Négy ügyben is kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az Európai Bizottság

Négy ügyben küldött hivatalos felszólítást Magyarországnak az Európai Bizottság, észrevételezve és kifogásolva egyes magyar jogszabályok szembenállását az uniós joggal – írja az Euronews.

Kifogásolja a Bizottság az élelmiszerekre és egyes drogériai termékekre vonatkozó úgynevezett árrés-stopot. A magyar kormány korábban a meglódult infláció megfékezésére egyes alapvető élelmiszeripari és drogériai termékek árának esetében a beszerzési és a fogyasztói ár közötti különbség mértékét legfeljebb tíz százalékban korlátozta. A Bizottság szerint ezek a jogszabályok sértik az áruk és a szolgáltatások szabad mozgásának alapelvét, illetve a diszkrimináció tilalmát. A Bizottság érvelése szerint a szabályozás arra kényszeríti a külföldi kiskereskedelmi cégeket, hogy veszteséggel értékesítsék az árrés-stop hatálya alá eső termékeket. Magyarország azzal érvel, hogy a beszerzési és a fogyasztói ár különbsége a kiskereskedők profitja, míg a Bizottság szerint ez nem veszi figyelembe a kiskereskedők költségeit, amelyek olykor meg is haladják a beszerzési ár tíz százalékát. A szabályozással Magyarország – a Bizottság szerint – hátrányosan különbözteti meg a külföldi kiskereskedelmi üzleteket és veszélyezteti a náluk dolgozók, jellemzően magyar állampolgárok munkahelyét.

A magyar szabályozás a Bizottság szerint sérti az augusztusban hatályba lépett új uniós irányelvet a média szabadságáról, illetve az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelvet. A Bizottság szerint a magyar állam korlátozza a médiatermékek gazdasági tevékenységét és a szerkesztői szabadságot, nem teljesíti a közmédiára, a médiatulajdon átláthatóságára, az állami hirdetések elosztására vonatkozó uniós szabályokat sem, amint kötelezettségszegésben van a médiahatóságra vonatkozó szabályok tekintetében is.

A Bizottság azt is kifogásolta, hogy a magyar állam egyetlen cégnek, az állami irányítás alatt álló OFFI Zrt-nek biztosít kizárólagos jogot arra, hogy államilag elismert hiteles fordításokat készítsen, ez a Bizottság szerint sérti a a szolgáltatások szabad mozgásának alapelvét, a szabad letelepedést és az átlátható közbeszerzésekhez fűződő jogokat is.

A negyedik kötelezettségszegési eljárás arra vonatkozik, hogy az Európai Bíróság ítélete alapján, tilos két EU-tagállam energetikai cégei között a jogvitákat választott bírósági eljárásban rendezni, hanem ezt a nemzeti bíróságokra kell bízni. A MOL és az általa irányított cégek a Bizottság szerint megsértették ezt a szabályt. Ez a leginkább jogi jellegű vita, miután egy EU-n kívüli nemzetközi szerződés, az Energy Charter Treaty (ECT) szabályai szerint ki lehet kötni ilyen választott bírósági eljárásokat, ezt a nemzetközi szerződést az EU is elfogadta, de az Európai Unió Bírósága utólag arra jutott, hogy két EU-tagállam között ne választott bíróság intézze a jogvitákat, mert ez aláássa az egységes uniós joggyakorlatot.

A kötelezettségszegési eljárás egyfajta párbeszédet indít a tagállam és a Bizottság között, a tagállamnak első körben két hónapja van választ adni arra, hogyan kívánja kezelni a Bizottság által felvetett problémákat. Amennyiben a párbeszéd nem vezet eredményre, a Bizottság az Európai Unió Bírósága elé viheti a kérdést.