a lépcsőházban, amit lakásról-lakásra bejártunk, a szomszédok szerint sem az idős férfi kilakoltatása volt a megfelelő megoldás

Károly ezek szerint életfogytig hajléktalanszállón fog élni?

Sajnos igen, mert nem volt olyan családtag vagy barát, aki befogadhatta volna, így maradt a hajléktalanszálló. Magyarországon gyakorlatilag lehetetlen megfizethető lakhatáshoz jutnia annak, aki anyagilag olyan helyzetben van, mint idős korára Károly.