Orbán politikába csomagolja az üzleti kavarást
„Volt már egyszer olyan vezetője Magyarországnak, aki a keresztény Európa és a terjeszkedő oszmán birodalom között próbált egyensúlyozni, Thököly a 18. században – ám ez a számára sem volt kifizetődő: a törökök átverték őt, miközben a magyarok helyzete jottányit sem javult...” – érzékeltette Orbán libikókázásának a veszélyeit Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő. Katasztrofális, hogy Orbán Erdogannal együttműködve egyre gyakrabban a NATO és az EU ellen politizál – erre a kettős beszédre mind inkább nemet mondanak a szövetségeseink, „de nem csak Orbánra, hanem miránk, magyarokra”. Tarjányi szerint Erdogan a menekültekkel való riogatással a kezében lévő adut játssza csak ki, Orbán pedig partner ebben, „a politikába csomagolva a gazdasági lehetőségeket akarja biztosítani egy szűk elit számára.”
Recep Tayyip Erdogan török elnökkel folytatott budapesti tárgyalása után Orbán Viktor kormányfő közös sajtótájékoztatót tartott, amelyen mindkét politikus bő teret szentelt a menekültkérdésnek. Olyan kijelentések hangzottak el, mint Orbán részéről az, hogy: „...Magyarország olyan ország, amely képes megvédeni a határokat. Akármerre is indulnak meg, az biztos, hogy Magyarország határain nem léphet át egyetlen illegális migráns sem”, illetve: „Magyarország nem akarja, hogy déli határainál kelljen feltartóztatni több százezer embert, ezért támogatnunk kell Törökországnak azokat a törekvéseit, hogy biztonsági zónákat hozzon létre a szomszédságában, és oda visszatelepítse a migránsokat”.
Erdogan sem mondott le a nem is annyira burkolt fenyegetésről: akár megkapják az Európai Unió által ígért hatmilliárd eurós támogatás második felét, akár nem, „a vendégeinket vendégül fogjuk látni. De nem bírunk el mindent, ha látjuk, hogy nincs megoldás, akkor ki kell tárnunk a kapukat. És ha kitárjuk a kapukat, akkor nyilvánvaló, merre indul el ez az áradat”.
Hogy merre is indulna el ez az áradat, ha egyáltalán elindulna? S valóban meg tudná-e azt állítani a magyar kerítés? – erről kérdeztük a biztonságpolitikai szakértő véleményét. Tarjányi Péter szerint, ha a törökök úgy döntenének, hogy megnyitják az utakat a menekültek számára, akkor érdekük olyan irányba terelni őket, ami fájna Európának. Azaz Európa felé. A legrövidebb és a legkézenfekvőbb a közlekedési szempontból is a leginkább kiépült – a térségből érkező menekültek által 2015-ben és 2016-ban használt – útvonal: Görögországon, Macedónián, Szerbián és Magyarországon át tovább nyugatra. „Az pedig, hogy a magyar kerítés meg tudná állítani az áradatot? – ebben több mint szkeptikus vagyok” – szögezte le Tarjányi.
Puszta zsarolás
Ő ennél jóval „egyszerűbbnek” látja a helyzetet. Mint kifejtette: a törököknek azokra a forrásokra van szükségük, amelyeket eddig az EU és az ENSZ biztosított. „A menekültáradat nem azért nem indult el eddig, mert megrettentek az önmagát oly sokszor az egri várvédő hőshöz, Dobóhoz hasonlító Orbántól és az ő kerítésétől, hanem azért, mert Angela Merkel német kancellár egy tárgyalássorozat végén, az EU-t képviselve megállapodott a törökökkel abban, hogy a törökök súlyos eurómilliárdokat kapnak az ott rekedt emberek iskoláztatására, ellátására” – húzta alá a szakértő.
Hozzátette, hogy ez egy szabadon felhasználható bevételi forrás Törökország számára, aminek a jó részét – a becsületükre legyen mondva – valóban az ott rekedtekre fordítják. Ám, ha a törökök felrúgják a megállapodást, ha a menekültek elindulnak, akkor miért fizetne az EU és az ENSZ Ankarának? Ha nem kapnának pénzt, azt megsínylenék a törökök, hiszen erre a menekülttömegre egy egész ágazat épült náluk rá, építőipari, ellátási, kereskedelmi szempontból, s ez a pénz forgása szempontjából is fontos a törökök számára.
„Ez egy olyan ütőkártya, amivel lehet ijesztgetni, s a törökök eddig el is tudták érni, hogy az EU sok kérdésben nagyon megengedő legyen Ankarával, ám az utóbbi időben azért szűkült a török mozgástér, például a kurdok esetben keményen fellépett az EU”.
Biznisz biztosítása a sajátjaik számára
Az hogy Orbán miért partner ebben a „húzd meg ereszd el játékban”? Tarjányi a 2021-re megépülő, Kelet-Európába gázt hozó vezeték példáján vezette ezt le. ”Ehhez kapcsolódóan beruházásokat lehet indítani, földeket lehet kisajátítani, s a projektbe be lehet vonni cégeket, azaz a kormányzat ismét biztosítani tud üzletet, bevételt a ’barátoknak’”. A biztonságpolitikai szakértő szerint tehát nem az a probléma ezzel, hogy kiépül egy alternatív gázellátási csatorna arra az esetre, ha ismét a magyar gázellátást veszélyeztető gázvita alakulna ki Oroszország és Ukrajna között (nem véletlen, hogy a németek is hasonlóban gondolkodnak a balti vezetékkel), hanem annak a mikéntje.
„A törökök célja a terjeszkedés, Orbáné pedig a folyamatos üzleti kavarással az, hogy annak mentén bizonyos köröket üzlethez tudja juttatni” – szögezte le Tarjányi, hozzátéve: ezt látni Egyiptomban, a török viszonylatban, a keleti nyitásnál, stb., azaz „azt, hogy a politikába csomagolva egy szűk elit számára hogyan tudnak biztosítani gazdasági lehetőségeket”. Ezt nem is titkolják. Erdogan például a mostani sajtótájékoztatón beszélt arról, hogy 6 milliárd dolláros kereskedelmi forgalmat határoztak meg célként. Ez önmagában persze jó cél lehet, a probléma az, ha nem normális piaci versenyben valósul meg, hanem úgy, hogy egy szűk kör kapja a belőle adódó üzleti lehetőségeket.
Meddig lehet átverni a szövetségeseket?
A legfőbb kérdés Tarjányi szerint az, hogyan tud Erdogannak mozgásteret biztosítani Orbán az EU-n belül, illetve, ő maga hogyan tud ide oda kacsingatva helyezkedni. Sorolja a példákat: „miközben Dobóként a keresztény Európa védelmezőinek állítja be magát Orbán, addig a Türk Tanácsban kipcsakol”. Az egyik kezükkel azzal verik Orbánék a mellüket, hogy mi vagyunk a kereszténység nagy védelmezői, a másik kezükkel pedig olyan iskola működését lehetővé tevő papírokat írnak alá, amelynek a tanárai az iszlám állam tanait hirdetik. Miközben 1-1,5 milliárd forintot fordítanak a keresztényekre a Közel-Keleten, aközben asszisztálnak azoknak a kurdoknak a kiszorításához, aki között nagyon sok a keresztény, s akik Európa és a világ érdekében az iszlám szélsőségesek, az ISIS ellen harcoltak.
„Ezt a fajta hintapolitikát nem lehet örökké folytatni, egy darabig beveszi Európa és a NATO, de egyre inkább kiismerhető a valós szándék” – véli Tarjányi, aki szerint „a kettős beszédre mind inkább nemet mond az EU és a NATO is, csak a baj az, hogy nem csupán Orbánra, hanem minden magyarra”.
