Nem titkolhatja tovább a kormány a vízdíjszámítási adatokat
Ki kell adni a vízdíjra vonatkozó számításokat és javaslatokat, mert a bíróság első fokon meghozott ítélete szerint ezek nem számítanak döntéselőkészítő anyagnak. Így végre megtudhatjuk, hogy a miniszter részére milyen díjmegállapítással, változással kapcsolatos javaslatokat tett a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal (MEKH) – ismertette a keddi tárgyaláson hozott ítéletet Tüttő Kata.
A városüzemeltetését felelős főpolgármester-helyettes először levélben, majd közérdekű adatigényléssel próbált hozzájutni ezekhez az adatokhoz, de egyik esetben sem járt sikerrel. Így végül beperelte a hivatalt.
A MEKH azért őrzi féltve ezeket az adatokat, mert ezekből kiderül, hogy mennyi a vízszolgáltatás indokolt költsége az egyes víziközmű cégekre és szolgáltatási területekre lebontva. Így kiszámolható, hogy mennyi veszteség lenyelésére kényszerítette a kormány a szolgáltatókat a vízdíjak 2013-as befagyasztásával – írja a Népszava.
A tíz éve változatlan hatósági ár miatt a szolgáltatók bevételei már nem fedezik a hálózat, illetve egyéb infrastruktúra elemek karbantartásának, rekonstrukciójának és bővítésének költségét. Ezt egy ideig ellensúlyozták a külső – javarészt uniós – források révén induló fejlesztésiek, de mára már ezek hatása is kevés a hiány elfedéséhez. A víziközmű ágazat a csőd szélén imbolyog.
A vezetékek avulása nem csupán kapacitáshiányban, a sorozatos csőtörésekben, hanem az országszerte meglévő – esetenként 40-45 százalékos – hálózati vízveszteségben is látványossá vált.
A kormány a vízdíj befagyasztásával nem csupán a lakosság által fizetett árat tartotta mesterségesen alacsonyan, hanem a közületi, tehát az állami intézményeknek és a profittermelő cégeknek, így például az akkugyáraknak, erőműveknek és autómosóknak is fillérekért kell szolgáltatni a vizet. A főváros ebből származó vesztesége csak 2023-ban 10 milliárd forint – magyarázza Tüttő Kata, aki szerint nonszensz, hogy közpénzből finanszírozzunk vastagon nyereséges vállalkozásokat, illetve ezek vízdíjon keresztül történő támogatása miatt rohadjon le az egész ágazat.
Mint mondja, ezek az adatok egy kártérítési per alapját képezhetik, amit a kormány, illetve illetékes minisztériuma ellen indíthatnak. A végszámla sok tízmilliárd lehet, amit az államnak vissza kell fizetnie a víziközmű társaságoknak. Az energiaügyekben illetékes miniszternek ugyanis jogszabályi kötelezettsége lett volna ezen számítások alapján módosítani a vízdíjon, ami lehetővé tette volna a szolgáltatók részére a hatékony gazdálkodást.
