Orbán inkább jelképes harcot folytat, csak hogy ne a megszorításokról kelljen beszélnie

Orbán már évek óta mond ilyeneket, de a mostani beszédében ezúttal erősen szélsőjobboldali beágyazásban tette kijelentéseit. Cseh Katalin, a Momentum EP-képviselője – mint a The Guardian idézi – felháborodásának adott hangot, és azt mondta, „Kijelentései azokat az időket idézik, amelyeket mindnyájan szeretnénk elfelejteni, és megmutatják a rezsim valódi színeit”. Cseh Katalin a Twitteren azt írta, „A bőrötök színe lehet más, jöhettek Európából vagy azon túlról, de közénk tartoztok, és büszkék vagyunk rátok... A sokszínűség nem gyengíti, hanem erősíti a nemzetet”. 

Alin Mituța, Románia EP-képviselője is dühösen nyilvánult meg a Twitteren: „Fajról, vagy etnikai ’tisztaságról’ beszélni, különösen egy olyan kevert régióban, mint Közép- és Kelet-Európa, egyszerűen téveszme, és veszélyes, mint maga Orbán úr”.  

A cikk emlékeztetett arra, hogy Orbán 2014-ben itt,Tusnádfürdőn hirdette meg az „illiberális demokráciáját”. Idén a miniszterelnök apokaliptikus beszédet mondott, a Nyugat hanyatlását jósolta, „a veszélyek, a bizonytalanság és a háború évtizedét” prófétálta. Élesen bírálta az Ukrajnának nyújtott nyugati katonai segítséget, és ezzel Moszkva unión belüli első számú szövetségeseként pozícionálta magát. Úgy vélte, hogy a katonai támogatással „meghosszabbítjuk a háborút” – emelte ki a lap. A cikk emlékeztet arra, hogy  Magyarország a NATO tagja, de régóta bensőséges kapcsolatokat ápol Putyinnal, és februárban, az Ukrajna elleni orosz támadás előtt öt órás beszélgetést folytatott az orosz elnökkel Moszkvában, a mostani beszéd előtt két nappal pedig a magyar külügyminiszter tárgyalt vártatlanul Moszkvában. „Mindez Orbánt messze kívül helyezi a háborúval kapcsolatos európai konszenzuson” – szögezte le a cikk, amely idézte Oleg Nikolenko ukrán külügyminisztériumi szóvivőjét, aki Orbán Viktor beszédét „orosz propagandának” minősítette. 

A lap emlékeztetett arra, hogy Orbán az idén egymás után már negyedszer győzött a választásokon, noha kormányát éles bírálatok érik a sajtószabadság korlátozása és a demokratikus visszacsúszás miatt. A 2015-ös menekültválság óta az Orbán-kormány szélsőjobboldali migráció-ellenes retorikát használ egyik fő témájaként. Szombati beszédében többször utalt a „nagy lakosságcseréről” szóló összeesküvés-elméletre, amely szerint egy összeesküvés fel akarja hígítani Európa és az Egyesült Államok fehér bőrű lakosságát bevándorlókkal. Orbán kijelentette: „az internacionalista baloldal ideológiai trükkje, hogy azt mondja: az európai lakosság már most kevert faj”. Mint mondta, a jövő fő harcainak témáit a demográfiában, a migrációban és a genderben látja. 

Orbánt az Ukrajnával kapcsolatos álláspontja megfosztotta néhány korábbi ideológiai igazgatójától, köztük a Lengyelországot kormányzó PiS pártétól. A Political Capital szakértője, Krekó Péter azt mondta a lapnak: Orbán „ma messzebb van az európai fősodortól, mint valaha. Úgy látom, tényleg azt hiszi, hogy a migrációs nyomás azt jelenti, hogy az egyesült nyugatnak hamarosan vége lesz, és minden kormány szélsőjobboldali lesz. Az is világos: azt akarja, hogy ebben a háborúban Oroszország győzzön”. 

A cikk szerzője szerint Orbán Viktor alighanem reménykedik a szeptemberi olaszországi választásokban, és abban, hogy Trump 2024-ben visszatér. Mindeközben – a jelek szerint – Orbán hazai harca az európai intézményekkel egyre intenzívebbé válik majd. Az EU egyebek között az újjáépítési alapból befagyasztott több milliárd eurót a magyarországi korrupció és a jogállamisági problémák miatt. Orbán kemény beszéde azt jelezheti, hogy a kormány feladta a reményt, hogy hozzájut ezekhez a pénzekhez. Orbán „pontosan tudja, hogyan reagálnak ott a beszédére, és úgy látom, felkészül arra, hogy nem lesz kompromisszum. A jelképes harcot akarja folytatni, hogy ne azokról a megszorításokról kelljen beszélnie, amelyeket kénytelen lesz bevezetni” – idézte végül a cikk Krekó Pétert.