Ombudsmanhoz fordul a Magyar Helsinki Bizottság és a TASZ
A két szervezet úgy látja, át kell vizsgálni, hogy a gyülekezéshez való jog miként érvényesül a koronavírus-járvány miatt megváltozott helyzetben.
Tavasszal hatszor tartottak autós-dudálós kormányellenes tüntetést a Clark Ádám téri körforgalomban. „A békés felvonulások nem jelentettek járványügyi veszélyt, a rendőrség mégis elrettentő mértékű bírságokat rótt ki a résztvevőkre. Számos, hasonlóan szükségtelen és aránytalan intézkedés csorbította a polgárok véleménynyilvánítási szabadságát, amiről a TASZ és a Magyar Helsinki Bizottság jogsegély-szolgálataihoz érkezett megkeresések, valamint a rendőrségtől kért közérdekű információk tanúskodnak” – írja honlapján a Helsinki Bizottság, amit a Népszava vett észre.
A két szervezet úgy látja, át kell vizsgálni, hogy a gyülekezéshez való jog miként érvényesül a koronavírus-járvány miatt megváltozott helyzetben.
„A tüntetések elhibázott rendőri kezelése nagyrészt a szükségtelen, rosszul megfogalmazott gyülekezési tilalomra vezethető vissza” – fogalmaznak és hozzáteszik, hogy a hatályos gyülekezési jogi szabályok biztosítanak minden jogosítványt a rendőrség számára ahhoz, hogy a járványhelyzetnek megfelelő döntéseket hozzanak, szükség esetén feltételeket és korlátozásokat írjanak elő, hogy a békés gyülekezéshez való jog a megváltozott körülmények közt is gyakorolható legyen.
A TASZ és a Magyar Helsinki Bizottság az alapjogi biztost arra kéri, hogy tegyen javaslatokat a jogalkotónak és az országos rendőrfőkapitánynak. Úgy vélik, a jogalkotónak tartózkodnia kellene az általános gyülekezési tilalom bevezetésétől akkor is, ha a koronavírus-járvány ismét rendkívüli intézkedések bevezetését indokolná, ehelyett hagynia kellene, hogy a jogalkalmazó szervek a rendelkezésükre álló jogi eszközöket használják.
A rendőrségnek pedig a járványügyi védekezés céljait elsősorban a gyülekezési törvény által biztosított eszközökkel lenne szükséges érvényesíteni, tömeges igazoltatások helyett pedig a gyűlés vezetőjével kellene egyeztetnie és csak ezek sikertelensége esetén intézkedni.
Azt pedig – az egységes jogalkalmazásra tekintettel – a különleges jogrendi helyzetben is előre láthatóvá kell tenni, hogy a rendőrség mi alapján tekint egy rendezvényt tüntetésnek, vagy például kegyeleti megemlékezésnek.
„A rendőrség bírságolási gyakorlata egyértelműen visszatartó erővel, dermesztőleg hatott azokra, akik a véleménynyilvánítási és gyülekezési szabadságukkal felelősen, a járványhelyzetet figyelembe véve kívántak volna élni” – mondta el Hegyi Szabolcs, a TASZ Politikai Szabadságjogok Projektjének munkatársa.
