Oktatás: tájékoztatás a sztrájktárgyalás helyett

Millei Ilona 2024. május 8. 07:30 2024. máj. 8. 07:30

Tegnap folytatódott a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és az oktatási államtitkárság közötti sztrájkbizottsági tárgyalás. Ez azonban furcsán alakult, a minisztérium ugyanis meghívta a Nemzeti Pedagógus Kar, és zeneművészek szakszervezetének képviselőit is. Így a PSZ és a PDSZ képviselői először azt hitték, ők is csatlakoztak a sztrájkbizottsághoz. Kiderült, az államtitkárság a találkozót csak tájékoztatásnak szánta, és szerette volna azt összemosni a sztrájktárgyalással.

Mindkét szakszervezet sokat várt ettől a találkozótól. Totyik Tamás, a PSZ elnöke szerint már első körben csalódniuk kellett, hiszen az államtitkárság megpróbálja összemosni a sztrájktárgyalást és a tájékoztatást, és úgy akarja feltüntetni, mintha itt komoly egyeztetések folynának. Ezt a szakszervezetek jogi szempontból is elfogadhatatlannak tartják, és jelezni fogják az Európai Bizottságnak

Nagy Erzsébet, a PDSZ ügyvivője arról számolt be, hogy átadta az államtitkárságnak azt a hosszú listát, amely a béremelési anomáliákat sorolta fel. Előzőleg azt kérték a pedagógusoktól, konkrét felhatalmazással küldjék el a PDSZ-nek az általuk tapasztalt problémákat, hogy a szakszervezet konkrétan el tudjon járni. Az államtitkárság is kért két dolgot, azt, hogy a jubileumi jutalmak, valamint az esélyteremtési illetménybér ügyében a szakszervezet dolgozzon ki jogszabálymódosítást, amire Nagy Erzsébet azt mondta, mindkét kérdésben, de minden olyan témával, ahol jogszabálymódosítással lehet valamit elérni, meg fogják keresni a jogászaikat, hogy dolgozzanak ki rá javaslatot, és azokat a törvényhozók elé terjesztik.

Totyik Tamás közbe vetette, a kormány a státusztörvény bevezetésekor mindvégig azt közölte, hogy egyetlen pedagógust sem ér miatta joghátrány. Most azonban a szakszervezetek úgy érzékelik, ha nem is tömegesen, de ilyenre is van példa.

Nagy Erzsébet azt kéri a pedagógusoktól, továbbra is adják meg a pontos adatait annak az intézménynek, ahol nem az ígéretnek megfelelően került sor a béremelésre. Üzeneteiket az info@pdsz.hu-ra tudják eljuttatni. Ha már a köznevelési államtitkárság azt ígérte, hogy a konkrétan ismerhető esetekben eljárnak egyénileg, akkor tegyék is meg. Az ügyvivő felidézte, a felmentési idejüket töltők között is van, aki nem kapott béremelést azzal az indokkal, hogy nekik nem alakult át a jogviszonyuk, de van köztük olyan is, aki kapott. Előfordult, hogy a nyugdíjasként tovább foglalkoztatottak nem kaptak annyi emelést, mint a kollégáik. 

A PDSZ ügyvivője szerint egészen elképesztő, hogy a béremelés egyéni elbírálás alapján megy, van, aki megkapja, van, aki nem, miközben ugyanúgy, ugyanannyi ideje bejár dolgozni, mint a társai, csak mondjuk a Nők40-nel nyugdíjba akar menni, és épp a felmentési idejét tölti. Vagy épp nyugdíjasként visszament dolgozni. Az ő zsebükben sem nyúlkálhat a munkáltató annak alapján, hogy ő bért is kap és nyugdíjat is, vagy tőle nem vonnak annyit. Ez nem lehet kiválasztási szempont.

Nagy Erzsébet azt is elmondta, a tárgyaláson nem esett szó részleteiben a teljesítményméréssel kapcsolatos kérdéskörről. Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár azt ígérte, a közeljövőben lehetőséget teremt arra, hogy ezt, és a többi sztrájkkövetelést megvitassák. A PDSZ országos választmányának tagja fontosnak tartotta megjegyezni: azt látják, hogy a béremelésnél a kormány kifejezetten a KSH és a tankerületi központok adataival operál. A probléma ezzel csak az, hogy bár a tankerületi központokban nagyjából úgy hajtották végre a béremelést, ahogy azt kell, de sem az egyházi, sem az alapítványi intézményeknél nem így történt, és az onnan érkező adatokat nem is veszi figyelembe a kormány a béremelés sikerességének megállapításánál. Totyik Tamás mindehhez hozzáfűzte, ha a KSH adatok igazak, hiába kommunikálja a kormány azt, hogy elérték a 72 százalékos emelést, ennél jóval alacsonyabb összegnek kell kijönnie. Azt mondta, nem biztos, hogy a kormány adatai a hibásak, inkább a KSH adatai nincsenek szinkronban, de ahhoz megfelelő adatszolgáltatás kellene.

A PSZ elnöke egyébként még a sztrájkbizottsági tárgyalás megkezdése előtt kifejtette, azért kezdeményezték, hogy az oktatás új erőre kapjon Magyarországon, aminek az egyik fontos előfeltétele, hogy ne egy múltba révedő teljesítményértékelés legyen az irány, hanem inkább a fejlesztés. Ezért a teljesítményértékelés visszavonását és újra tárgyalását kérték, és azt, hogy az Európai Bizottság elvárásainak megfelelően, azt a szakszervezetekkel együttműködve tárgyalják újra. A PSZ elnöke szerint a szempontok egyeztetésébe a kormány eddig ugyanis csak a Nemzeti Pedagógus Kart vonta be. Hozzátette, azokat az eddig szerzett tapasztalatokat is megosztják a kormánnyal, hogy a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény (Púétv.) bevezetése óta milyen anomáliák és visszásságok alakultak ki. 

A PDSZ országos választmányának tagja azt is elmondta, azt szeretné, ha a sztrájkbizottsági tárgyaláson az eddigi nem teljesült ígéretek rendeződjenek végre. Ugyanakkor azt is meg kell beszélni, mi legyen a bérkorrekció következő lépése. Ebbe bele kell, hogy férjen a nevelést-oktatást segítők, illetve a technikai alkalmazottak béremelése is, akik eddig nem kaptak egy fillért sem, de a munkájuk elengedhetetlen az iskola életében. A tárgyaláson a státusztörvény anomáliáit is végig akarják venni, például, hogy nincsenek átmeneti rendelkezések, és mindenki nagyon zavarosan értelmezi az egyébként teljesen értelmezhetetlen jogszabályt. Jó lenne, ha eltörölnék, mert szerinte az egész úgy, ahogy van, hibás. 

A státusztörvény visszavonása egyébként szerepel a PSZ és a PDSZ sztrájkkövetelései között is, ami azóta kiegészült még a teljesítményértékelés visszavonásával is.  A sztrájkkövetelések a PDSZ Facebook-oldalán elolvashatók.

Ami a szakszervezeti vonalat és a szakszervezeti munkát illeti, a Friedrich-Ebert Stiftung támogatásával szervezte a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) azt a konferenciát, amelyen a Visegrádi négyek (V4) oktatási szakszervezetei vettek részt. Totyik Tamás, a PSZ elnöke a tanácskozás fontosságát abban látja, hogy a Visegrádi négyek oktatásban érintett szakszervezetei úgy döntöttek, újra élesztik az együttműködést szakszervezeti szinten. Már csak azért is fontos, mert az ETUCE (az Európai Szakszervezetek Oktatási Bizottsága) ülésein úgy tűnt, ugyanazokkal a problémákkal birkóznak. Kiderült, hogy ez bizonyos kérdésekben – mint az elöregedő pedagógus-társadalom, a munkaerőhiány, a fiatalok és a nevelést-oktatást segítők hiánya a pályán, és a magas túlterhelés – így is van. 

Amiben előrébb tart a Visegrádi négyek másik három országa, Csehország, Lengyelország és Szlovákia, az az érdekegyeztetés. Mindhárom országban törvényi kötelezettségként előírva, folyamatosan egyeztetnek a szakszervezetekkel, közösen döntenek az oktatásban dolgozók minimálbérének összegéről, ahogy az oktatási költségvetést is közösen tárgyalják meg. Vagyis, tárgyalnak és egyeztetnek. 

A PSZ elnöke azt is elmondta, a tanácskozáson kiderült, a V4-ek másik három országa a pedagógusok bérét illetően is elhúzott mellettünk. Szlovákiában bruttó 1750 eurót (átszámítva 680 ezer forintot) keresnek átlagosan a pedagógusok, és ebben benne van a technikai alkalmazottak fizetése is, az egyetemi oktatók pedig 2 ezer euró fölött keresnek, de egy kinevezett iskolaigazgató már az első évben 3500 eurót visz haza. Hasonló mértékűek a tanárbérek Csehországban is, a pedagógusok bére a cseh átlagbér 130 százalékát teszi ki. Összehasonlításul, a magyarországi pedagógusok átlagbére bruttó 1400-1500 euró (540-580 ezer forint) közé tehető.

Elsősorban a természettudományos tárgyakból, matematikából a V4 országaiban is van ugyan pedagógushiány, de nagyságrendjében nem akkora, mint nálunk.  Arra is fény derült a tanácskozáson, hogy a munkaerőpiac elszívó hatása miatt elsősorban a fővárosokra, és azok közvetlen környékére koncentrálódik a pedagógusok hiánya. Mindemellett az oktatási intézmények önkormányzati tulajdonban vannak, és mivel a kistelepülések érdekeltek az értelmiségük megtartásában, nagyon komoly lakhatási támogatást adnak a pedagógusoknak. 

A V4-ek oktatási szakszervezeteinek hétfői tanácskozását Nagy Erzsébet – aki szintén résztvevője volt az eseménynek –, is nagyon érdekesnek és fontosnak találta. A legfontosabbnak azonban azt ítélte, hogy – bár eddig is tudtuk –, de a tanácskozáson végképp bebizonyosodott, mindhárom másik országban van önálló oktatási tárca, oktatási minisztérium, a pedagógusok nem a „rendőrökhöz tartoznak”. Sőt, ezekben az országokban van bértábla is, egy tarifarendszer, nem pedig protekcionista alapon történik a bérek megállapítása. A nálunk most bevezetendő teljesítményértékelés fogalmát pedig a V4-ek képviselői nagyon nehezen értették meg, mert szerintük a pedagógiai munka minőségét nem lehet objektív mérőeszközökkel mérni. Ezért azt nem is mérik, a pluszmunka, a képzésbővítés, például egy újabb diploma megszerzése azonban megjelenik a pedagógusok bérében.  

Nagy Erzsébet fantasztikusnak nevezte, hogy Szlovákiában társadalmi párbeszéd folyik a szakszervezetekkel, sőt, amikor egy kolléga új munkahelyre bekerül, a munkáltatónak kötelessége is fölhívni a figyelmét arra, hogy ott létezik szakszervezet. Bár területenként változó, nagyobb is a lefedettség, olyan 20-30 százalék körül van, és egyáltalán nincs olyan fenyegetettség a szakszervezetekkel szemben, mint nálunk. Az a fajta szakszervezetekkel szembeni ellenséges hozzáállás sem tapasztalható náluk, mint amilyen nálunk van. 

Nagy Erzsébet szerint azért jók és hasznosak ezek a találkozók, mert a tárgyalásoknál hivatkozási alapul tudnak szolgálni. Ugyanakkor nagyon fontos a személyes kontaktus is, és ezek a tanácskozások az összefogás és a szolidaritás alapjául is szolgálnak. 



Hírklikk

Támogasd a munkánkat, hogy egyre több tényfeltáró anyaggal, izgalmas riportokkal tartsunk ellent a kormányzati propagandának.

Támogatom
Támogatom