Nemzetstratégiai jelentőségű orvostudományos kutatás mutyiban
Veszélyes lehet a kormány azon törvénymódosítási szándéka, amellyel új fogalomként létrehozná a nemzetstratégiai jelentőségű orvostudományos kutatást, megkönnyítendő az állampolgárok bizalmas orvosi adatainak kiadását kutatási célú felhasználásra – derül ki az adatvédelmi szakértővel folytatott beszélgetésünkből. A dolog nagyon sürgős lehet a kormánynak. Az általános vitát már a benyújtást követő héten, egy 19 órás parlamenti ülés végén le is folytatták. A módosítási javaslatok benyújtásának határideje két nappal a vita után járt le.
A törvénymódosítás nem áprilisi tréfa, bár 2025. április 1.-jén – ahogyan azt már megszokhattuk – egyéni képviselői indítványként nyújtotta be dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az orvostudományi kutatással összefüggő törvények módosításáról szóló tervezetet, amely a magyar lakosságról az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben (EESZT) tárolt adatok kutatási célú felhasználását érinti. Alexin Zoltán adatvédelmi szakértő hívta fel rá portálunk figyelmét.
A tervezet azzal indokolja a módosítás szükségességét, hogy lehetőséget biztosítson a népegészségügyi szempontból stratégiai jelentőségűnek deklarált orvostudományi kutatások esetében az egészségügyi adatok automatizált átadására az adatok másodlagos felhasználása céljából. Az átadást szabályozott keretek között képzeli el a tervezet – ez annyit jelent, hogy pontosan meghatároznák az elektronikus átadásra jogosult kutatók körét, s megfogalmaznák az ehhez szükséges követelményrendszert. A módosítással létrejönne „a nemzetstratégiai jelentőségű orvostudományi kutatás” fogalma – az ilyen kutatás „engedélyese az EESZT-ben tárolt adatvagyonhoz automatizált adatátadás útján” hozzáférhetne. Az adatátadás érintené az EESZT-ben tárolt úgynevezett strukturált adatokat (e-Katalógus rekordokat, e-Recepteket, oltási rekordokat) és az úgynevezett strukturálatlan adatokat is (leleteket, zárójelentéseket, ambuláns lapokat). A tervezet szövege szerint az adatok átadásához szükség lenne az érintett betegek írásbeli hozzájárulására. A hozzájárulás megadása után a kutatók rendszeresen (havonta, negyedévente) megkapnák a csatlakozott betegek adatait álnevesített módon az EESZT-ből.
Ahhoz, hogy egy kutatás megkapja ezt a státuszt, s hogy jogosulttá váljon az automatizált adatátadásra, többletkövetelményeknek kell megfelelnie. A tervezethez érdemben csak a Mi Hazánk vezérszónoka szólt hozzá. Az általános vitában elhangzott adatkezelést érintő bírálatok kapcsán valószínűleg lesznek módosító indítványok (de ezek még nem érhetők el az Országgyűlés honlapján). A tervezett módosítók tartalmát ismerő Alexin Zoltántól megtudtuk, hogy ezek nagyobb átláthatóságot és szigorúbb adatvédelmi előírásokat szorgalmaznak, azt, hogy ne lehessen az adatokat csak úgy „hazavinni”, valamint, hogy ne lehessen átadni közvetlen vagy közvetett azonosításra alkalmas adatokat orvostudományi kutatásra. Utóbbira nagy esély mutatkozik a strukturálatlan PDF állományok átadásakor. Azokból ugyanis nem lehet egyszerűen eltávolítani a személyazonosító adatokat (név, anyja neve, születési adatok, lakcím, TAJ). Ezért ez rendkívül veszélyes.
Azzal, hogy a törvénymódosítási javaslat egyéni képviselői indítványként került a parlamentbe, sikerült kiiktatni a társadalmi vitát – emlékeztetett Alexin Zoltán. Ugyanakkor azért a Kulturális és Innovációs Minisztérium elküldte a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) véleményezésre. A hatóságnak egyetlen észrevétele volt: felvetette, hogy miért nem veszik el az adatokat erővel, tájékoztatás és hozzájárulás nélkül. Valóban, a ma hatályos jogi előírások alapján a kutatók az egészségügyi adatokon végzett kutatásaikhoz az adatokat fosztogatással szerzik meg, mindenféle tájékoztatás nélkül. (A kórházi rendszereket és az EESZT-t is eleve úgy fejlesztették, hogy nehogy véletlenül tudják kezelni a tiltakozásokat a kutatási célú felhasználások ellen.) A hatóság a véleményében nem említette, hogy az adatok erőszakos elsajátítása rendkívül megalázó, sérti a nemzetközi emberi jogi normákat, az Oviedói egyezményt, az EU Alapjogi Chartát, a GDPR-t és az EHDS-rendeletet is. „Vajon kivel van a NAIH?” – tette fel a kérdést. A szakértő szerint is merőben szokatlan a javaslat abból a szempontból, hogy hozzájárulást kér.
A nagyobb átláthatóságot is hiányolja. A nemzetközi kutatásetikai dokumentumok mindegyike elvárja, hogy a kutatások a nyilvánosság előtt történjenek, legyen teljesen átlátható, hogy kik és mire kaptak engedélyt. Az EESZT-beli adatok átadása sem történhet titokban, mutyiban, a naplófájlok megkerülésével, az elszámoltathatóság elvének sárba taposásával.
A tervezet nem gondoskodik a közvélemény tájékoztatásáról. Az állampolgárok nem tudhatják meg, hogy mely kutatásokat nyilvánítottak nemzetstratégiai jelentőségűnek, mi ezeknek a célja, milyen adatokat kezelnek és ha befejeződtek, akkor milyen eredménnyel zárultak. Kérdésünkre, hogyan lehetne átláthatóvá tenni a rendszert, Alexin Zoltán úgy felelt: van rá módszer, az, hogy ha kötelezővé tennék az adatkezeléssel kapcsolatos tájékoztató nyilvánosságra hozatalát. Ezt – tette hozzá – az összes uniós jogszabály tartalmazza, de hozzánk nem jutott el. „Egy biztos, minél előbb véget kellene vetni a mutyizásnak, amely az EESZT körül zajlik, ez egész egyszerűen elfogadhatatlan!” – szögezte le.
A szakértő megemlítette, hogy 2026. január 1-től kutatók kérhetnek anonim adatokat az EESZT működtetőjétől mesterséges intelligencia algoritmusok betanításához, illetve orvostechnikai eszköz fejlesztéséhez. Itt az adatokat már erővel veszik el a polgároktól, tájékoztatás és hozzájárulás nélkül. Sőt, tiltakozni sem lehet ellene. Mivel a törvény tartalmazza az anonim szót, ezért formailag nem lehet belekötni, arra azonban nagyon kíváncsi, hogy annak eldöntéséhez, hogy egy adat anonim-e rendelkezésre áll-e a szükséges kompetencia. Az egészségügyben számos esetben rámondják az adatokra, hogy azok anonimok, miközben egyáltalán nem azok. Ebben az esetben is óriási a kockázat, itt is nagy szükség lenne a társadalmi ellenőrzésre, a nyilvánosságra.
Alexin Zoltán hangot is adott a bírálatának a Tiltakozunk egészségügyi adataink feltöltése ellen elnevezésű nyilvános Facebook-csoportban. A posztban egyben azt tanácsolta mindenkinek, hogy „jól gondolja meg, hogy mihez adja a hozzájárulását”.
Az adatvédelmi szakértő kitért arra is, hogy írásos hozzájárulás kellene az érintett személytől ahhoz, hogy ebben a konstrukcióban kiszolgáltassák az egészségügyi adatait. A hozzájárulás beszerzésének módja azonban szerinte nincs végiggondolva. Jobb lenne elektronikusan kezelni a hozzájárulásokat és az esetleges visszavonásokat – magyarázta.
