Nem operálnak, hanem boncolnak? Surányi a kormány válságkezeléséről!
Nem a munkahelyeket kellene védeni, hanem azokat, akik elveszítették a munkájukat! – nyilatkozza a Jelen hasábjain Surányi György egyetemi tanár. A volt jegybankelnök a hetilapban azt mondja, hogy a válság kezdetén minimális pluszforrást fordított a kormány közvetlen válságkezelésre, az egészségügyi dolgozók egyszeri jutalmazását, a lélegeztetőgépek vásárlását, az egészségügyi pluszkiadásokat költségvetésen belüli átcsoportosításokkal, elvonásokkal és az általános tartalék terhére próbálta megoldani.
Surányi György szerint, a kormány a válságkezelő csomag kezdetben a GDP legfeljebb egy-két százalékának megfelelő többletet mozgósított, ami nemhogy aktív keresletösztönzést és válságkezelést nem tett lehetővé, de inkább megszorító jellegű költségvetést körvonalazott. Ezzel párosul az elhibázott bértámogatási rendszer. félrevezetők a foglalkoztatási statisztikák, ezek miatt nem igazak a jövedelmekről szóló adatok sem – így elfedik a társadalmi és szociális feszültségeket.
Arra a kérdésre, hogy lehet-e valóság, hogy a hivatalos statisztikák szerint, Magyarországon a járvány kirobbanása után is csak 4.6 százalékos a munkanélküliség, Surányi azt mondja, hogy ez bizony „álomszerű” lenne. Csakhogy a valóság nem ilyen szép. A regisztrált munkanélküliek száma ugyan csak mérsékelten nőtt, ám a munkahelyet keresők 100 ezerrel többen vannak, mint egy éve. A valós helyzetet még jobban mutatja, hogy a teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma 250-300 ezerrel kevesebb. Ebből az is adódik, hogy amikor a statisztika azt mutatja, hogy 9,9 százalékkal emelkedtek a nominális bérek, akkor ez egy statisztikailag pontos, ám gazdaságpolitikailag és közgazdaságilag félrevezető szám. Látszólag öt százalék körüli reálbér-emelkedés volt, miközben a valóság az, hogy négy százalékos a csökkenés. Mégpedig azért, mert a 9,9 százalékos bérnövekedés az öt fő fölötti cégek, teljes munkaidőben foglalkoztatottjaira vonatkozik. Ha viszont a teljes bértömeget nézzük, amit az összes alkalmazottnak kifizetnek, akkor összességében stagnál a bértömeg. Van olyan, akinek valóban öt százalékkal nőtt a reálbére, de aki elveszítette az állását, vagy rövidített munkaidőben dolgozik, annak jelentősen is csökkenhetett a reálbére.
A helyzet megoldását Surányi György adóemelésben látja, amit egyébként a jelenlegi kormány 2010-ben már meg is tett. A pénzügyi szakember szerint, évi hatmillió forint jövedelem fölött átmenetileg érdemes lenne 9 százalékos szolidaritási adót bevezetni a munkavállalók körében. Ugyanekkor tízmillió forint árbevétel fölött a cégek is fizessenek plusz öt százaléknyi társasági adót. Surányi úgy véli, nem az önkormányzatokat kell megszorítani és ellehetetleníteni, amikor éppen ugrásszerűen nő a feladatuk a válságkezelés következtében – nyilatkozza a Jelen riporterének.
