Nincs válasz arra, hogy a Müpa kiemelt objektum lett-e a járvány alatt – vagy sem

Harkai Péter 2021. január 27. 19:30 2021. jan. 27. 19:30

Egy olvasónk értesítette portálunkat, hogy esti városnéző sétája a Művészetek Palotája mellett vezetett és miközben meg akarta örökíteni az épület díszkivilágítását, egy biztonsági őr rohanta le és durván közölte, hogy tilos fotózni. Kerestük az intézményt, nem kaptunk választ a történtekre.

Azt szerettük volna megtudni, hogy kiemelt intézmény lett-e a kiemelt költségvetésű kulturális intézmény a járványidőszaknak vagy a rendkívüli intézkedéseknek köszönhetően, ami – mint hajdan a szovjet laktanyáknál - tiltja az épület fényképezését. 

A portálunkhoz eljutott, videófelvétellel is rögzített beszámoló szerint ugyanis az alábbi eset történt kedden:

„Mai sétámat a Nemzeti Színház környékére terveztem. Rövid séta lett. Mikor a MÜPÁ-nál megálltam egy pillanatra, egy maszk nélküli ember kezdett rohanni felém, hogy nem lehet fotózni. Fogalmam sincs, ki volt, és az sem tudom, hogy milyen minőségében tört rám. Nem álltam semmilyen építkezési területen, mindössze rácsodálkoztam a hely szépségére. Az, hogy az úriember nem viselt maszkot, és a nevét sem árulta el, ellenben egészen közel hajolva hozzám, rádión tájékoztatott valakit, hogy ’egy nő itt van, és fotóz’, ijesztő volt. Tájékoztatás nem kaptam arra vonatkozóan, hogy miért nem lehet megállni és fotózni, helyette azt mondták, hogy írjak a MÜPÁ-nak holnap, és majd írásban tájékoztatnak.”

Úgy véltük, hogy mint – a kormányoldal által is – olvasott hírportál, talán több sikerrel járunk, mint egy egyszerű érdeklődő és a Müpa egyetlen központi számán próbáltunk érdeklődni. Ezt egy home office-ban működő központos vette fel és mindössze annyit tudott tanácsolni, hogy a honlapon elérhető elektronikus sajtócímre írjuk meg kérdéseinket. 

Ez meg is történt és arról érdeklődtünk, hogy 

– milyen kötelező szabályok érvényesek az épület közvetlen környezetének védelmére;

– mi indokolja, ha van ilyen megkötés, az épület turisztikai célú képrögzítését;

– külön előírások vonatkoznak-e a Művészetek Palotája környezetére vagy egyszerűen egy túlbuzgó biztonsági őr szereptévesztéséről van-e szó;

– van-e külön nappali és éjszakai előírás ilyen esetekre.

Mivel válasz nem érkezett két nap alatt sem, ugyanezen kérdéseket feltettük a legismertebb budapesti épülettel kapcsolatban is az arra illetékes osztálynak, hátha támpontja lehet a feltételezett kiemelt épületekkel kapcsolatos eljárásnak – mint történt a Müpa esetében.  A Parlament sajtóosztályától az alábbi üzenettel tisztelték meg szerkesztőségünket:

„A Kossuth tér, mint kiemelt nemzeti emlékhely használatának rendjéről a 119/2014. (IV. 8.) kormányrendelet rendelkezik. Ennek értelmében kiemelt nemzeti emlékhelyként értékelendőek a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 2. melléklet I. pontjában meghatározott ingatlanok” – ezek között nem találtuk a fenti épületet.

Azt viszont tartalmazza a kiemelt védettséget élvező épületre vonatkozó rendelet, hogy a környezete miként látogatható és ezzel kapcsolatban a gyalogosforgalom nem, csak a járműhasználat korlátozott. Egészen pontosan a behajtás, a várakozás feltételekhez kötött, de egyszerű közlekedési eszköz, mint a kerékpár; olyan keréken gördülő jármű, amelyet emberi erő hajt, és ezt legfeljebb 300 W teljesítményű motor segíti vagy motor hajt, és legnagyobb sebessége nem haladja meg a 20 km/óra sebességet – megengedett. 

Ezzel szemben nem minősül a kiemelt nemzeti emlékhely nemzeti kulturális értéke megőrzését akadályozó tevékenységnek/.../ a kiemelt nemzeti emlékhelyet felkereső személyeknek a kiemelt nemzeti emlékhely idegenforgalmi célra irányuló látogatása, sem a kiemelt nemzeti emlékhely mint közterület rendeltetésszerű használata. 

Az ettől eltérő használati igényre külön szerződés keretében és feltételeivel nyílik lehetőség – például demonstráció –, amire az intézményt vezetővel kell külön szerződést kötni. Ez a Művészetek Palotája esetében nem állt fenn, az állampolgári séta egyelőre nem engedélyköteles, tehát feltehetően legalább annyi szabadság megengedett itt, mint a Kossuth téren. 

A kerületben és nem is túl távol, található egy hasonlóan nemzetközi hírű kulturális intézmény, ami ráadásul patinásabb múltra tekinthet vissza, mint a Müpa. A Trafó alapítójának, jelenleg menedzser-társigazgatójának tettük fel a kérdést, hogy az ő esetükben fennáll-e bármilyen kiemelt szabályozás az épület közvetlen környezetében? Szabó György készséges és rövid válaszában annyit közölt portálunkkal, hogy ő semmi hasonlóról nem tud nem csak a Trafó, de a Müpa esetében sem, a válasza tehát egyértelmű nem. Bár – tette hozzá – ők a fővároshoz, míg a Müpa a minisztériumhoz tartozik, mit tudni, hátha ott külön szabályrendszert dolgoztak ki az objektum védelmére. 

Miután cikkünk zárásáig két nap elteltével sem sikerült a Művészetek Palotája sajtóirodájától választ kapnunk a történtekre, pár szemelvényt idéznénk a honlapon található házirendből, ami főként az épületbe történő belépésről és a parkolás rendjéről szól. A kép- és hangrögzítéssel kapcsolatban – ami kizárólag az épületbe történő belépést követően lép érvénybe – az alábbiakat találtuk:

„A látogató a Müpa területére történt belépéssel kifejezetten elfogadja, hogy a Müpa egész területén, illetve termeiben kép- és hangfelvétel készülhet, amelyen látogatói minőségében bármely látogató feltűnhet. A Müpa (nyilvános) rendezvényein történő részvétellel Ön hozzájárul, hogy a Müpa a felvételt a kulturális alaptevékenységével összefüggésben felhasználja. A felvétel ilyen jellegű felhasználásával összefüggésben semmilyen követeléssel nem élhet sem a Müpával, sem a szervezőkkel vagy a felvétel készítőivel, illetve a felvételt bármely más érvényes jogcímen felhasználókkal szemben./.../

Az előcsarnokban kizárólag saját használatra készülő amatőr fényképek készítése engedélyezett. Minden egyéb esetben a Müpa marketingosztályától kell írásban előzetes engedélyt kérni fotózáshoz a sajto@mupa.hu email címen, tekintettel az épületre vonatkozó szerzői jogi jogvédelemre.”

Ez utóbbira pedig, saját példánkból mondjuk, hiába ír bárki, nem érkezik válasz, amint arra sem, hogy mi tiltja a bejáraton kívüli képrögzítést – a gazdasági szakmai számítások szerint az állam által az elmúlt tíz évben 109 milliárddal megsegített intézményt övező közterületen.