Nagyot bukhatnak a nyugdíjasok és kevesebb jut oktatásra is
Az egészségügy lehet a nyertese a következő éveknek, az oktatásra és a nyugdíjakra arányaiban kevesebb forrás jut majd – derül ki a kormány konvergencia-programjából, amit a héten küldtek meg az Európai Bizottságnak.
Az egészségügyre a GDP 4,9 százalékát költötték, ez idén 5,1 százalékra nő, 2030-ra pedig már 5,4 százalékot terveznek. Az ápolási kiadások is nagyobb szeletet hasítanak ki a költségvetésből, 2020-ban 0,7 százalékról tíz év múlva 0,8 százalékra emelkedik, ami százmilliárdos nagyságrendű növekményt jelent.
A nyugdíjkiadások viszont arányaiban zsugorodnak: 2016-ban még a büdzsé 9,7 százalékát tették ki, idén kereken 9 százalékot, 2030-ban pedig 8,4 százaléknyi résszel kalkulál a kormány, igaz, ebbe nincs beleszámolva a szóban már megígért 13. havi nyugdíj, amit négy lépcsőben, a jövő év elejétől kezdve kapnának meg a nyugdíjasok, ami 2024-től 300 milliárd forintos pluszkiadást jelent.
– Jelenleg az ország népességének 20 százaléka nyugdíjas, 2030-ra 24 százalék lesz nyugdíjaskorú, ami 300 ezerrel több nyugellátottat jelent – magyarázta a Blikknek Farkas András, a nyugdijguru.hu alapítója, aki szerint az szinte kizárható, hogy a jelenlegi nyugdíjasok nyugdíjába belepiszkálnának, inkább a leendő nyugdíjasok aggódhatnak. – A korhatáremeléstől a nyugdíjplafonig sok minden elképzelhető – sorolta a szakember.
Az oktatás is egyre kisebb hányadot kaphat a GDP-ből: 2016-ban 3,6 százalék volt, idén 3,4, 2030-ra pedig már csak 3,3 százalék jut. Az érdek-képviseleti vezető szerint Nyugaton ennél jóval többet, öt százalék körül költenek az oktatásra.
– Súlyos jövőt sejtetnek ezek a számok, mivel a kiadások legnagyobb eleme a bértömeg – mondta Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke, aki szerint tovább fokozódhat a tanárhiány az iskolákban, ami jelenleg is égető probléma.
A kormány a járvány miatt három százalékos gazdasági visszaeséssel, 5,6 százalékos munkanélküliséggel és 3,8 százalékos költségvetési hiánnyal számol ebben az évben. A keresetek pedig a korábbi évek tíz százalékos növekedései helyett, csupán 2,2 százalékkal emelkedhet.
