Most már a minisztérium is élhető Fertő tavat akar

Azáltal mindenképpen jobb a mostani kiírás, hogy nem épül meg a sokat vitatott szálloda, illetve az apartmanházsor – szögezte le a Hírklikknek Major Gyula. A Fertő tó magyar partját érintő beruházásról az Átlátszó számolt be részletesen. A civilek 2019 óta küzdenek a kormánnyal egy korábbi elképzelés miatt, amelyből aztán végül visszatáncoltak, de a tervekről nem mondtak le teljesen.

„A fő kifogás a korábbi beruházással kapcsolatban az volt, hogy a mederbe és a partra is építkeztek volna. Jogilag is aggályosak voltak, természetvédelmileg pedig még inkább. Ugyanakkor az még nem tiszta számunkra, hogy mi lesz például a lebontott cölöpházak helyén. Jelenleg úgy tűnik, hogy az parlagon marad. Legalábbis az eddig ismert tervek alapján nem látszik, hogy mit szeretnének, vagy terveznének-e bármit” – folytatta az új tervek értékelését a Fertő Tó Barátai Egyesület elnöke, aki egy további apró örömteli érdekességet is észrevett az új dokumentációval kapcsolatban. Most már a minisztériumi szövegben is az „élhető Fertő part” kifejezés szerepel, ami 2019 óta jelszava az egyesületnek. „A jövőben szívesen látjuk Lázár Jánost, támogatóink, és aktivistáink között” – tette hozzá az elnök.

A pozitív fejleményeken túl, azonban minden aggodalmuk nem szállt el. Major Gyula felhívta a figyelmet arra a furcsaságra, hogy úgy írták a közbeszerzést, hogy nincs elfogadott koncepció vagy terv az építkezésről, beruházásról. Így mire fog a közbeszerzésen induló ajánlatot adni? Mi van, ha befutó a terveire nem kapja meg majd a szükséges engedélyeket? – vetette fel a kérdést, amiből akad még szép számmal. Beszámolt arról is, hogy az ökocentrumnak sem tudnak teljes mértékig örülni, hiszen számtalan bemutatótér van a Fertő partján a magyar oldalon is, amelyek nincsenek kihasználva. „Nincs igazán olyan szakember, aki méltóan tudná kezelni azokat. Erre most épüljön még egy? Nem tudni, miért. Csak azért, hogy nagyobb legyen a beruházás? Ezt fölépíteni tehát feleslegesnek tartjuk” – ismertette az elnök.

Major Gyula felidézte az UNESCO október elején az osztrák oldalon, Winden am See-ben tartott meghallgatását, ahol a szervezet azt a határozott kérést fogalmazta meg a magyar kormány felé, hogy „a tervezésbe a kezdetektől fogva vonják be”. Hogy bevontak-e bárkit is, azt azonban nem tudni. „Minket nem kérdeztek meg. Úgy tudom, a Greenpeace-t sem. A Fertőrákosi Yacht Club elnökénél sem érdeklődtek. A cölöpház tulajdonosok egyik képviselője sem tudott beszámolni megkeresésről” – sorolta Major, kik véleményét nem kérték ki az új kiírás megszületésekor. Az elnök felidézte, hogy korábban Barcza Attila, a térség fideszes országgyűlési képviselője azt közölte vele, ne várják el, hogy a kormány 65 ezer emberrel egyeztessen. Annyival ne is, de a főbb szervezetek és érintettek képviselőinek bevonását azért meg lehetne oldani – válaszolta erre akkor Major. „Össze lehetne állítani egy közös véleményhalmazt, amiből dolgozni lehetne. De erre gyakorlatilag nem látszik hajlandóság a kormány vagy a beruházó részéről” – mondta, majd hozzátette, az sem látszik, hogy az UNESCO képviselőit bevonták-e. „Semmi nem látszik. Magyar módra nem átlátható a dolog. Mi úgy véljük, hogy ha a tervezés is a beruházó feladata, neki már nem lesz érdeke, hogy az UNESCO-t is bevonja, hiszen az plusz időbe és plusz pénzbe kerülne, ha egy új tárgyalópartnerrel kellene egyeztetnie. Az lett volna a normális, ha az UNESCO és a civilek bevonásával készül egy koncepció, és azt kapja meg a tervező. Ez lett volna a racionális megoldás, de valahogy itt ez nem működik” – nyilatkozta Major Gyula, aki szerint így kétesélyes, mit lép erre majd a nemzetközi közösség.

A civil szervezeti vezető arra is felhívta a figyelmet, hogy egyelőre még az sem teljesen egyértelmű, ki lesz a beruházó, mert a korábbi cég, a Sopron-Fertő Turisztikai Nonprofit Zrt. megszűnt. Talán a minisztérium lesz az.

A jövőt illetően Major Gyula elmondta, hogy mi most az érintett civil szervezetek legfőbb projektje. „Van egy dédelgetett álmunk, illetve ez most már szervezés alatt van. Fiatalokat szeretnénk bevonni a témába, és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemmel karöltve szeretnénk egy kurzushetet tartani építész fiataloknak. Tőlük várunk ötleteket, hogy az általunk kritikusnak vélt elemeket hogyan lehetne kivédeni, hogy lehetne alternatív megoldásokat felépíteni, mit lehetne a beruházótól kérni. Ez technikailag egy elég komoly vállalás. Február második felére tervezzük, akkorra kaptunk időpontot az egyetemtől. Jelenleg folyik a szervezése. A szervezők között helyet foglal többek között Litkai Gergely, a Greenpeace és a Tájvédelmi Szövetség is” – ismertette az elnök. A projekttel kapcsolatban elmondta, hogy reményeik szerint még nem lesz késő, hiszen a beruházás feltehetően addig még nem jut el olyan fázisba, hogy ne lehetne alakítani rajta. Ráadásul a cölöpházak területét a mostani kiírás nem is érinti, az egyelőre mindenképpen parlagon marad. Ott szabad teret kaphatnak az ötletelésre az építésznövendékek.

Zárásként megkérdeztük Major Gyulát arról is, hogy tényleg osztrák üzleti körök biztatására végzi-e a munkáját, hiszen Lázár János korábban ezt állította. „Ezt a kritikát 2019 óta már többször is megkaptuk. Sajnos nem. Eddig mikroadományokból gazdálkodtunk, és nem igazán dúskáltunk a pénzben. Most szerencsénk van, mert uniós támogatást kaptunk. Igaz, még meg sem érkezett a pénz, de azt már most látjuk, hogy a terveinkre nem lesz elég. Mindenesetre a szervezetünk szintet lép” – vetítette előre az elnök. Kitért azonban arra is, hogy a sanda összeesküvés-elmélet más aspektusból is sántít: valójában az osztrák üzleti körökkel is vita van a Fertő tó védelme ügyében. „Az UNESCO-s egyeztetésen kiderült ugyanis, hogy az osztrák oldalon is vannak vitatott témák. Tizenkét civil szervezet képviseltette magát azon a meghallgatáson, s különböző témákat vetettek fel, például a vízvisszatartást vagy a kórházépítést. Nagyobb partszakasz, értelemszerűen nagyobb a problémakör, amit kezelni kell” – ismertette Major Gyula.