Németh Szilárd: a magyar háztartások fizették a legkedvezőbb európai rezsidíjakat novemberben
A magyar fogyasztók fizették a legkedvezőbb rezsidíjakat Európában novemberben, és vásárlóerő-paritás alapján is Magyarországon volt a legalacsonyabb a lakossági fogyasztók által fizetett földgáz és villamos energia átlagára – mondta a rezsicsökkentésért felelős kormánybiztos sajtótájékoztatón hétfőn Budapesten.
Németh Szilárd az Energie-Control Austria és a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) megbízásából készült, az európai fővárosok villamosenergia- és földgázárait bemutató nemzetközi ár-összehasonlító vizsgálat eredményeit ismertetve, elmondta: novemberben a földgáz lakossági átlagára Budapesten kilowattóránként (kWh) 2 ,56 eurócent volt, ami a felmérésben szereplő fővárosok között a legalacsonyabb. Az átlagot 20 meghaladó fogyasztás esetén csak Belgrádban és Zágrábban voltak olcsóbbak.
A magyar fogyasztók a rezsivédett árkategóriába tartozó átlagfogyasztás határáig a legalacsonyabb árat, kilowattóránként 9,31 eurócentet fizettek a villamos energiáért. Azok a háztartások, amelyek 20 teljes fogyasztottak az átlagos éves átlagfogyasztásnál, azok kilowattóránként 10,73 eurócentért juthattak villamos energiához, ami a második legkedvezőbb árú európai összehasonlításban Belgrád mögött.
A régiós fővárosokban a magyar ár többszörösen fizetik a fogyasztók rezsire – mondta, kiemelve Prágát, ahol a végfelhasználói árak a budapesti érték négyszeresét teszik ki.
Megjegyezte: a földgáz esetében tízből kilenc, a villamos energiánál pedig tízből nyolc háztartás a támogatott kategóriába esik.
Vásárlóerő-paritás alapján a magyar fővárosban mind a lakossági földgáz, mind a villamos energia átlagára a legalacsonyabb volt a vizsgált városok között. Egy kétkeresős család esetében pedig a rezsidíjak jövedelemarányosan Luxemburg után Magyarországon voltak a legalacsonyabbak.
A módszertanról szólva elmondta, a jelentésben szereplő árak tartalmazzák a rendszerhasználati díjat, az áfát, és az energiaadót is.
Jelezte: a nemzetközi felmérés eredményeit a Századvég egy európai országokra kiterjedő vizsgálata is alátámasztja. Magyarországon a megkérdezettek 7 százaléka válaszolt, hogy nem tudja megoldani a rezsiszámlák megoldását, szemben az előző 21 százalékos átlaggal.
Németh Szilárd beszélt arról is, hogy a magyar rezsivédelmi politikát folyamatosan támadják az Európai Unióból, és ennek „ vannak magyar kijárói is ”, mind a „régi” , mind az „ új baloldal ” részéről.
Az Európai Parlament által a múlt héten elfogadott, a Tisza Párt által támogatott „ háborús politikai nyilatkozat ” kiterjesztené a szankciókat az orosz gázra és uránra – fogalmazott. Ez az egész magyar energiapiacot veszélyeztetné és Magyarország 4-5-szörös áron jutna hozzá ezekhez az energiaforrásokhoz, ami hasonló mértékű áremelkedéssel járna – emelte ki.
Hangsúlyozta: jövőre is folytatódik a kormány rezsivédelmi politikája, a 2025-ös költségvetés 880 milliárd forintot irányoz elő erre a célra.
