Orbán politikája túszává ejtette a kárpátaljai magyar közösséget
Orbán Viktor igyekszik megakadályozni az Ukrajna uniós csatlakozásáról szóló tárgyalások megkezdését. Ezzel kapcsolatban a kárpátaljai magyar kisebbség védelmére hivatkozik, valamint az ukrajnai oktatási törvényre, amely – szerinte – korlátozza az ottani magyarok jogait. Ugyanakkor Beregszászon és környékén sok ott élő magyar elutasítja azt az állítást, amely szerint szükségük van a magyar miniszterelnökre az érdekeik megvédésében.
A Szabad Európa Rádió /Szabadság Rádió orosz nyelvű szolgálatának tudósítója hosszú írásában többek között Zubánics László kárpátaljai magyar kisebbségi politikust, politikus-történészt, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség valamint a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet elnökét, az Ungvári Nemzeti Egyetem professzorát idézte. Zubánics az ukrajnai oktatási törvényt illető panaszaival kapcsolatban kifejtette: „Ukrajnában élünk. Ezért ukrajnai állampolgárként kell viselkednünk, és részt kell vállalnunk az államban zajló folyamatokban. A nemzeti szintű döntéseknek Kijevben kell megszületniük, hiszen már jó 1100 éve itt éljük a magunk életét”.
A szerző ismertette Ukrajna történelmét, azt, hogyan került különböző államok fennhatósága alá az első világháború óta, és megállapította: a Szovjetunió összeomlása és az ukrán függetlenség beköszönte után évtizedekkel nehéz nem észrevenni a hosszú ideje tartó magyar befolyást. A SZER és más sajtóorgánumok 2021-ben végzett közös kutatása feltárta, hogy a magyar kormány 2011 és 2020 között legkevesebb 115 millió euró támogatást adott Kárpátaljának, ami nagyjából a terület éves költségvetésének másfélszeresét teszi ki.
Babják Zoltán, Beregszász polgármestere a tudósítónak elmondta: a pénzt oktatásra, egészségügyre és az infrastruktúra kiépítésére fordították. Hozzátette: mindez nem befolyásolja azt, hogy a város hogyan látja Orbán Ukrajna-politikáját, nevezetesen, hogy azt Magyarország „saját belügyének tekinti”. „Oroszország számunkra nem téma, mert ellenség”.
A jelenlegi háborúban elesett hősök emlékművénél egy idősebb férfi Orbán politikájáról kifejtette: „Nem szeretem ezt a politikát, mert nem tudom, honnan fúj a szél, és merre fordul”.
A 26 éves Attila nevű kávéház-tulajdonos, aki csak a keresztnevét adta meg, azt mondta: „Magyar anyanyelvű vagyok, de ukrán. Nem figyelek Orbán megnyilvánulásaira, Ukrajna a hazám, és ha menni kell megvédeni, akkor megyek”.
A cikk a háború magyar áldozatai kapcsán idézte Dmitro Tuzsanszkijt, a Közép-Európai Stratégia Intézet elnevezésű nem állami ungvári kutatóhely vezetőjét, aki szerint a magyarok az orosz támadás óta tudatosan elmozdultak Orbán Viktor háborúval kapcsolatos nézeteitől. Tuzsanszkij szerint a magyar vezető, aki jó kapcsolatokat ápol Moszkvával és Putyinnal, és a háború kezdete óta nem látogatott Ukrajnába, már nincs szinkronban az ukrajnai etnikai magyarokkal. Egy idén készült felmérés kimutatta: a kárpátaljai válaszolók kétharmada támogatja, hogy Magyarország fegyverekkel támogassa Ukrajnát. Tuzsanszkij kifejtette: „Orbán politikus, és számára a magyar diaszpóra cinikus és pragmatikus politika része. Tudatosan, vagy nem, alapvetően politikája túszává ejtette a magyar közösséget”.
Egy helyi ukrán férfi, aki – mint sokan – magyar etnikumú nőt vett feleségül, arról beszélt, hogy a magyarországi sajtó sok helyi magyarnak a kijevi kormányról és a háborúról vallott nézeteit befolyásolja. „Nem szabad mindent a miniszterelnök szemüvegén át nézni. Ő politikus, ideológus. Nagy-Magyarországról álmodik, de ebben nem mindenki támogatja” – mondta.
