Nagy kérdés, tudott-e Orbán és Varga Kásler körleveléről

„Rég láttam az egészségügyet ennyire áttekinthetetlennek, zavarosnak, sem orvos, sem beteg nem igazodik el ebben a meghirdetett újranyitásban” – fogalmazott Kökény Mihály aki szerint egyszerűen nem világos, hogy milyen szabályok mentén indulhat újra az ellátás. A legfőbb problémát – a szakrendeléseknek, a háziorvosoknak, a kórházigazgatóknak – az éjnek idején, elektronikusan szétküldött, nagyon homályosan megfogalmazott miniszteri levél kreálta. A homályt fokozza az is, hogy a tisztifőorvos ugyancsak némileg ellentmondásosan taglalja az újranyitást. Az egyik nap hozzáad, a másik nap elvesz belőle valamit.

Egy körlevél nem jogforrás!

„De különben is, egy körlevél semmilyen módon nem jogforrás!” – szögezte le Kökény.  „Kiváltképpen akkor nem, ha az ellátó rendszer egészét, a betegek sorsát érinti, ekkor nyilvános jogszabályban kell kihirdetni a kötelezettségeket, teendőket” – fűzte hozzá. Feltette a kérdést: ha meg tudják csinálni, hogy naponta X számú rendeletet közzétesznek a Magyar Közlönyben, akkor miért nem tették közzé ezt jogszabályként? Miért egy nehezen értelmezhető, az éj leple alatt, elektronikusan szétküldött körlevélben kell tájékoztatni az érintetteket?”

Gondolja, hogy Kásler Miklós a saját szakállára tette ezt? Hogy, mint egy elszabadult hajóágyú, a kormányfő, a többi kormánytag, sőt, az operatív törzs tudta nélkül intézkedett ilyen módon? – tettük fel a kérdést. „A választ erre nem tudom, de azt látom, hogy soha nem volt ennyire inkompetens az államigazgatás, azt pedig tudom, hogy az EMMI-ből is már rég elmentek a jó szakemberek” – mondta. Mint kifejtette: „maradt a lojális klientúra, a feltehetően sokszor szakértelem nélküli, felkapaszkodó hatalomtechnikusok”. Kökény szerint, egyébként még az sem kizárt, hogy Kásler környezetéből találta ki valaki, hogy egyszerű kommunikációs formaként küldözgessen a miniszter utasításokat éjszaka, elektronikus levelekben.

„Nagy kérdés persze, hogy mit szól ehhez az igazságügyi tárca és a Miniszterelnöki Hivatal, amelyeknek koordinálni kellene az ilyen lépéseket” – vetette fel a volt miniszter. Mint mondja, az sem világos, vajon az ilyen utasítások megfordulnak-e az operatív törzsben. A maga részéről, elképzelhetőnek tartja, hogy csak annyiban foglalkoznak az operatív törzsben vele, hogy eldöntött tény, miszerint május 4-től indulhat majd újra a szakrendelés, a fogászati ellátás és a háziorvosi rendszer, ám a részletek a számukra sem voltak ismertek. 

Teljes a káosz

„Tejes a káosz, s nem csak az EMMI-ben” – hívta fel a figyelmet Kökény, aki emlékeztetett arra, hogy először azt mondták: legyen hozzáférhető az ellátás a korábban várakozásra késztetett betegek számára. Merthogy emlékezzünk csak: márciusban szintén egyik percről a másikra jött az ukáz, hogy minden halasztható, nem sürgősnek minősített beavatkozást, ellátást későbbre kellett eltolni. Már ennek értelmezéséből is volt számtalan baj. Sok betegnél állapotromlás következett be, esetenként tragédia történt. Most pedig az egynapos sebészet, a fogászatok és a szakrendelések újranyitásánál nagyon ellentmondásosan fogalmazták meg a körülményeket.

Kökény példaként említi, hogy előírták: csak negatív vírusteszttel fogadhatnak beteget a szolgáltatók, de arról nem szólt a fáma, hogy ki végzi el ezeket a teszteket. Mondták, hogy a mentősök, majd, hogy mégsem ők. Hogy a háziorvos rendeli el. Vagy mégsem? Azt sem lehetett tudni, ki állja a tesztek számláját, ami darabonként több tízezer forint. Sok minden továbbra sem világos, csak az, hogy ha a magánellátásban veszi igénybe a szolgáltatást a beteg, vagy esetleg gyorsítottan szeretné az ellátást az államiban, akkor magának kell fizetnie a tesztet. Az pedig például még csak nem is jogszabályból vagy miniszteri körlevélből derült ki, hanem a szakmai testülettől származó információként tudták meg a fogorvosok, hogy mégsem kell tesztelni. Egy kérdőív alapján, ők maguk eldönthetik, elvégzik-e a beavatkozást vagy sem – ezt a végül visszavont körlevélben még nem tették lehetővé.

A kapkodás oka

Hogy ennek mi lehet az oka? Kökény valószínűnek tartja, hogy még mindig van egyfajta kapacitáshiány, mert teszt már van elég. „Az az érzésem  bár információm nincs róla –, hogy a kapkodás mögött az is állhat, hogy a tisztiorvosi hivatal sincs tisztában azzal, milyen tesztekkel, milyen eszközökkel végzik ezeket a vizsgálatokat” – szögezte le.

Önmagában az egészségügy helyzete nehezen áttekinthető. Már régen meg kellett volna csinálni azt, amit most négy egyetem elkezdett, az országos reprezentatív tesztelést, hogy kiderüljön a lakosság átfertőződöttsége. Ám ebben is van szép számmal furcsaság: egyrészt, hogy nem az EMMI, hanem a Palkovics-féle ITM finanszírozza és a Semmelweis Egyetem – koronavírus-járvány-ügyben egyre többször megszólaló, bár feltehetően, ebben szakképesítéssel nem rendelkező – vezetője, a kardiológus Merkely Béla menedzseli. Az EMMI semmilyen szerepet nem visz ebben. Emögött állhat egyfajta vetélkedés is, lehet, hogy hatalmi berkekben szintén elégtelennek látják Kásler és társai teljesítményét.

„A legnagyobb baj azonban továbbra is az, hogy csak találgatunk, tapogatódzunk, márpedig az alapvető feltétel – ahogy például az osztrákoknál vagy a németeknél látjuk – a hiteles, korrekt, mindenre kiterjedő nyilvános tájékoztatás. „De hát tudjuk, hogy az információ maga a hatalom, és Orbán azt nem fogja kiengedni a kezéből”.