Orbán: bőgjenek hát a magyarok
Rögtön az elején szeretném rögzíteni: a magyar miniszterelnök még soha ne mondott ilyet, szóval ne tessenek engem beperelni, rendőröket rám küldeni, házkutatást tartani. Egyszerű tévesztés a cím, vagy ha akarják hatás-, vagy éppen klikkvadász megoldás. A valóság ezzel szemben az, hogy Orbán Viktor a facebook-oldalán a következőket írta: „Bőgjenek hát a motorok! Gratulálok Hajdúnánásnak és képviselőjének, Tiba Istvánnak". A mondat annak kapcsán íródott le, hogy Hajdúnánáson, ahogy az mostanság szokás, egy seregnyi fideszes gyűlt össze, ezúttal azért, hogy felavassák a majdani MotoGP pályát.
A tervek szerint, a város mellett 2022-ben már ezek a motoróriások fognak versenyezni, megvalósítva ezzel – többek között – Talmácsi Gábor és Kósa Lajos álmát. Ez tőlük, maguktól tudom, Talmácsi például hosszan beszélt az avatóünnepségen arról, hogy legendás pályafutásából csak az hiányzik, hogy hazai közönség előtt versenyezhessen.
De egészen biztos vagyok benne, hogy pusztán Talmácsi kedvéért nem áldoznának 65 milliárd forintot a pályára – de talán még maga Kósa Lajos is kevés lenne ehhez. Sokkal magasabb és magasztosabb érdekek vezérlik a magyar kormányt, amikor egy ilyen beruházásba belevág. Palkovics Lászlónál szebben ezt nem fogalmazta volna meg senki, ő így beszélt az alapkőletétel ünnepén:
„Az ilyen típusú beruházások azok, amelyekkel sikerül magasabb fokozatba kapcsolni hazai gazdaságot, emellett egy MotoGP-futam megrendezése olyan marketing-értékkel bír az ország számára, mint a Formula–1. A 65 milliárd forint értékű beruházás természetesen a régió gazdasága szempontjából is fontos, mert ezt a pályát magyar emberek tervezik, építik, üzemeltetik majd, nem beszélve a futamhoz kapcsolódó turizmusról, valamint a járműipari relevanciáról. A pálya építése hamarosan elkezdődik, hiszen 2022 végén, vagy legkésőbb 2023 év elején tesztversenyt kell rendeznünk, és addigra készen kell állniuk az ehhez kapcsolódó szállodáknak, konferencia-központnak, oktatóközpontnak is.”
Ne legyenek kétségeink: a magyar emberek büszkék lesznek a gazdasági sikerekre, amelyek együtt járnak majd a pálya építésével. Érthető tehát, hogy a miniszterelnökből szinte kifakadt a mondat: bőgjenek hát a motorok. Nekem mégis lenne egy ajánlatom Orbán Viktor számára. Jól tudom persze, hogy nem vagyok – vele – párbajképes; sem rangom, sem vagyonom nincs meg egy ilyen kihíváshoz, mégis teszek egy kísérletet.
A kormány képviselője, a minden szempontból makulátlan és szavahihető miniszter azt állította ugye, hogy a pálya és környéke 65 milliárdba fog kerülni. Amit különben már eleve ne sajnáljunk, hiszen magyar emberek zsebébe fog jutni, még ha – feltehetően – olyanokéba, akiknek a zsebe már eddig sem volt üres. Attól még ők magyar emberek, és ez számunkra mindenképpen örömteli hír. Ámde: egészen biztos vagyok benne, hogy az a 65 milliárd a végén nem annyi lesz, hanem sokkal több.
Az eddigi gyakorlat azt mutatja, hogy a végeredmény az esetek döntő többségében legalább egyharmaddal magasabb összeget mutat. És itt a legalább szóra kell koncentrálni, mert a kezdeti tervek és a végösszeg között sokszoros különbség szokott mutatkozni.
Gondoljanak csak a két arénára: a Puskásra, vagy a vizes vb-re készítettre. Szóval az ajánlatom a következő a miniszterelnök számára: amennyiben a költségek megállnak 65 milliárdnál, úgy a jövőben egyetlen rossz szót nem írok az Orbán-kormányról, sőt, feltétlen híveként a szavazatomat is adom. Tudom. úriember biztosra nem fogad, de annyiban mégis korrekt az ajánlat, hogy bármit elfogadok viszont-ajánlatként Orbántól, és egyáltalán nem kérek a majdani különbségből egy forintot sem.
Pedig azzal a pénzzel feliratkozhatnék a 100 leggazdagabb magyar közé. Esküszöm, nem sírnék.
