Nem a kínai vakcinával van baj, hanem a magyar kormánnyal
A helyzet komolyabb annál, minthogy politikusokra lehetne bízni a megoldást. Hiába hazudják, hogy a szakemberekre támaszkodnak, a napnál is világosabb, hogy csak azoknak a szakembereknek a véleményére hallgatnak, akik azt mondják, amit ők hallani szeretnének. Hogy ami keletről jön, jó, ami nyugatról, az gyanús.
Igen, az oltásról van szó, vagy ismertebb nevén az oltakozásról, ahogyan azt az országos tiszti főorvos asszonyság volt szíves említeni. És most tényleg nem arról kívánunk vitatkozni, hogy melyik oltás jó, és melyik kevésbé, mert ehhez hozzávetőlegesen épp annyira értünk, mint Orbán Viktor. Magyarul: semennyire. Szakemberekre kellene bíznunk a kérdés kezelését, olyan hozzáértőkre, akiken nincs politikai nyomás, nem liheg a tarkójukba a miniszterelnök, a Fidesz, valamint minden rendű és rangú felkapaszkodott uraság.
Független, kizárólag a hivatásuknak megfelelni kívánó szakemberek okos gyülekezetének kellett volna már korábban is levezényelni a járvány elleni védekezést. Pártállástól, felekezeti hovatartozástól függetlenül. Olyanoknak, akik a politika elvárásait is meghallgatják, de nem vágják haptákba magukat, ha Orbán Viktor vagy bármelyik főmufti közelít feléjük. Mert a politikai szempontoknak is van létjogosultságuk, meg a gazdaságiaknak is, de egy beteg meggyógyításához orvosra van szükség, és nem politikusra, vagy nagyvállalkozóra.
Több mint tízezer ember halt meg azóta, hogy Orbán Viktor szeptember 16-án bejelentette: mindenki nyugodjon meg, aki megbetegszik, azt meggyógyítjuk. Ezt az ostobaságot persze már akkor sem lehetett komolyan venni, de nevetni mégsem tudtunk rajta, mert nagyon szomorú dologról árulkodott. Arról, amiről a 16 ezer, többségében fölöslegesen és a szükségesnél drágában megvásárolt lélegeztetőgép, valamint azok a százmilliók szóltak, amelyeket a védekezés ürügyén értelmetlen projektekre pazarolt el a kormány.
A kínai vakcinával nem az a baj, hogy nem jó, hanem az, hogy az emberek nem bíznak azokban, akik azt állítják, hogy jó. Oda a bizalom, különösen, amióta kiderült, hogy Orbán Viktor a hatvanon felüli idős embereknek szánja a Kínából érkező oltóanyagot. Azt a vakcinát, amelyet az Európai Unióban meg sem próbáltak engedélyeztetni, és amellyel Kínában éppen a hatvan évnél idősebb embereket nem oltották be.
A bizalmat kellene helyreállítani, de ez persze nem megy egyik napról a másikra. Már csak azért sem, mert itt nemcsak az oltásról van szó, hanem minden másról. A kormányzati szintre emelt, kommunikációnak kinevezett kamuzásról, legyen szó a Magyar Tudományos Akadémiáról, a CEU-ról, vagy, mint legutóbb, a színművészeti egyetem megszállásáról és megsemmisítéséről. Ez a hazugságcunami vetül rá a mostani oltásra, ezért nem hisznek az emberek még abban sem, amiben esetleg hihetnének. (Nem sok ilyen van). Az pedig már a cinizmus teteje, hogy aki szólni merészel a hazugságok ellen, arra rögtön rásütik, hogy a magyar emberek ellensége és a vírusnak drukkol.
Kikérjük magunknak. Mi már akkor is Magyarországnak drukkoltunk, amikor az akkor még fiatal, liberális és istentagadó Orbán Viktor arról beszélt, hogy az idősek felélik a fiatalok jövőjét.
