MNB: 75 bázisponttal csökkent az alapkamat

A testület a döntés indoklásában kifejtette, az erőteljes dezinfláció és az ország sérülékenységének csökkenése lehetővé teszi, hogy az MNB az alapkamat csökkentésével folytassa tovább a monetáris kondíciók alakítását, ugyanakkor az erősödő külső kockázatok miatt indokolt az óvatos megközelítés fenntartása és a kamatcsökkentés korábbinál lassabb ütemű folytatása. A dezinfláció gyorsulásával a hazai reálkamat szeptemberben pozitív tartományba került, majd a dinamikusan csökkenő infláció mellett az év végéig várhatóan fokozatosan emelkedik – írták.

Hozzátették, a globális dezinflációt övező kockázatok és a nemzetközi befektetői hangulat változékonysága egyaránt körültekintő monetáris politikát indokol. A tanács folyamatosan értékeli a beérkező makrogazdasági adatokat, az inflációs kilátásokat, valamint a kockázati környezet alakulását, és a következő hónapokban ezek alapján dönt a monetáris kondíciók további módosításáról.    

A következő hónapokban folytatódik a hazai infláció és maginfláció csökkenése. A szigorú monetáris politika, a tavalyi évinél alacsonyabb nyersanyagárak, a visszafogott fogyasztás és a kormányzat piaci versenyt erősítő lépéseinek árleszorító hatása egyre szélesebb körben fejt ki erős dezinflációs hatást. Az éves infláció az év végére 7-8 százalékos tartományba kerül. A fogyasztóiár-index várhatóan 2025-ben tér vissza a jegybanki toleranciasávba. Éves átlagban az infláció az idei évben 17,6-18,1, 2024-ben 4,0-6,0, míg 2025-ben 2,5-3,5 százalék között alakulhat – írták.

Megjegyezték, hogy a geopolitikai feszültségek tovább erősödtek, ami általánosan növeli a növekedési kilátásokat és a befektetői hangulatot övező kockázatokat. A nemzetközi – különösen az európai – konjunktúra-kilátások alakulásában változatlanul jelentős bizonytalanságot okoz az elhúzódóan magas inflációs környezet és a folytatódó orosz-ukrán háború. A bizonytalanságot tovább növeli az október elején kiújult gázai-izraeli konfliktus, fokozva az általánosan növekvő geopolitikai feszültséget.

A globális trendek a dezinfláció folytatódását vetítik előre. A világgazdasági kereslet gyengülése, a nyersanyagárak tavalyinál alacsonyabb szintje, valamint a nemzetközi szállítási költségek korrekciója az inflációs ráták folytatódó süllyedésének irányába mutat. Ugyanakkor az olaj- és gázárak újbóli és jelentős növekedése megakaszthatja a dezinflációt, ami a jellemzően lassan mérséklődő maginflációs mutatók mellett arra utal, hogy az árstabilitás újbóli elérése várhatóan általánosan elhúzódó folyamat lesz – összegezte a grémium.

A monetáris tanács ismertette, a 2023-ban visszafogott gazdasági teljesítmény hátterében elsősorban a magas infláció és a csökkenő állami beruházások állnak. Az áremelkedések miatt az év első nyolc hónapjában csökkenő reálbérek, valamint az óvatossá váló fogyasztói és beruházói döntések a belső kereslet mérséklődését eredményezik. Ugyanakkor az idei gazdasági teljesítményt a tavalyi aszályos év után korrigáló mezőgazdasági növekedés jelentősen javítja, és az év végi lassú élénkülésében szerepet játszik a szeptembertől növekvő reálbér-index is. A hazai kivitel idén is emelkedhet, míg az import mérséklődik a belső keresleti tételek visszaesése és az alacsonyabb energiaárak miatt. 2023-ban a nettó export növekedési hozzájárulása pozitív maradhat. Az infláció mérséklődése és a belső keresleti tételek helyreállása támogatja a GDP 2024. és 2025. évi bővülését. A kiépülő új exportkapacitások termelésének felfutásával az exportpiaci részesedés várhatóan tovább emelkedik. Előrejelzésük szerint a hazai gazdaság teljesítménye 2023-ban (-0,5)-0,5 százalék közötti tartományban várható. 2024-ben és 2025-ben egyaránt várhatóan 3,0-4,0 százalékkal bővül a hazai GDP.

Arra is kitértek, hogy szeptemberben folytatódott a hazai infláció széles körű, általános csökkenése. A fogyasztói árak éves összevetésben 12,2 százalékkal emelkedtek, míg a maginfláció 13,1 százalékon alakult. A fogyasztóiár-index jelentősen, 4,2 százalékponttal volt alacsonyabb az augusztusi értéknél, elsősorban a szabályozott árú termékek és szolgáltatások, valamint a feldolgozott élelmiszerek mérséklődő árdinamikájához köthetően, miközben az üzemanyagok inflációja emelkedett. A maginfláció mérséklődése a termékek és a szolgáltatások széles körében jelentkezett, így a mutató 2,1 százalékponttal csökkent az előző hónaphoz képest. Az alapfolyamatokat a jelenlegi helyzetben jobban megragadó mutató, a maginfláció évesített három havi változása legutoljára a Covid-időszak előtt tapasztalt, négy százalékos szint alá süllyedt. Az inflációban és a maginflációban tapasztalható, havi alapú átárazások megfeleltek a szeptemberre jellemző historikus átlagnak.