Nem lehet megjósolni, hogy Magyar Péter meddig fog tudni kormányozni

Magyarország fáziskéséssel követi a Nyugatot, ahogy a politológus fogalmazott, a szinkronitás figyelhető meg. Németország és Nagy-Britannia példáját említette, ahol a múlt század második felében hosszú ideig kormányozhatott egy-egy párt (Helmut Kohl CDU-ja és Margaret Thatcher konzervatív pártja), azóta viszont inkább a váltógazdálkodás a jellemző. Nálunk is úgy indult a rendszerváltás – idézte fel Csizmadia Ervin –, hogy az első három ciklusban három párt kormányozhatott (előbb az MDF, aztán az MSZP, végül a Fidesz). Utána már nyolc évet kapott a szocialista-szabad demokrata koalíció, 2010 óta pedig a Fidesz immár 16. éve van hatalmon. Az elemző mindezt azzal magyarázta, hogy a választók kezdetben rendszeresen számon kérték a rendszerváltás két alapvető ígéretét, a jólétet és a szabadságot, ha pedig úgy érezték, a hatalom ezeket nem tudja garantálni, leváltották. A századforduló után viszont abban bíztak, ha több időt adnak egy kormánynak, akkor az beválthatja az ígéreteket, mostanra azonban újra erőteljesebbé vált a változás igénye. A Fidesz sikerét az segítette, hogy a rendszerváltó középnemzedék nem tudott megújulni, így a fiatalabbak – az akkori Fidesz akkor még ifjú politikusai – vihették tovább a lángot – folytatta Csizmadia Ervin. Napjainkban viszont a Fideszből jött Magyar Péter akarja megmutatni, hogy képes valóra váltani azokat a vállalásokat, amelyeket egykor a Fidesz tűzött ki célul, de 2010 óta egyre kevésbé törekszik rá. Óriási különbség – tette hozzá az elemző –, hogy a Fidesznek több mint tíz- évig kellett várnia arra, hogy egyáltalán kormányra kerülhessen, míg a Tisza Pártnak ez alig két év után sikerülhet. Többek között ezért sem lehet megjósolni, hogy – ha egyáltalán győznek – mennyi ideig maradhatnak hatalmon. Már csak azért sem, mert a 2026-os választás proteszt-szavazás lesz, és az még kérdéses, az esetleges új kormány mennyire tudja megvalósítani a változásokat – mondta Csizmadia Ervin.