Nem lesz mostanában magyar euró
A magyarok többsége még mindig azt akarja, hogy vezessük be az eurót, de a kormány hallani sem akar róla.
Már több, egykor Magyarországnál fejletlenebb ország, mint például Bulgária vagy Horvátország, tervezi az euró bevezetését a következő években. Magyarországon azonban várhatóan még sokáig marad a forint.
A 2004-es élcsatlakozó visegrádi országok eltérő utat jártak be az elmúlt másfél évtizedben. Az akkor relatíve fejletlen Szlovákia például a gyors euróbevezetés mellett döntött, így a kezdeti nehézségek után, gyorsabb fejlődési pályát írt le, mint Magyarország. Magyarország a 2004-es uniós csatlakozáskor arra vállalt kötelezettséget, hogy gazdaságát felkészíti a valutaunióra, és az eurót az első lehetséges időpontban be is vezeti. Korábban már több céldátum is volt a közös valuta bevezetésére. Az első ilyen dátum még az első Orbán-kormány idején, 2007 volt, de jelenleg nincs kijelölve euró-bevezetési időpont.
Orbán Viktor miniszterelnök egy sajtótájékoztatón azt mondta, hogy beláthatatlan következményei lennének annak, ha most bevezetnénk az eurót, mert az ország még nem áll készen rá.
Miközben tehát a magyar kormány jelenleg hallani sem akar az euró bevezetéséről, illetve az azzal járó gazdasági és politikai kötöttségektől, Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke egy év eleji konferencián arról beszélt, hogy Magyarország felzárkózása, fenntartható fejlődése a következő években csakis egy sikeresen működő euróövezet mellett folytatható. Elvileg tehát nem teljesen zárta ki az MNB vezetése az euró bevezetését.
A Népszava kérésére a Publicus Intézet készített felmérést arról, hogy a magyar lakosság körében milyen támogatottsága van az euró bevezetésének.
A felmérés szerint, a magyarok 37 százaléka utasítja el az euró hazai bevezetését, míg 51 százalék támogatja azt és 12 százaléka a lakosságnak bizonytalan, vagy nem kívánt válaszolni. Az euró ellen és mellett is sok komoly érv sorakozik fel, de a kérdéssel kapcsolatos bizonytalanság inkább politikai attitűdökre vezethető vissza. A törésvonal a kérdésben ellenzéki és kormánypárti vonalon egyértelműen tetten érhető, hiszen a Fideszre szavazók alig 31 százaléka támogatná a közös devizát, addig az ellenzéki szavazók 66 százaléka.
A bevezetés egyik legnagyobb akadálya nem más, mint hogy a magyar infláció középtávon az uniós értékre való mérséklése szinte esélytelen az Európai Központi Bank elemzői szerint. Ráadásul a forint árfolyama ingadozik az euróéhoz képest, és a fenntartható felzárkózási környezet megteremtéséhez Magyarországon stabilitás-orientált gazdaságpolitikára és széles körű szerkezeti reformokra lenne szükség. Vagyis jelen helyzetben, az eurózóna sem ölelné keblére Magyarországot, nem beszélve a politikai kockázatokról, amiket a magyar kormány unióellenes politikája jelent.
Az euróbevezetés halasztásának legfőbb nyertese a költségvetés, amely minden évben az uniós támogatások forintra átváltásával leértékelődési nyereséget realizál, illetve a jegybank, amely szintén jelentős leértékelődési jövedelemhez jut. Az euró bevezetésnek halogatása fáj viszont a lakosságnak, ugyanis minden behozott árú, energiahordozó ára emelkedik a forint gyengülése miatt.
