Mostohazám

Azzal kezdte a tisztelt troll, hogy a képességeimet miért nem a haza javára hasznosítom. Írtam neki, hogy ami képességem van, azt mind a haza javára igyekszem hasznosítani. Azt szeretném ugyanis, hogy a hazám jobb hely legyen annál, mint amilyen most.

Azt válaszolta a troll, hogy én a haza árulóit szolgálom. Azokat, akik eladják Magyarországot, kiszolgáltatják külföldi érdekeknek. Írtam neki, hogy idézzen tőlem egy ilyen példát. Egyetlen árva félmondatot, ami igazolná, hogy valakinek a szolgálatába szegődtem.

Példát nem hozott, honnan is hozott volna. Ehelyett megírta, hogy ez a mostani kormány a nemzet érdekeit szolgálja és mindenki, aki őket támadja, a magyarok ellen van, és rosszat akar a nemzetnek. Azt írtam erre, hogy én is a magyar emberekért írok. Mert szerintem a magyar embereknek az az érdekük, hogy ez ország ne olyan legyen, mint amilyenné a mostani vezetői tették. És még kevésbé olyan, mint amilyenné tenni szeretnék.

Miért, milyen ez az ország, kérdezte a troll.

Bátorításnak vettem a felszólítást, azt gondoltam, talán tényleg érdekli, amit válaszolok. Hogy milyen ez az ország? Bezárkózó, múltba néző hátrafelé nyilazó, írtam válaszként. Mindenkiben ellenséget sejtő, saját démonaival harcoló. Árvalányhajas, avítt, rosszkedvű. Ha nincs ellensége, keres magának. Bűnbakot kreál, ellenséget sejt mindenütt, ahelyett, hogy együttműködne másokkal.

Nem szabad behódolni másoknak, így a troll. Nem szabad és nem is kell, válaszoltam. Érvényesíteni kell az ország érdekeit. Az országnak az az érdeke, hogy szövetségeseink legyenek és barátaink. Hogy ne legyünk lesajnált páriái Európának. Ez a magyar emberek érdeke.

Tekintélyre van szükség, írta a troll.  

A tekintélyt nem követelni kell, válaszoltam, hanem kiérdemelni.

Itt hagytuk abba, mert erre már nem írt semmit. Remélem, nincs baja, csak érdemei elismerése mellett, áthelyezték más fontos beosztásba.