Nagyobb szigort vár az Európai Parlament Oroszországgal és Kínával szemben
Az Európai Parlament két fontos külpolitikai kérdésben is megfogalmazta álláspontját: az egyik az Oroszországhoz, a másik pedig a Kínához fűződő viszonyt érintette.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán tartotta meg az unió helyzetét értékelő State of the Union című beszédét. (Magyarul itt olvasható.)
Bár az elnök nagy hangsúlyt fektetett az EU stratégiai autonómiájának hangsúlyozására, Oroszországról egyáltalán nem beszélt, Kínáról pedig csak érintőlegesen, általában egyként kezelve a távol-keleti térséget. Egy javaslatot ígért a kényszermunkával előállított termékek betiltásáról az európai piacon.
Az EP képviselők azonban mindkét országgal kapcsolatban nagyobb határozottságot várnak – írja az Euronews.
Putyin rendszere tekintélyelvű kleptokrácia
A Parlament szerint az uniónak gátat kell szabnia az agresszív orosz politikai törekvéseknek, és elő kell készítenie a jövőbeli demokratikus Oroszországgal folytatandó együttműködést.
„A Parlament az unió és Oroszország közötti kapcsolatokat értékelve kiemeli, hogy különbséget kell tenni az orosz nép és Putyin elnök rezsimje között. Az utóbbi ugyanis egy egész életére hivatalban maradó, oligarchák által körülvett elnök által vezetett stagnáló, tekintélyelvű kleptokrácia" – jelentették ki a képviselők a 494 szavazattal, 103 ellenszavazat és 72 tartózkodás mellett szerdán elfogadott állásfoglalásban.
Fel kell számolni az energiafüggőséget
Az unió keleti szomszédságában tapasztalható orosz agresszió és befolyásnövekedés kapcsán a képviselők szerint az uniónak továbbra is támogatnia kell az úgynevezett keleti partnerség országait, például Ukrajnát vagy Grúziát, felhívva a figyelmüket az európai típusú reformokra és az alapvető szabadságjogokra. Ezek a reformok az oroszországi demokratikus folyamatok támogatottságára is ösztönzőleg hathatnak.
Az állásfoglalás szerint fel kell számolni az unió függőségét az orosz földgáztól, kőolajtól és egyéb nyersanyagoktól, legalábbis addig, amíg Putyin elnök hatalmon van.
Az európai zöld megállapodás és az új energiaforrások kulcsszerepet játszanak majd ebben.
Orosz oligarchák vagyonának nyomában
A képviselők szeretnék, ha az unió nyilvánosságra hozná és leállítaná az Oroszországból áramló illegális pénzeket, és leleplezné azokat a vagyonokat, amelyeket az orosz rezsimhez közelálló autokraták és oligarchák az unió tagállamaiban rejtettek el. A Parlament kéri, hogy az unió alakítsa ki az ehhez szükséges képességet.
A képviselők végül kérik, hogy az unió készüljön fel arra, hogy nem ismeri el az orosz parlamentet, ha a 2021. szeptemberi választásokat a demokratikus elvek és a nemzetközi jog megsértésével tartják.
„Ha az eheti orosz választásokon bebizonyosodik a csalás gyanúja, akkor az uniónak nem kellene elismernie az orosz Dumát, és kérnie kellene annak felfüggesztését a nemzetközi parlamentáris gyűlésekben, többek között az Európa Tanácsban” – jelentette ki a szavazás eredményének ismeretében a litván Andrius Kubilius, a téma jelentéstevője.
Kína: kölcsönös szankciók szorításában
Az EU-nak egyeztetnie kell Kínával az éghajlatváltozáshoz vagy egészségügyi válságokhoz hasonló, globális problémák kezeléséről, de közben az emberi jogsértésekre is rá kell mutatnia – áll a Kínával kapcsolatos dokumentumban.
A csütörtökön 570 szavazattal, 61 ellenszavazat és 40 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban a Parlament a kínai kapcsolatokra vonatkozó új uniós stratégiát vár. Ehhez hat fő irányt jelöl ki: együttműködést a globális problémákkal kapcsolatban, szerepvállalást a nemzetközi normák és az emberi jogok terén, az uniós kockázatok és sebezhetőségek beazonosítását, partnerségek kiépítését a hasonló gondolkodású országokkal, az uniós stratégiai autonómia előmozdítását, és az alapvető európai érdekek és értékek védelmét.
A képviselők felkérik Kínát, hogy engedje be területére a koronavírus eredetét és elterjedését feltáró független vizsgálatot, de arra is, hogy Kína számolja fel a parlamenti képviselők és az uniós intézmények elleni szankcióit. Ellenkező esetben a Parlament az együttműködési megállapodások ratifikálást fogja megtagadni.
„Nem viselkedhet naivan az EU Kínával szemben"
A Parlament emellett határozottan elítéli, hogy a kínai kormány politikai nyomást gyakorol azokra a nemzetközi vállalatokra, amelyek a kényszermunka-táborok miatt megszüntetik ellátási láncuk Hszincsianghoz kapcsolódó részeit. A technológiai kérdésekről szólva, az EP szerint a biztonsági előírásoknak nem megfelelő vállalatokat ki kell zárni az 5G és a 6G hálózat fejlesztéséből.
Az állásfoglalás végül felhatalmazást – és az azzal járó forrást – kér az unió Külügyi Szolgálata számára ahhoz, hogy egy, a távol-keleti régióval foglalkozó stratégiai kommunikációs munkacsoportban kezelni tudja a Kínából származó dezinformációt. Eddig ilyen ugyanis csak Oroszország viszonylatában működik.
„Nem viselkedhetünk naivan Kínával szemben. Ugyan Kína fontos kereskedelmi partnerünk, de berendezkedését tekintve, az életmódunkat és a liberális világrendet megkérdőjelező rivális is. Az általa kínált gazdasági előnyök nem vakíthatnak el annyira, hogy szemet hunyjunk a Kínai Kommunista Párt nagyra törő politikai céljai, egyre határozottabban képviselt külpolitikája, és a hszincsiangi és hongkongi elnyomás felett” – hívta fel a figyelmet a jelentéstevő, a belga Hilde Vautmans.
A Fidesz EP-képviselői és a jobbikos Gyöngyösi Márton egyik kérdésben sem szavaztak a parlament honlapján megtalálható információk szerint. A jelenlévő DK-s és a két momentumos képviselő mindkettő állásfoglalást támogatta. Ujhelyi István az MSZP EP-képviselője az Oroszországgal kapcsolatosat támogatta, a másik szavazáson nem vett részt.
