Nemzetellenes Orbán ravaszkodása

Az Európai Bizottság bekeményített a cseh kormánnyal szemben. Kölcsönös vádaskodások után nyilvánosságra hozta a jelentését, amely egyértelműen bizonyítja: Andrej Babis miniszterelnök cége, az Agrofert jogtalanul vett fel uniós támogatásokat az utóbbi években. Meglehet, ez annak jele, hogy Brüsszelben kezdik megérteni, az uniós alapértékeket gyakran semmibe vevő kelet-európai országok nem értenek a szép szóból. Igaz, a tavaly év végi magyar-lengyel fenyegetőzés, hogy megvétózzák a hét éves költségvetést és a helyreállítási alapot, már több volt, mint kihívás. Azt is tükrözte, Orbán Viktor nem véletlenül mondja el minden adandó alkalommal, hogy majd ő megmutatja Brüsszelnek, mit és hogyan kell helyesen tenni. De a fő kérdés mégiscsak az, megfékezheti-e az Európai Unió a „különutas” kelet-európai országokat?

Az Európai Uniót nem azzal a céllal hozta létre egykor a hat alapító tagállam, majd később a sok csatlakozó, hogy bárkit is megfékezzen – mondta Balázs Péter. A volt külügyminiszter és uniós biztos emlékeztetett rá, e közösség fő célja, hogy mozgásteret kínáljon a közös kormányzásra, a problémák közös megoldására, az együttműködésre. Olyan feladatokat akarnak együtt megoldani, amelyek meghaladják egy-egy tagállam erejét. Összefogva viszont képesek úrrá lenni például a kereskedelem, a munkaerőpiac, a közlekedés, az energiaellátás, vagy a környezetvédelem gondjain, de még a járványok terjedését is megfékezhetik.

A történelem évszázadait korábban általában az jellemezte, hogy az egymás mellett élő országok valamin összekaptak, abból háború kerekedett. Balázs Péter szerint az Európai Unió ennek pont az ellenkezőjét kínálja. Elkezdi kezelni, szelídíteni a problémákat és a végén lehetőség nyílik a barátságos megegyezésre. Csakhogy a nagyarányú bővítés azzal is járt, hogy ez a képesség erősen meggyöngült. Olyan tagállamok is bekerültek a közösségbe, amelyek a kötelességek minimumát szeretnék teljesíteni, de maguknak akarják az előnyök maximumát. Ez pedig hosszú távon így nem fog menni. Aki az együttműködés szándékával lép be, de utána meggondolja magát, és elkezdi rombolni azokat a kereteket, amelyeket korábban elfogadott, olyan helyzetet teremt az unióban, amire az nagyon nem számított. Most ez történik. Emiatt alkalmaznak egy olyan cikket – a nevezetes 7-est –, amelyet inkább elrettentésül írtak bele az alapszerződésbe, és nem gondolták, hogy valóban szükség lehet rá.

Az egykori uniós biztos felidézte, hogy Mark Rutte holland miniszterelnök már a decemberi csúcstalálkozó előtt – a magyar és a lengyel vétó-fenyegetésre reagálva – kimondta, ha vannak, akik ennyire nem akarnak együttműködni, akkor nélkülük kell tovább menni. Ez megfelelő válasz volt és a lengyel kormány beadta a derekát, Orbán Viktor pedig egyedül már nem akart vétózni. Tehát vannak töréspontok, amikor egyértelművé kell tenni, hogy nem kényszer a disznótor, nem kell minden áron a többi tagállammal tartani, ki is lehet válni. Itt azonban még nem tartunk, a távozó briteken kívül senki sem gondolja komolyan, hogy kimaradna az unióból és vele járó rengeteg előnyből.

Ráadásul a renitens államok egyáltalán nem egységesek. A visegrádi négyek közül Szlovákia az euro-zónában szeretne boldogulni, és a csehek sem csatlakoztak a legutóbbi magyar-lengyel vétóhoz. Ez már a bolgároknak és Orbán nagy barátjának, a szlovén miniszterelnöknek is sok volt. A magyar-lengyel együttműködésben is vannak töréspontok, különösen az Oroszországhoz fűződő viszony kényes kérdés. A lengyeleket a történelem megtanította, hogy tartani kell az oroszoktól. A magyarokban is lehetne aggodalom, ezt 1849-től egészen 1956-ig sok példa igazolná, de Orbán most éppen dörgölődzik Moszkvához.

A cseh kormányfő cége ügyében az unió most bekeményített és jelezte, vannak határok – magyarázta Balázs Péter. Ha egy tagállam – vagy akár egy felelős politikusa – megpróbál kilépni abból a körből, amely a konfliktusok mérsékléséről és feloldásáról, az előnyök szétosztásáról szól, abból mindenképpen kár származik. De Brüsszelnek sok eszköze nincs a megszégyenítésen és azon kívül, hogy felszólítják a deviánsokat a normák követésére. Meg lehet vonni persze bizonyos pénzeket, ad abszurdum, még a szavazati jogot is, de az unió nem bíróság, vagy főhatóság, nem erre találták ki. A 7-es cikk bevetése azért kérdéses, mert abba beépítettek egy szuper-biztosítékot: csak egyhangúlag lehet alkalmazni a végső szankciókat, és az nem fog összejönni. Az uniós pénzek felhasználását egy új eljárás hozzáköti a jogállamiság érvényesüléséhez, emiatt a magyar és a lengyel kormány az Európai Bírósághoz fordult. Ott várhatóan azt mondják majd, hogy ez a feltételesség összefér az alapszerződés betűjével és szellemével. Ugyanakkor a magyar kormányfő már megpróbál kibújni az ellenőrzés alól, hiszen a jelek szerint a helyreállítási alap összegének kevesebb mint a felét hívná le, csak, hogy ne vizsgálják a hozzá tartozó feltételek teljesülését. Ez a ravaszkodás viszont – vélte a volt külügyminiszter – nemzetellenes, mert megfosztja Magyarországot sok előnytől. Látható, hogy a miniszterelnök folyamatosan a kerítésen táncol. Úgy akar bent lenni egy szövetségben, hogy közben állandóan megszegi a normáit, s még meg is magyarázza, miért teszi. Ezt egyszer-kétszer el lehet játszani, de egy országot tartósan nem lehet így vezetni – zárta elemzését Balázs Péter.