Mohács volt jegyzője saját magának is prémiumot adatott
Javában zajlik Mohács város elmúlt ciklusban kötött szerződéseinek vizsgálata. Két büntetőeljárás már folyamatban van. Az egyik egy ügyvédi iroda szerződése miatt, a másik pedig a volt jegyző Kovács Mirella saját hivatalának dolgozóival kötendő szerződések kapcsán. Nincs nap új fejlemény nélkül.
Amint arról beszámoltunk, ezerrel zajlik még a választás előtti hetekben is a város korábbi vezetése tevékenységének átvilágítása. Csorbai Ferenc polgármesternek nincs könnyű dolga, mert a képviselő-testület fideszes többsége ott akadályozza a városvezetőt, ahol tudja. Ennek ellenére, egyre-másra derülnek ki a problémás ügyek.
Már két büntetőeljárás is folyamatban van Csorbai feljelentése nyomán. Az egyik nyomozás egy ügyvédi iroda megbízása kapcsán indult. Felmerült a gyanú ugyanis, hogy nem dolgozott meg a pénzéért az iroda, amely 11 év alatt 45 millió forintot számlázhatott a városnak. A másik nyomozást a méltatlanság miatt menesztett jegyző jutalmazási gyakorlata miatt rendelték el. A HVG erről szóló cikke szerint, Kovács Mirella olyan projektek ügyében állapított meg beosztottainak célfeladatokat, amelyek már lezárultak, így feladat sem lehetett velük.
A Hírklikk birtokába került dokumentumok szerint, a volt jegyző saját magának is célfeladatokat állapított meg, vagyis saját magát is premizálta, nem csak volt kollégáit.
A jogszabály szerint, a jegyző, mint a polgármesteri hivatal vezetője, a köztisztviselő részére rendkívüli, célhoz kötött feladatot állapíthat meg, aminek a teljesítése a munkaterhét jelentősen meghaladja. Ezt hívják célfeladatnak. Ezért pluszpénz jár.
Kiderült, a jegyző saját maga részére állapított meg erre hivatkozással célfeladatot. Az, hogy problémás a dolog, érezhették, mivel a szerződést az összes többitől eltérően, Szekó polgármester írta alá dr. Kováccsal. Sőt, két külön szerződést is kötöttek.
Az egyik szerződés szerint, 2019.04.01.-től kellett egy adatbázist készítenie a jegyzőnek „minimum 50 fő részvételével”, fel kell vennie a kapcsolatot a „helyi humán közszolgáltatókkal”, és a településen a helyi humán közszolgáltatásban dolgozók képzettségi és végzettségi szintjét kell felmérni. Ez praktikusan azt jelentette, arról kell egy adatbázist, hogy a saját településén a közszolgáltatásban dolgozónak mi az iskolázottsága. Mindezt szerény 597 ezer 500 forintért. A feladatot a jegyző május 28-ára már teljesítette is.
Az elkészült adatbázisnak több furcsasága van. Valójában ugyanis az adatbázis csupán három darab táblázat, mivel a tartalomjegyzék és fedlap nélküli nyolc oldalas anyag első négy oldala szó szerint megegyezik a jegyző másik külön szerződött tanulmánya oldalaival. A három táblázatban a bölcsődei, óvodai, iskolai, és az egyes szociális intézményekben dolgozókra vonatkozóan vannak összesítő adatok. Az egyikben az van, milyen módon látják el a feladatot (például: saját alkalmazott), a másikban a dolgozók képzettségi/végzettségi szintje van alsó-közép-felső darabszámmal jelezve. A harmadik pedig egy százalék számot tartalmaz arról, milyen szintű a saját felmérés. A három táblázat közül látszólag egy az, ami a célfeladat tárgya, az amiben a végzettség/képzettség van.
Bár a célfeladat szerződés a helyi, azaz mohácsi közszolgáltatókról szól, a menesztett jegyző adatbázishoz fűzött magyarázata szerint, a pályázatban konzorciumként résztvevő települések mindegyikére kiterjedően értelmezte a feladatot. Ennek keretében, egy kérdéssort készített, amit megküldött a négy körjegyzőségnek, illetve az azt alkotó települések polgármestereinek és intézményeinek. A válaszok és a saját mohácsi adatok alapján készítette el aztán a táblázatokat. Az, hogy az 50 fős követelmény teljesül-e, az anyagból nem derül ki.
Hogy mi szükség volt minderre, a jegyző munkaterhét mennyire jelentősen haladta meg ez, illetve, hogy a táblázatkészítés megért-e majd' 600 ezer forintot, nehéz eldönteni.
