Nagy Márton: aki válságot tankönyvből akar kezelni, az vert helyzetben van

Mindezt abból a riportból tudhatjuk meg, amelyet az Index készített, mikor egész napos útjára elkísérte Nagy Mártont. 

Bár az eredeti terv az volt, hogy az újságíró és a miniszter közösen indul a Gazdaságfejlesztési Minisztérium elől,  de reggel a változás mellett döntött a tárcavezető: kihasználta a lehetőséget, és ő vitte a gyermekét az óvodába. Így a miniszteri kabinettel külön indultak útnak azzal, hogy majd Debrecenben, az úti céljuknál találkoznak. 

Csakhogy az élet közbeszólt, a miniszteri autó viszonylag jelentős tempónál durrdefektet kapott az M3-on. A nagy ijedtség mellett, nem is tudták azonnal folytatni az útjukat, így az újságíró a miniszteri kabinettel türelmesen várt az első programhelyszínen, az ITK Holdingnál. Mikor Nagy Márton megérkezett, a durrdefekt okozta „élményt” úgy összegezte: „azért ez kemény volt”.

Aztán folytatódott az élet, Kossa György, az ITK Holding elnök-vezérigazgatója részletesen bemutatta a vállalatát, amely 2002-ben alakult, de jogelődje már több, mint két évtizede foglalkozik járműfejlesztéssel, közlekedésintegrációval, infokommunikációval és ingatlanmenedzsmenttel. 

A miniszter a korábban említett okok miatt meglehetősen feszülten érkezett az első helyszínre. A megbeszélésen Kossa György részletesen ismertette a vállalata fejlődését és az energiaválság által okozott nehézségeket. A minisztertől kemény keresztkérdéseket kapott, még ha azok nem is túl sűrűek, de annál keményebbek és nehezebbek voltak. A gyárban sem maradtak adósok, határozottan vázolták Nagy Mártonnak azokat a kormányzati döntéseket, amelyeket a piac mérsékelt örömmel fogadott. 

Míg a miniszteri kocsi a szervizben volt, közösen az ITK iskolabuszával folytatták az útjukat a debreceni egyetemre. Az úton kiderült, a miniszter két dologért biztosan rajong: a családjáért és gazdaságpolitikáért. és, hogy „a miniszteri pozíciót az ember nem választja. Ha oda kerül valaki, hogy így dönthet, és meg is van rá a képessége, kötelessége elvállalni, ráadásul engem Orbán Viktor hívott meg a kormányába, amelyet különösen nagyra értékelek és megtisztelő számomra”. A debreceni egyetemen a rektor, Szilvássy Zoltán és Bács Zoltán kancellár részletes beszámolót adott az ottani diákéletről, az oktatás jövőjéről. Majd Nagy Márton tartott előadást, pontosabban órát az egyetemen. Miután megköszönte a bemutatását, egy nagyon fontos dolgot leszögezett: a bemutatásából egy meglehetősen lényeges dolog kimaradt. Ugyanis negyedévesen kezdett el nyolc órában dolgozni, és ötödévesen „nagyon nagy hézagokban” járt csak az egyetemre. „Ez nem azt jelenti, hogy minden hallgatóknak is így kell tenni, sőt, bízom benne, hogy azóta sokat javult az egyetemek színvonala. De eléggé untam az egyetemet, és szociális okokból is dolgoznom kellett. Azzal, hogy az egyetem alatt dolgoztam, óriási előnyre tettem szert. Úgy tudtam diplomát szerezni, hogy közben egyetemi oktatóknak tudtam már segíteni munkájukban. Higgyék el, mindig lehet még több tudásra szert tenni.” Azt is mondta, a most közgazdaság tudományt hallgatók legnehezebb próbatétele, hogy sűrűn érkeznek a válságok. A világjárvány után pár éven belül bekövetkezett egy energiaválság. „Az elmúlt 22 éves karrierem alatt olyan recessziót, mint ami most zajlik, nem éltem meg. Az energiaválság, amiben vagyunk, ha mondhatom így, egy nagyon különleges dolog. Egy pozitívuma az, hogy a válságokból lehet tanulni” – fogalmazott a miniszter, aki kiemelte: ugyanolyan válságok nem ismétlődnek meg, de vannak mintázatok, amelyeket ilyenkor tapasztalunk, ugyanúgy néznek ki. Szerinte aki válságot tankönyvből akar kezelni, az vert helyzetben van.

„Amit most önök itt tanulnak, amögött a logikai menet a legfontosabb. Itt azt kell megérteni, hogy mi, miért történik” – emelte ki. Szerinte a rendszerváltás óta nem volt Magyarországnak ilyen nehéz éve, mint a 2022-es év volt, és az a tény, hogy az országban nem lett végül egy soha nem látott katasztrofális gazdasági válság, az a miniszterelnök és a kormány teljesítményét mutatja. Majd felhívta a figyelmet arra, hogy „ennek a válságnak az eredete az energia kérdése. Ez egy kínálati sokk, de a recesszió, amit az egyetemeken tanítanak, annak a jelentős keresleti hatását mutatja be. Ez azért nehéz, mert egy kínálati sokk esetén a monetáris és fiskális politika tehetetlen, mert a megoldókulcsok, amelyeket alkalmaznak, nem erre lettek kitalálva” Ebből adódóan alakult az ki, hogy a mostani történelmi inflációs adatok jelentős részét importáljuk – jelenleg ez két és félszer nagyobb lett.

Felhívta a figyelmet, hogy ugyanazért a mennyiségű energiáért 10 milliárd euróval többet fizet Magyarország. Ráadásul a mostani számítások szerint 2023-ban még 5 milliárddal növekszik az ország energiaszámlája. Az uniós források kohéziós alapja nagyjából 20 milliárd euróra rúg, ennyit kap Magyarország hét év alatt, „itt két év alatt vesztettünk 15 milliárd eurót. Ezzel állunk szemben” – összegezte. A miniszter ezt követően kifejtette, hogy mennyit bukott az ország a növekedésben. Itt azt a megállapítást vonta le, hogy a nemzetközi elemzések szerint 2022-ben és 2023-ban 3674 milliárd forint veszteség látható, aktivitás alapon.

Arról is beszélt, hogy a koronavírust követően tapasztalható inflációnak a természete a háborúval megváltozott. „Hiszen nagyon jól látható, hogy az infláció folyamatosan nő, de először a keresleti hatások miatt. Majd a hajtóerő teljesen megváltozott. És ez egy figyelmeztetés volt, hogy meg kellene változnia a gazdaságpolitikának, ami erre reagál. Ha valaki érti a válságok természetét, akkor meg kell értenie, hogy amikor a kínálat kezdi felnyomni az inflációt, akkor erre máshogyan kell reagálni” – hangsúlyozta Nagy Márton, majd kifejtette, hogy amikor keresleti infláció volt, akkor a gazdaságpolitika behúzta a kéziféket, de amikor kínálati probléma lett a háború után, arra már nem lehet ugyanúgy reagálni. „Egy megszorító politika egy ilyen dologra nem megfelelő” – emelte ki a miniszter, aki hozzátette: az infláció várhatóan folyamatosan csökkenni fog.

Aztán az utat folytatták a a Debreceni Egyetemi Ipari Parkba az iskolabusszal, mert „Egyelőre most még abban jobban bízom. Remélem ez estére feloldódik bennem, és hazajutunk”. 

A Debreceni Egyetemi Ipari Parkot az egyetem rektora, kancellárja és Kósa Lajos országgyűlési képviselő mutatta be. Jelenleg ez az ország egyetlen egyetemi ipari parkja, ahol a kutató-fejlesztő, szaktanácsadási, illetve szolgáltató tevékenység mellett itt az oktatás gyakorlati oldala is bemutatható, továbbá nemzetközi szinten is jelentős innovációs technológiai platform kialakítására ad lehetőséget.

Nagy Mártonra este egy államtitkári értekezlet várt még Budapesten. Egy feladata maradt: újra megbízni és beszállni a saját kocsijába. A hazavezető úton már semmilyen emlékezetes és érdemleges dolog nem történt.