Orbán készülhet egy olyan vereségre, ami után gyorsan vissza tud térni

Kim Lane Scheppele, a Princeton Egyetem alkotmányjogásza, a magyar alkotmány – és kiváltképpen a Fidesz által létrehozott Alaptörvény – szakértője a Klubrádiónak adott minapi interjújában vetette fel az unortodoxnak tűnő elméletét. „ Furcsa előérzetem van...Orbán dönthet úgy, hogy elveszíti a választásokat...Egyrészt, nézze meg a tv-ben, fáradtnak néz ki, pihenésre lenne szüksége. Másrészt az állandó diktátorozásra ebben az esetben azt mondhatná, hogy lám, demokratikus választások zajlottak Magyarországon... Ha négy év múlva visszatér, ismét hiteles politikus lehetne. Tíz éven át építette a hivatalait, beleültetve a saját embereit, az elkövetkező négy évben egyik sem harapna belé. Az alapítványokból szépen folyna be a pénz, megélhetési gondjai sem lennének. Sőt, a várható uniós segélyeken kívül már most annyi pénz került a keze alá, hogy igazából arra nincs is szüksége....Övé az alkotmánybíróság, a média és az egész jogi rendszer a keze alá dolgozik. Nem tudják büntetőjogi felelősségre vonni, mert az egész rendszer őt szolgálja...Ha négy évig kipiheni magát, diadalittasan visszatérhet. Tudom, őrültnek tűnik ez a gondolat, de mint alkotmányjogász azt látom, hogy ki van párnázva az élete.”

Vajon itthon hogyan látszik mindez? – kérdeztük két szakértőtől.

Szentpéteri Nagy Richard: van ebben valami

Lehetségesnek tartja az általam nagyon nagyra becsült  Scheppele felvetését („aki amúgy jobban ismeri a magyar alkotmányt, mint rengeteg magyar alkotmányjogász együttvéve”, már csak azért is, mert Orbán – mint mindig, mindenben, ebben is  – elképesztő módon túlbiztosította magát – mondta, példaként említve erre a túlbiztosításra az Alkotmánybírósággal történteket. Mint kifejtette: Orbán számára elég lett volna pusztán megváltoztatni tagjainak a jelölési szabályait, de ő továbbment, felemelte a testület létszámát; ezen túl az elnökének megválasztását átadta az Országgyűlésnek; emellett még beleírta az Alaptörvénybe és az Ab-törvénybe, hogy bizonyos normákat nem is vizsgálhatnak; sőt, az alaptörvénybe azt is belevéste, hogy nem fordulhat bárki az Ab-hez.

Az alkotmányjogász, politológus azonban ki is egészíti Scheppele mondandóját, mégpedig azzal, hogy Orbán nem csak  a választások elvesztésének opciójával számol, „neki mindig nem csak egy, hanem száz opciója van, s nincs ezúttal sem másként”. Opciója lehet, hogy – ha úgy adódik – megválasztathatja magát köztársasági elnöknek, ahogy Oroszországban Putyin tette. „Már ha ő úgy dönt. Mert meggyőződésem, hogy még nem tudja, mit dönt. Egyelőre abban gondolkodik, hogy vannak opciói”. Orbán persze a legszívesebben 2030-ig maradna kormányfő, utána váltana esetleg államfői posztra, vagy vonulna vissza, így szeretne ugyanis bevonulni a történelembe. – véli Szentpéteri. De ha 2022 tavasztájt  azt látja, hogy az ellenzéknek túlságosan nagyok az esélyei, akkor simán megteheti, hogy vált a köztársasági elnöki pozícióra.

„S persze az az opció is nyitott, hogy elveszíti az országgyűlési választásokat, sőt, akár még játszhat is erre, hiszen így is, úgy is, minden a kezében van”. Mint a szakértő kifejtette, ha Orbán veszít is, bármikor visszatérhet, nem is kell négy évet várnia, akár pár hónap elég lehet erre, mert egy csomó esélye lehet visszajönni. Ha sikerült is az ellenzéknek győznie, nagyon nehéz kormányzás vár rá, óriási cirkuszokat fog gerjeszteni a Fidesz, fel kell készülni hídlezárásokra, útlezárásokra, stb. is, hiszen már ennyire megbolondította ezt az országot.

Szentpéteri szerint vannak persze más eszközök is, például az, hogy a jogszabályok szerint, ha március 31-ig nem fogadják el a költségvetést, akkor a köztársasági elnök feloszlathatja a Parlamentet. Ám a költségvetést nem lehet elfogadni a Költségvetési Tanács nélkül, s mint tudjuk, a KT-ben három fideszes tag ül. Ezután egy előrehozott választáson Orbán simán tudna nyerni – mutatott rá egy másik lehetséges orbáni forgatókönyvre az alkotmányjogász, politológus.

S hogy mi sommásan a véleménye? „Orbánnak sok opciója van, minden lehetséges, és minden jó neki, egyszerűen úgy alakította ki a rendszert”. Akkor nincs is megoldás? – vetettük közbe. „A megoldást csak egy nagyarányú ellenzéki győzelem hozhatja el, nem elég nyerni, ezúttal nagyot kell nyerni, kétharmaddal kell győzni” – szögezte le Szentpéteri Nagy Richard. Aki szerint ne legyünk illúzióink, Orbánnak más sem jár a fejében, éjjel-nappal ezen gondolkodik, ugyanis teljesen rá van kattanva a hatalomra („no meg egy kicsit persze a focira is”).

Horn Gábor: Orbán nem ilyen

„Aki ismeri Orbán Viktort vagy benne él a mai magyar valóságban, az nem feltétlenül gondolja úgy, ahogy Scheppele, aki kívülről látja a dolgokat” – véli ugyanakkor Horn Gábor volt szabaddemokrata politikus, a Republikon Intézet vezetője, elismerve azonban, hogy kívülről gyakran minden jobban látszik. „De nem úgy ismerem Orbánt – sem személyesen, sem a harminc éves pályafutása alapján –, hogy ő vereségre készülne” – szögezte le, ezt azzal indokolva, hogy ő egyszerűen nem egy ilyen személyiség, nem egy ilyen ember. Orbán egész élete folyamatosan a harcokról szól, háborúból háborúba ugrál, s mindig győztes hadvezérként akar tetszelegni. Éppen emiatt a személyiségjegye miatt tartunk ott, ahol tartunk Horn szerint, akinek a meggyőződése, hogy teljesen idegen Orbán személyiségétől egy olyan gondolkodásmód, amiben a saját vereségére játszana. Annyit azonban mégis megenged az elemző, hogy „természeten senki, így én sem tudom, hogy mi zajlik Orbán fejében, bár szerintem kizárt, hogy vereségre készülne”. 

Azt azonban látjuk – mondja Horn aki szerint innen valóságos lehet a dolog –, hogy a Fidesznek is és az elnökének is van egy olyan forgatókönyve, hogy megbukhatnak. 2010 óta először talán létezik ez a forgatókönyv, s ez lehet az elfogadhatatlan és elképesztő vagyonkimentésnek és a párhuzamos állam kiépítésének az oka. „Az biztos, hogy Orbán, mint alternatívával, számol a vereséggel, de az is éppen ennyire biztos, hogy nem szeretne veszíteni”.

De a politikában nem is nagyon lehet vereségre készülni, nem lehet bukásra készülve nekimenni egy választásnak a politikában; már az is baj, ha valaki nem nagyon akarja a győzelmet, nem hisz benne – ahogy például Bajnai Gordon 2014-ben –, hiszen már az is átjön, és ilyenkor érződik is a vereség szele – fejtegette. „A politikában kell hinni a győzelemben, s Orbán ilyen is, ő hisz a győzelemben” – húzta alá.

Ez persze nem zárja ki, hogy ne lenne egy vereségre szóló forgatókönyve – folytatta Horn Gábor, aki szerint már csak azért is, mert számolnia kell azzal, hogy 12 év után az embereknek elegük lesz ugyanabból a vezetőből. Nem is kell ehhez utálni az adott vezetőt, a normális polgári demokráciákban előfordul, s nálunk is lehetnek ilyen  szavazói rétegek, ahogy például Németországban is beleuntak a szavazók a Merkel-kurzusba.

És persze Orbánnak ezúttal azzal is számolnia kell, hogy mások az alapfeltételek, mint voltak 2018-ban. Akkor egy jó állapotban lévő országban egy jó állapotban lévő a Fidesszel futott neki az országgyűlési választásoknak, 2022-ben azonban egy rosszabb állapotban lévő ország vezetéséért indul egy rosszabb állapotban lévő Fidesz, ráadásul egy jobb állapotban lévő ellenzékkel szemben – hozott elő még egy szempontot Horn Gábor. És persze bármire képes  a győzelemért – mondta – „látjuk is a 2022-es költségvetés tervezetéből, amiből pont nem az derül ki, hogy vereséget szeretne, hiszen ennél árulkodóbb választási büdzsét nemigen láttunk még”.

Egy szó mint száz, „Orbán végig fogja csinálni, ő lesz a miniszterelnök-jelölt, ha pedig kikap, akkor elvonul, de persze azzal a tudattal és úgy, hogy jól bebetonozta magát. Ha nyer az ellenzék, akkor egy borzasztó nehéz időszakra készülhet, de arra is, hogy – meggyőződésem – akár egyszerű többséggel is egy csomó mindent meg fog tudni csinálni” – zárta szavait Horn Gábor.